Hirdetés

Számítógép-vásárlási segédlet



|

A következő gépünk lehet akár miniITX-méretű hardver, egy erősebb laptop vagy akár egy érintőképernyős All-in-One, de melyik a legjobb választás? Segédletünkben körüljárjuk a legfőbb kategóriákat, illetve a fontos specifikációkat, amelyek segíthetnek a döntésben.

Hirdetés

Mindenki életében eljön az a pont, amikor megelégeli az addig használt gépének sebességét – vagy inkább lassúságát. Nehezen, de ekkor mégis rászánja magát az ember, hogy beszerezzen egy új számítógépet, viszont ilyenkor számos tényezőt végig kell pörgetnünk a fejünkben, például ki kell deríteni, hogy mégis milyen formátumú és erősségű géppel lepjük meg magunkat. Mac vagy Windows, toronyház vagy laptop? Egy tablet nem lenne képes kiváltani egy PC szerepét, de mi lenne, ha egy érintőképernyős All-in-One-t vennénk? A Windows 8 közeledik, és utóbbi opcióval igenis számolnunk kell.

 



Egy új gép vásárlásakor alaposan körbe kell nézni, nem szabad elhamarkodottan határozni valami mellett. Első körben azt kell eldöntenünk, hogy egészen pontosan mire akarjuk használni az új eszközt – filmnézésre, 3D-tartalmak fogyasztására, játékra, esetleg komolyabb számításigényű programok futtatására?

Azt is át kell gondolnunk, hogy rajtunk kívül fogják-e használni a PC-t, illetve ha igen, ki, ugyanis ez is sokat nyomhat a latba, például egy desktop vs. laptop vitában. Az elhelyezés sem mindegy, mivel a legtöbben a nappali közepén nem egy hangos, ventilátorokkal teli toronyházat akarnak tárolni, hanem inkább egy kompakt és főleg dizájnos All-in-One-t.

A felhasználási mód sem mindegy, ugyanis ha sok perifériával rendelkezünk, kell egy fix hely, ahol akár a noteszgépünkkel, akár az asztali megoldásunkkal kényelmesen el tudunk férni.

Ha az első döntés megvan, akkor jön csak a neheze, az igényeink pontos megítélése, illetve a hozzá társított pénzmag felmérése. A következő oldalakon mindent megvizsgálunk, ami befolyásolhat minket a döntésünkben, ezáltal megkönnyítve a vásárlást.

Kinek a mije

Ha egy új PC-t vásárolunk, esélyes, hogy nem csak mi fogjuk használni. Lehet, hogy nekünk elég lenne egy gyengébb és olcsóbb gép, amin a fotóinkat böngészhetjük, levelezünk vagy éppen online vásárolunk, de a gyerekeink játszani szeretnének vagy gépigényesebb programokkal házi feladatot akadnak készíteni. Előbbi felhasználási módokhoz nem szükséges egy erőmű, mivel a legtöbb mai átlagos asztali vagy hordozható számítógép elég gyors ahhoz, hogy ne akadjon ezekkel problémánk, utóbbi esetben viszont mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni.

Ha kisebb gyerekünk van, az érintőképernyős All-In-One-ok kategóriája például rögtön kiesik, mivel a kontrollálatlan tapogatás nem teszi az ilyen hardvereknek jót – és valljuk be, erre nagy az esély, ha egy apró gyermek futkározik fel-alá a lakásban. Ilyen „akadály” nélkül viszont remek választás lehet egy touchscreenes példány, ugyanis első számítógépnek tökéletes, a relatíve egyértelmű tapintásvezérlésnek köszönhetően a kevésbé hozzáértők is könnyen elboldogulhatnak vele.

Laptop vagy PC?

