Hirdetés

Vigyázz, kész, ősz! - tippek sulikezdéshez



|

Lassan véget ér a nyár, s ha már a szabadság alatt sikerült kipihenni magunkat, ideje az őszi iskolaszezonra, vagy éppen az aktuálisan felmerülő gépfejlesztésre koncentrálni. Mellékletünkben partnereink kínálatából ajánlunk eszközöket, illetve a PC World Tesztlabor munkatársai látják el hasznos tanácsokkal az olvasókat.

Hirdetés

A legtöbb szülőnek körülbelül egy hónapja van arra, hogy eldöntse, milyen eszközökkel ruházza fel csemetéjét a közelgő iskolakezdés okán. Az elhúzódó nyaralások miatt olykor az utolsó pillanatban derülnek ki olyan dolgok, hogy a családi számítógép mégsem alkalmas arra, amire a diák használná, vagy épp az eddig elfojtott, önállóságra való vágy végképp felszínre kerül, a gyermek mindenképp külön gépet akar a nyugodt tanulás – vagy épp internetes kapcsolattartás? – miatt.

 

Úgy véljük, hogy készre szerelt komplett asztali gépeket már csak abban az esetben érdemes vásárolni, ha ez az első masinája a családnak. Minden más esetben a hordozható eszközök táborába érdemes beléptetni a gyermeket, hiszen nekünk és neki is könnyebb lesz az élet a későbbiek folyamán. A netbookpiacon nem sok minden változott az elmúlt egy évben, ha a diákok igényeire szorítkozunk. Továbbra is elérhetők a nagyon olcsó, 10 hüvelykes kijelzővel szerelt Atom-alapú gépek, amelyek leginkább csak szövegszerkesztésre, internetezésre és levelezésre alkalmasak. Százezer forint környékén, valamint afelett egy kicsivel már találni erősebb konfigurációkat, amelyek szerencsésebb esetben kétmagos Atom processzorral, netán fejlett multimédiás képességekkel felvértezett grafikus gyorsítóval is rendelkeznek. Ugyan a kijelző mérete az árral együtt növekszik, a teljes méret azonban még így sem haladja meg a normál noteszgépes jellemzőket.

 

 

Szerintünk fontos szempont kell legyen az akkumulátoros üzemidő, amiről első körben igen nehéz tájékozódni a boltok és forgalmazók árlistáiból. A feltüntetett akkumulátorkapacitás sok esetben félrevezető, vagy csak egy opcionális értéket látni, miközben valójában jóval kevesebbel gazdálkodhat a felhasználó. A 4-6 cellás teleppel szerelt gépekkel szinte biztosan nem lesz gondunk, főleg, ha a gyártó kifejezetten úgy tervezte meg a terméket, hogy a 6-7 vagy akár 12 órás üzemidő is megközelíthető legyen vele. A netbookoknál ez viszonylag könnyedén elérhető, az olcsó noteszgépek esetében viszont nincs túl sok mozgásterünk. A 100 000 forint környékén tanyázó modellekről sok esetben süt az olcsóság, ám ha mégis inkább ebből a szegmensből választanánk, akkor fordítsunk kiemelt figyelmet a garanciára és annak esetleges bővítésére.

 

Nyomtatás: csak a végén is olcsón ússzuk meg!

Ugyan a legtöbb dokumentumot elektronikus formában állítjuk elő, viszont időnként elkerülhetetlen, hogy ezek papíron öltsenek testet, gondoljunk csak a dolgozatokra vagy akár a diplomamunkára. Gyakorlatilag tehát nyomtatni – egyelőre – muszáj, így érdemes végiggondolni, hogy mivel tervezzük teljesíteni ezt a feladatot.

 

Fel kell mérnünk azt, hogy valójában mennyit és milyen gyakorisággal kell majd használnunk a nyomtatót. Ha évi egy-két alkalommal állítunk elő pár tucat oldalt, akkor azt megéri inkább egy nyomtatószalonban, a szövegszerkesztőből PDF-formátumba alakított forrásból elkészíttetni, így nem kell semmire sem beruháznunk. Ha több diák lakik együtt, akkor érdemes összesíteni a konkrét igényeket (mondjuk az előző tanév dolgozatmennyiségei alapján) és az együttes terheléshez választani nyomtatót, mivel itt is érvényes az általános szabály, hogy minél drágább a készülék, annál kevésbé drága hozzá a kellékanyag.

