Hirdetés

Nosztalgikus IT-gondok

|

"Régen bezzeg minden egyszerűbb, jobb, megbízhatóbb stb. volt" - halljuk sokszor, de az IT-ban ez nem mindig fedi 100%-ban az igazságot. Összeszedtünk néhány, mára kihalt PC-s dolgot, amivel sokat kellett küzdenünk.

Hirdetés

Aki már a 90-es években is benne volt a számítástechnikában és a PC-k világában, tudja, hogy manapság minden annyival egyszerűbb, könnyebb és emiatt el is kényelmesedtek a felhasználók. Amellett, hogy nem feltétlenül rossz dolog a PC-k egyszerűbb szerelése, szervizelése, beállítása, azért van néhány dolog, amire ma már nosztalgikusan gondolnak vissza, akik egész estéket töltöttek leírásokat bújva, könyékig a gépházban csipesszel és csavarhúzóval.


Hirdetés


Jumper

A mai PC-knél a BIOS-ba belépve mindent beállíthatunk a szépen osztott menüpontban, de nem volt ez mindig így. Az órajeleket, a szorzókat, a feszültségszinteket, sőt, sokáig még a vezérlőket is jumperekkel tudtuk meghatározni, engedélyezni stb. Ezeket a kis, műanyag borítású fémlapokat olykor kézzel is, de leginkább csipesszel lehetett megfogni. Ha mindehhez még hozzávesszük a régi házak eldolgozatlan, éles lemezeit is, máris érthető, miért volt a legtöbb PC-s és szervizes alkarja tele vágásokkal.



Adathordozás

Ma simán megosztunk sok-sok Megabájtot, vagy komplett videókat a neten, telefonunkkal, de régebben még az USB kulcsok sem nagyon voltak elérhetőek. A megoldás a 90-es években a flopi volt, amiből ekkor már az 1,44 MB-osat kedvelték a PC-sek inkább. Itt aztán jöttek a trükkök, az alufóliázás, a busszal utazás a villamos helyett és még sorolhatnánk, mert nem volt annál rosszabb érzés, amikor a rar-ral betömörített és feldarabolt fájloknál a 10 lemezből mondjuk a négyes CRC-hibás volt és mehettünk újra átvenni mindent. Persze végtelenül lassan.



Sokáig a CD-k és USB-kulcsok mellett is használatos volt a flopi, mert a CD egyszer írható volt és méregdrága, az USB tároló pedig még drágább, lassú és nagyon kicsi kapacitású (például 8 MB-os).


Memória-allokáció

A Windowsok korai szakaszában a játékok még nem grafikus felületről indultak, hanem DOS alól. Itt aztán szükségünk volt mindenféle paraméterezésre, parancssorok begépelésére, de ami ennél is nagyobb nyűg volt, hogy szinte mindegyik játék más és más memória-allokációt igényelt. Itt volt az EMS és az XMS, amivel az 1 MB feletti RAM-terület címezhetővé vált, de az ehhez szükséges drivert be kellett tölteni és nem volt mindegy, hogy mennyi memóriát sikerül felszabadítanunk.



Sokszor kézzel kellett kilövöldözni minden, a játék szempontjából felesleges programot, hogy meglegyen az a néhány MB RAM-unk és fusson a játék. A játékosoknál általános volt a specializált batch fájl, így a rendszer indításakor tudtuk egy menüben eldönteni, hogy sok segédprogramot akarunk, minél nagyobb RAM-ot a játékhoz vagy akár a Windowst indítanánk inkább.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.