Manapság már olyan jó ár/érték aránnyal rendelkeznek a hordozható gépek, hogy komolyan meg kell fontolnunk, megéri-e inkább a sokszor drágább asztali számítógépre beruházni, de a választás a laptopok között sem lesz egyszerű a rengeteg variáns miatt, ugyanis itt is könnyen belefuthatunk olyan eszközbe, ami jóval többet tud – persze drágábban –, mint amire szükségünk van. Jelenleg a 13 hüvelykes gépek jelentik az arany középutat, ugyanis ezek még könnyen hordozhatóak, de már elég nagyok ahhoz, hogy érdemben is tudjunk rajta dolgozni. Persze ha otthon, kényelmesen akarunk rajta böngészni, esetleg multimédiás tartalmakat fogyasztani, akkor egy monitort is okos ötlet beszerezni, és azt rákötni a notebookra. Amennyiben tényleg csak böngészni, filmet nézni, illetve egyszerűbb irodai feladatokat akarunk ellátni a géppel, akkor cirka 100 000 forintból ezt meg is tudjuk oldani – nem számolva az opcionális monitort.

 



Figyeljünk viszont arra, hogy a netbookok és a táblagépek nem alkalmasak hosszabb dokumentumok kényelmes szerkesztésére, a kis vagy éppen a virtuális billentyűzet miatt, az optikai meghajtó hiánya is fájó lehet néhányak számára, emellett a grafikus teljesítmény sem nevezhető komolynak, sőt. Ne számítsunk arra, hogy videót vághatunk, esetleg játszani tudunk a laptopokon, mivel ezek a gépeket alacsony fogyasztásra tervezték, amibe nem fért be egy éhes és melegedő GPU. Éppen ezért a legfőbb ok, amiért notebookot érdemes választani, a hordozhatóság, és ez alatt nem feltétlenül az iroda és az otthonunk közti távolságot kell érteni, hanem sokkal inkább az asztal, az ágy, a konyha és az ehhez hasonló helyiségek közötti vándorlást, mivel egy asztali gépet nehézkes beráncigálni alvás előtt az ágyba, egy utolsó kattintgatás alkalmából.

Az erő ára

A rendelkezésre álló keret is fontos a gép formátumának megválasztásakor. Ha nulláról, vagyis monitor nélkül szeretnénk számítógépet venni, akármennyire is spórolunk, egy asztali gép simán drágább lehet, mint egy belépőszintű notebook. A ló túloldalára sem érdemes átesni, hiszen sok esetben előfordul, hogy bár egy notebook drágább, ezáltal jobb is, de ezek olyan szolgáltatásokban mutatkoznak meg, amit mi soha nem fogunk kihasználni, vagyis semmi szükségünk nincs rá.

Bizonyos teljesítményhatár felett viszont az előbb említett állítás megfordul, és egy asztali gép olcsóbban jön ki adott teljesítmény mellett, mint egy hordozható hardver. Példának okáért egy 200 000 forintos PC olyan elemeket tartalmaz, amit legjobb esetben egy 4-500 000 Ft-os noteszgép.

Asztali gépek

Pro: könnyen fejleszthető, erős
Kontra: nem hordozható, drága lehet

Első körben vizsgáljuk meg az asztali gépek világát. Ha úgy döntöttünk, hogy számunkra a hordozhatóság nem szempont, és inkább azt szeretnénk, hogy kényelmesen eltölthessünk hosszabb időt is a gép előtt, akkor mindenképpen egy desktop variánssal kell számolnunk. Teljesítmény tekintetében is az asztalon pihenő gépek a legjobbak, legalábbis ha azt tekintjük, hogy adott mennyiségű pénzért mekkora számítási teljesítményt kapunk. Az érem másik oldalán pedig a gyengébb hardverek állnak, amiknek a beszerzését szintén olcsón meg tudunk oldani, ha egy desktop gépről van szó. Persze, ha utóbbi úton szeretnénk járni, akkor nem fogunk tudni modellezni, videót vágni, játszani vagy komolyabb feladatot ellátni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egy közepes árú notebookon is esélytelen feladat lenne, tehát még mindig jobban jártunk. A kulcskomponens a processzor, amely meghatározza az asztali gépünket, ugyanis ez alapján választhatunk megfelelő alaplapot, ahhoz memóriát, illetve videokártyát.