 

 

Ha ritkán, de jelentősebb mennyiséget tervezünk papírra vetni, akkor egy monokróm vagy igény szerint színes lézernyomtató tehet jó szolgálatot számunkra. Az általános vélekedéssel szemben ugyanis az alsó árkategóriájú színes lézernyomtatók a legtöbb esetben nem teljesítenek alacsonyabb lapköltséggel, mint egy nagyobb, üzleti használatra kifejlesztett tintasugaras készülék. Ugyanakkor az elektromos hálózattól megfosztva is bírják az igen hosszú, nyári szünet hosszúságú, vagy akár féléves-éves üzemszüneteket és nem pazarolnak tintát a fej állagának megőrzésére sem, így ritka munkákhoz összességében megéri lézert választani, persze vásárlás előtt érdeklődjünk minden kellékanyag ára és kapacitása felől, hogy ne érjen minket meglepetés vásárláskor.

 

Tény, hogy nem mindenki adhat ki 70-100 ezer forintot egy lézernyomtatóra. Ha az olcsó készülékek közül választunk és minimális mennyiségeket, alkalmanként pár oldalt állítunk elő pár heti rendszerességgel, akkor is van alacsonyabb bekerülési árú megoldás: választhatunk integrált patronnal szerelt tintasugaras nyomtatót. Ezek a készülékek egy fekete és egy trikolor (háromszínű) kazettát tartalmaznak, mindegyiket integrálták egy rövid élettartamú fejjel. A színes patron cseréje minimális tintapazarlással jár, ám az integrált kazetta sokkal kevésbé érzékeny a hosszú üzemszünetekre és nem használ sok tintát karbantartáskor, illetve a készülék sokkal kevesebbet „szöszmötöl” a munkák megkezdése előtt. Ha összeadjuk a készülék árát az élettartamra jutó várható kellékanyag-fogyasztással, akkor kis nyomtatási mennyiségnél valóban egy belépő szintű megoldás a leggazdaságosabb, hosszú távon is. E havi vásárlási tanácsadó rovatunkban is visszaköszönnek ezek az alacsony árú készülékek.

 

 

 

Havi 3000 oldalig igen versenyképes megoldást jelenthetnek az üzleti tintasugaras nyomtatók, amelyek lényegesen olcsóbban dolgoznak egy azonos árú, vagy lényegesen drágább lézernyomtatóval összehasonlítva. Ahol megközelítik ezt a nyomtatási mennyiséget és a használat rendszeres, napi jellegű, ott rendszerint ezek a készülékek jelentik a legjobb megoldást.

 

Hálózat a lelke mindennek

Korántsem kötelező, de erősen javasolt, hogy legyen otthonunkban, vagy éppen az albérletben valamilyen internetelérés, ugyanis a világhálón rengeteg olyan információ és program lelhető fel, amire szükség lehet a tanuláshoz. Az sem ritka, hogy egy-egy oktatóanyagot csak az iskola interneten elérhető zárt rendszerében lehet megtalálni. Ha azonban egynél több számítógép is rá van utalva a netkapcsolatra (például egy asztali PC és pluszban egy notebook), akkor az internetelérésen felül mindenképpen szükség van egy útválasztóra is, hogy mindegyik gép egyszerre kapcsolódhasson a webre. Ma már egyre kevesebb útválasztó kapható Wi-Fi-funkciók nélkül, de még ha találunk is ilyet, hosszú távra akkor sem ajánlott csak vezetékes elosztásra képes routert vásárolni, ha egyelőre nincs vezeték nélküli kapcsolódásra képes gépünk, hiszen később bármikor hasznosíthatjuk majd – például egy új notebook vásárlásakor.

 

 

Szem előtt tartva az igényeket és a technológia jelen állását, a vezeték nélküli útválasztóból érdemes olyat venni, amely képes kezelni a legújabb 802.11n szabványt, mert a nagyobb átviteli sebesség és jobb lefedettség hamar behozza az árkülönbözetet a régebbi 802.11g eszközökkel szemben. Ez utóbbiak gyártásával már néhány gyártó teljesen leszámolt, már csak a raktársöprés folyik, vagy beragadt készlettel találkozhatunk a boltok polcain. Érdemes az „n” szabványt választani a „g” helyett akkor is, ha kevesebb pénzből gazdálkodhatunk – ilyen esetben azok a termékek nyújthatnak megoldást, amelyek az „n” szabványon belül 300 helyett csak 150 megabites átviteli sebességre képesek. Abból adódóan, hogy útválasztót ne kelljen évenként lecserélni, hosszú távon kell gondolkodni és mérlegelni kell az olyan funkciók szükségét, mint az USB-port, ami egyre több hardver kiszolgálására képes. Az egyszerűbb típusok csak tárolóeszközöket képesek fogadni ezen a kapun, míg a komolyabbak nyomtatókat vagy akár 3G-modemeket is vezérelnek az USB-n keresztül. Utóbbi különösen fontos, hiszen a mobilinternet-felhasználók száma is szépen gyarapodik a hagyományos vezetékes elérések mellett.