 



Az Intel második generációs i7 processzora, amely a Sandy Bridge architektúrán alapul, ma az egyik legerősebb, a konzumer piacon is elérhető processzor. Persze ezért mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, mivel egy 3,4 GHz-es Core i7-2600K 80 000 Ft környékén van, de cserébe négy magot, illetve a Hyper-Threading technológiának köszönhetően 8 feldolgozó szálat kapunk. Ez minden ma elérhető játék, illetve gépigényesebb szoftver futtatására alkalmas, már csak azért is, mert a „K” jelzés a verziószám végén a nyitott szorzózárra utal, aminek következtében egy jobb hűtő társaságában akár 4,8 GHz környékére is húzhatjuk a processzort.

Amennyiben nincs szükségünk ilyen erős gépre, akkor 60-70 000 Ft körül már egészen épkézláb konfigurációkat kínálnak a nagyobb bevásárlóközpontok műszaki osztályai. Ezektől a hardverektől viszont ne számítsunk csodára, maximum irodai feladatok ellátására, valamint böngészésre alkalmasak. Ha egy picit igényesebb eszközre vágyunk, szánjunk rá még néhány tízezer forintot, és inkább válasszunk a 100 000 forintos kategóriából egy Intel Core i3 vagy i5-ös CPU-val szerelt darabot. Ezek nemcsak az általános működést tekintve gyorsabbak, de egy esetleges későbbi videokártya-bővítés után még játékok futtatására is alkalmasak lesznek – persze nem olyan szinten, mint egy felső kategóriás megoldás, de az előbb említett 60-70 000-es csoport tagjaival össze sem lehet hasonlítani a teljesítményüket. Ha nem ragaszkodunk Intel gyártmányú processzorhoz, akkor olcsóbban jobb rendelkezésre állást is kaphatunk az AMD jóvoltából. Az új négymagos AMD Llano, illetve a 4 vagy 6 magos Bulldozer processzorok szintén remek választásnak számítanak.

Ha szeretnénk a jövőre is gondolni, tegyünk így: vegyük meg a lehető legerősebb processzort, amit meg tudunk magunknak engedni, és csak ezután válasszuk ki a memóriát, a videokártyát, és a többit. A CPU ugyanis a legnehezebben fejleszthető komponens, mivel sokszor rántja magával az egész platformot, vagyis vehetünk új alaplapot, ráadásul ritka esetben memóriát is. A gép többi részét viszont könnyű cserélni – a RAM-, illetve VGA-foglalatok nem változnak, a többi (úgymint a tápegység vagy a tárolók) pedig szabványos csatlakozású.

A monitor megválasztása sem utolsó szempont, mivel a gép előtt töltött idő 99%-a ezen tárgy bámulásával telik. Ne vegyünk CRT- (katódsugárcsöves) monitort, mivel az fokozottan rontja a látást, sok használat után. Keressünk olyan akciókat, ahol a bolt LCD-monitort is ad a gép mellé, mivel így spórolhatunk néhány ezer forintot – ha pedig van monitorunk, mindig érdeklődjünk, hogy anélkül esetleg olcsóbb-e az összeállítás.

Ha nincs komolyabb anyagi limitünk, akkor gondolkodjunk el 8 gigabájtnyi RAM beszerzésén, mivel ennyivel egy darabig el tudunk lenni. Ekkor viszont fontos, hogy figyeljünk az operációs rendszerünk verziójára, mivel a memóriacímzési képességek miatt 64-bitest kell telepítenünk (a 32 bites csak 4 GB-t tud megcímezni). Mivel ma már minden platform DDR3 RAM-okat támogat, így javasolt minimum 1333 MHz-es példányokkal megpakolni az alaplapot.

 



Szintén fontos a tárolók kérdése. Mivel a merevlemezek ára a thaiföldi áradások miatt kegyetlenül megemelkedett, ezért az SSD-k, vagyis a flashalapú tárolók minden eddiginél jobb vétellé léptek elő. Persze nem fő tárhelyként, hanem mint rendszertároló, vagyis az az eszköz, amiről az operációs rendszerünk fut. Összehasonlíthatatlan egy SSD-vel és egy HDD-vel működő gép sebessége, főleg, hogy az előbbi ára már nem is olyan vészes – 30 000 Ft környékén már 60 gigabájtos, SATA-III-as termékeket is választhatunk.