 

 

Körülbelül ugyanennyire fontos mérlegelni, hogy az újonnan megvásárolt szerzeményen gigabites, vagy hagyományos 10/100 megabites LAN-kapuk vannak. Mivel van már szolgáltató, aki 120 megabites csomagot is árul, ilyesmi bekötése esetén alapvető, hogy mindenképp gigabites típust válasszunk, illetve abban az esetben is, ha több, a lakásban kialakított helyi hálózatra vezetéken csatlakozó gép között akarunk nagy adatforgalmat generáló műveleteket lebonyolítani.

USB 3.0-t mindenkinek!

Egy ideje új adatátviteli szabványnak örülhet a felhasználók tábora, az évek során egyre jobban kifulladó USB 2.0 után megérkezett a harmadik generációs változat, amely jóval nagyobb adatátvitelt és nem mellesleg megnövelt áramellátást is biztosít. A más néven SuperSpeed USB-nek is nevezett szabvány jó ideje elérte végleges formáját, azonban a kezdetekben egyáltalán nem volt tiszta, hogy milyen módon törhet majd be az asztali számítógépek piacára. Az elméletben tízszeres sávszélességet adó technológiára óriási szükség volt/van, az egyre növekvő tárhelykapacitás ugyanis nemcsak a belső adattárak piacán figyelhető meg, hanem a külső lemezek is egyre nagyobb méretben érhetők el. Aki másolt már több száz gigabájtnyi adatot USB 2.0-s adatkapcsolaton keresztül, minden bizonnyal messiásként tekint az USB 3.0-ra, amely az első generációs eszközök és vezérlőlapkák között végzett tesztek alapján képes elegendő sávszélességet nyújtani a modern merevlemezek számára is.

Az első fecskék

A technológiát legelőször az alaplapgyártók karolták fel, közülük is a Gigabyte volt az, aki viszonylag rövid idő alatt komplett termékcsaládot tudott bemutatni ezzel a szabvánnyal. A P55A szériájú alaplapokból kedvező árú és felső kategóriás jellemzőkkel felvértezett variánsok is elérhetők, ám a gyártó természetesen nem állt meg itt, folyamatosan készíti fel alaplapjait az USB 3.0-s eszközök fogadására. A csúcsszegmensben versengő X58-as alaplapok megújulása mellett az AMD legújabb 800-as lapkakészletével szerelt alaplapjain is elérhető a gyorsabb adatátvitelt garantáló szabvány, sőt, a gyártó első, Intel H55-tel szerelt miniITX-es terméke már a tervezőasztalon tartalmazta az NEC lapkáját. Azért hangsúlyozzuk a japán félvezető-gyártó nevét, mert jelenleg csak ez az egy vezérlőlapka található meg az alaplapokon, és bár ugyan léteznek egyéb alternatív megoldások is, a Gigabyte várhatóan továbbra is az NEC megoldásai mellett teszi le a voksát. Egészen könnyű felismerni, mely portok tartoznak az USB 3.0-s lapkához: a hátlapon lévő kék színben pompázó aljzatokkal érhető el a modernebb és gyorsabb adatátvitel. Fontos ugyanakkor hangsúlyoznunk, hogy ahogy az USB 2.0, az új szabvány is kompatibilis visszafelé, tehát 1.1-es és 2.0-s eszközöket is képes kezelni.

 

 

Ami az adatmozgatás sebességét illeti, tesztjeink során másodpercenként 120–130 MB-ot mértünk, ami körülbelül négyszeres érték az előző generációs eszközökhöz képest. A korábban tapasztalt hosszú percekig történő másolás ideje tehát akár a negyedére is csökkenhet, ami egy terabájtos vagy annál nagyobb kapacitású külső tárhely esetében nagy megkönnyebbülést jelent.


Megnövelt energiaellátás, gyorsabb töltés


A Gigabyte alaplapokon azonban nemcsak az NEC vezérlőjének megléte mozgatja meg a felhasználók fantáziáját, hanem az USB-portok megerősített áramellátása. Korábban mindössze egyetlen tápellátó áramkör ügyelt egy aljzatpár energiaellátásra, a tajvani gyártó mérnökei azonban megduplázták ezeket az ún. VRM-lapkákat, így a hátlapon és a kivezetésként használható USB-kapuk stabilabb áramellátásra képesek. Ez a változtatás kifejezetten jól jön olyan külső eszközök esetén, amelyeknek nagy energiára van szükségük ugyan, ám külső tápegység híján csak az USB-portokból tudnak táplálkozni. Tipikusan ilyen eszközök a külső DVD/Blu-ray írók. A háromszorosra növelt áramellátás okán nem kell aggódni amiatt, hogy az eszköz esetleg működésképtelen lesz akkor, ha egyéb USB-s eszközök is az alaplapra vannak dugva. Valljuk be, ez azért a mai világban könnyen előfordulhat, amikor szinte minden periféria ezen csatlakozási formát használja a számítógéppel történő kommunikációban.