A gamereknek szükségük lesz az erős processzor mellett egy erős VGA-ra is. Manapság az átlagárat tekintve ez a legnagyobb kiadás egy PC megújításakor, mivel az integrált megoldások nem nevezhetők túlságosan erősnek. Ez alól kivétel, ha az AMD Llano platformot választjuk, mivel az A6, illetve A8-as processzorokban található integrált lapka elég erős ahhoz, hogy akár a DiRT 3-t is élvezhető sebességgel futtassa. Persze komolyabb játékosoknak ez nem lesz 100 százalékig kielégítő választás, de koca-gamereknek megfelel.

All-in-One gépek

Pro: kompakt kiszerelés, érintőkijelző
Kontra: nehéz fejleszteni

Az All-in-One furcsa megoldás; gyakorlatilag egy monitorba épített gépről van szó, persze kis túlzással. A használatához mindössze egy hálózati erőforrásra, egy billentyűzetre, valamint egy egérre van szükség, sőt adott esetben az utóbbi kettőre nem is, mivel a modern All-in-One-ok érintőképernyősek. Ehhez hozzá tartozik, hogy a Windows 7 még nem igazán van felkészítve a touch-controllra, de a Windows 8 eljövetelekor a Metro UI-nak köszönhetően ez a probléma megoldódik. Az árra viszont ez a kategória a legérzékenyebb, ugyanis egy erősebb példány jóval drágább, mint például egy azonos kategóriájú notebook (egy normál desktop géphez pedig nem is érdemes hasonlítani). Cserébe dizájnos, halk, kisebb helyen is elfér, az érintőfelület miatt bárki által egyszerűen használható. Fejleszteni viszont nem egyszerű, sőt bizonyos részeket egyenesen lehetetlen, mivel a szoros integráció miatt elérhetetlen helyen vannak.

 



Mikor és kinek ajánljuk ezt az opciót? Egy dizájnos nappaliba, egy nagyobb konyhába, vagy egy olyan családba, ahol a gyerekkel lehet interaktív, az érintős felületet kihasználó alkalmazásokkal játszani. Aki fejleszteni szeretné a gépét, vagy gépigényesebb munkát akar végezni, az nem fog jól járni egy ilyen masinával, mások viszont bátran elgondolkodhatnak egy ilyen hardver beszerzésén.

Laptopok

Pro: könnyen hordozható, jó ár/érték arány
Kontra: nehéz fejleszteni, az erősebb darabok drágák

Ahogy már a felvezetésben is említettük, a laptopok egyre inkább szóba jöhetnek egy asztali gépeket helyettesítő eszközként. Ez annak köszönhető, hogy egyre több két-, három- vagy éppen négymagos processzorral, 4-8 GB memóriával és erősebb grafikus vezérlővel szerelt hardver már 250–300 000 forint környékén is kapható. Ez első hallásra soknak tűnhet, de gondoljunk csak bele, hogy 1-1,5 éve ennyi pénzért milyen desktopot és milyen hordozható gépet kaptunk – rögtön látszik, hogy ezen teljesítmény töredékét képviselő variánsokat.

 



Ha ilyen, erősebb gépet akarunk, akkor ne a 13-14 hüvelykes kategóriát szemléljük, hanem a 15-17 hüvelykest, mivel csak ebbe férnek bele azon teljesítményű komponensek, amire nekünk szükségünk van. Cserébe egy teljes billentyűzetet kapunk, vagyis az esetek 99%-ban nem kell lemondanunk a numerikus gombokról, illetve a kijelző is nagyobb felbontású lehet, akár full HD (1920x1080). Itt még fontos megemlíteni, hogy manapság egyre nagyobb divat lett a fényes kijelzők beépítése, amelyekről erőteljesen visszaverődik a fény. Ez sokak számára zavaró, viszont rengeteg gyártó prémium szolgáltatásként kezeli a matt kijelzőket, ergo felárat kérnek cserébe. Fontos, hogy ha zavar minket a „glossy” megjelenítő, kérdezzünk rá az eladónál, hogy lehet-e matt kiadást rendelni.

Az SSD-kről már korábban is beszéltünk, de a laptopok esetében fokozottan indokolt ezek kitárgyalása. Az SSD-k ugyanis flashalapú tárolók, vagyis nincsenek benne mechanikus, mozgó alkatrészek. Ennek köszönhetően a hordozgatás nem ront az élettartamán, illetve ha leejtjük a gépet, és az használhatatlanná válik, nagy eséllyel az SSD továbbra is élni fog, és kimenthetjük az adatainkat. A sebességről már nem is beszélve, mivel egy SSD által sokszorosára nőhet a rendszer általános teljesítménye. Erősebb gépbe mindenképpen az Intel második generációs i5-jei, illetve i7-jei, valamint az AMD Llano A6 és A8 CPU-k közül válogassunk.

Ha játékra szeretnénk notebookot vásárolni, akkor nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, minimum 4-500 000 Ft egy olyan gép, amin már tudunk érdemben játszani, ám még sokszor itt is kompromisszumokat kell kötnünk az egyes grafikai beállításokat illetően. Ha tényleg mindent elsöprő hordozható gépre fáj a fogunk, a hétjegyű számoktól jobb, ha nem ijedünk meg. A hordozhatóság itt csupán másodlagos szempont, mivel az akkumulátoros üzemidő konvergál a nulla felé, így maximum ott tudjuk használni az eszközt, ahol van hálózati erőforrás.

A bővítési lehetőségek hasonlók, mint az All-in-One-ok esetében – nagyon korlátozottak. Gyakorlatilag csak memóriát, valamint HDD/SDD-t tudunk cserélni, ami nem túl sok; ha új processzort, erősebb VGA-t akarunk, akkor az egész gépet cserélni kell. A netbookokat szándékosan nem említettük, mivel ezek egyre inkább kimennek a divatból, főleg a tableteknek köszönhetően.

Fontos specifikációk

Ez leginkább azon múlik, hogy milyen felhasználásra szánjuk a gépet, illetve mennyi pénz áll rendelkezésünkre. Ne vegyünk például komoly felárral rendelkező 2,5 GHz-s processzort, ha van olcsóbban 2,4 gigahertzes is. A mindennapos használat során nem fogjuk érzékelni a különbséget. Csak azok számára fontos az ilyen mértékű differencia, akiknek minden egyes energiafröccsre szükségük van, mind például videókat renderelők számára.

 



A RAM más kérdés – ez a legolcsóbb, és a legegyszerűbb fejlesztési pont egy gép esetében. 2 és 4 GB között hatalmas a különbség, viszont 4 és 8 GB között ma még annyira nem érezhető a plusz, de még mindig több értelme van, mintha a pluszpénzünket 1066 MHz-es modulok helyett 1333 MHz-esre költenénk, mivel az alapvető felhasználásnál itt sem jelentkezik nagyobb különbség.

A videokártyán található memóriamennyiség az egyik legnagyobb marketingfogás az PC-iparban. Sokszor ugyanis rápakolnak egy gyenge kártyára 1-1,5 gigabájtnyi memóriát, amik egyrészt nagyon lassúak (GDDR2 vagy GDDR3), másrészt totálisan feleslegesek, mégis el tudnak érte kérni valamennyi felárat, illetve a dobozon is fel tudják tüntetni szép nagy betűkkel. Olvassunk el először teszteket az adott kártyáról, hogy kiderüljön, milyen a valós teljesítménye.

Az optikai meghajtót is meg kell fontolni, ugyanis a legtöbben már nem is használnak fizikai adathordozókat. Csak akkor vegyünk Blu-ray íróval is felszerelt gépet vagy notebookot, ha biztosan vagyunk benne, hogy szükségünk van a nagy kapacitással rendelkező lemezekre. Ha nincs, akkor keressünk inkább olyan variánst, amiben egyszerű DVD-író van, mivel így tízezreket spórolhatunk.

Négymagos processzorral szerelt gépet is felesleges vennünk, ha nem akarunk játszani vagy komolyabb munkát végezni, amihez kell a nyers processzorerő. Ez rengeteg plusz kiadást jelent, de irodai felhasználás mellett semmilyen extrát nem nyújt nekünk. Ne vegyünk felesleges erős példányt.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.