 

 

Az Intel legújabb lapkakészleteivel felszerelt alaplapokon nemrég vezette be a gyártó az ún. On/Off Charge szolgáltatást, ami elsősorban az Apple mobileszközeinek tulajdonosainak lesz áldás, de egyéb készülékek is bizonyára hasznát vehetik. Az iPad megjelenéséig nem is merült fel az a probléma, hogy egy szimpla USB-port nem képes majd elegendő energiát adni az akkumulátor feltöltéséhez. Nos, az átdolgozott tápellátásnak köszönhetően a P55A alaplapok többsége megfelelő módon tudta tölteni az Apple táblagépét, ám a számítógép kikapcsolt, hibernált vagy készenléti állapotában történő töltés nem volt megoldott. Erre jelent meg megoldásként az On/Off Charge, amely szinte kivétel nélkül elérhető az összes X58, P55, H55 és H57 alaplapon, az újabb revíziókon külön kivezetésként, a „régebbi” változatokon pedig BIOS-frissítést követően. Az iPhone, iPod és iPad készülékek töltése tehát lényegében a számítógép bármely állapotában lehetséges anélkül, hogy bármilyen komolyabb beállítást kéne végrehajtanunk. A naprakész töltés mellé ráadásul gyorsabb áramellátás is párosul, azaz teljesen lemerült állapotú almás termékből egészen hamar varázsolnak használható eszközt a Gigabyte alaplapjai.

DirectX 11-es népkártyák mindkét oldalról

Amikor március utolsó hetében az NVIDIA hivatalosan is leleplezte a Fermi architektúrára épülő kártyáit, akkor a játékosok többsége bizony óriásit csalódott, hiszen bár a 3D-s teljesítményre nem lehetett panasz, az egyéb negatívumok miatt – fogyasztás, melegedés, ár – még mindig a Radeonok jelentettek jobb választást. A döcögősre sikerült rajt, az akadozó szállítás nem tett jót a GTX 400-as szériának, és bár a partnergyártók megpróbálták vonzóvá tenni a szerény kínálatot, továbbra is egy átütő erejű kártyára volt szükség. A pletykák egy új magra épülő vezérlő megjelenését jelezték előre, amely nemcsak különféle paramétereiben mutat majd javulást az elődökhöz képest, hanem ár tekintetében is jóval versenyképesebb lesz. A GTX 460 lett az NVIDIA igazi, első DX11-es grafikus kártyája, amely vélhetően az iskolakezdés egyik legnépszerűbb hardvere is lesz a játékos kedvű diákok körében.

Gyorsított memóriabusz

Elsőként a Gigabyte egyik túlhajtott változata jutott el hozzánk: az 1 GB-os fedélzeti memóriával szerelt GV-N460OC-1GI pillanatnyilag a legerősebb GF104 lapkára épülő vezérlő a gyártó kínálatában. A fedélzeti memória mérete egyúttal azt is jelzi, hogy egy 256 bites memóriabusszal szerelt változatról van szó, ami azért fontos adat, mert a normál kiadású GTX 460-as kártyák kivétel nélkül 192 bit szélességű adatbusszal gördülnek le a gyártósorokról. Tehát ennél a modellnél nemcsak a gyárilag megemelt magórajel miatt számíthatunk magasabb teljesítményre, hanem a memória-alrendszer is nagyobb adatátvitelre képes. Ez pedig kifejezetten jól jön magas felbontások és képminőségi beállítások esetén.
A 336 darab stream processzorral rendelkező GV-N460OC-1GI lapkája 715 megahertzen üzemel, amely 40 MHz-cel több a referenciaértéknél. E módosításnak köszönhetően a CUDA magok üzemfrekvenciája az előbbi érték duplájával nőtt, gyanúnk szerint azonban ez még nem jelenti a végét a túlhajtásnak, a megfelelő szoftverekkel további megahertzeket lehet majd kifacsarni a kártyából.

 

 

A Windforce 2X névre keresztelt hűtés minden bizonnyal remek partner lesz a tuningban, a két masszív hőcsőre épülő bordát ugyanis két 80 milliméteres ventilátor hűti; a megoldás erősen hajaz a SuperOverclock kártyákon látható hűtésre. Tesztjeink alapján hosszan tartó teljes terhelés során hangosodik csak fel a két légkavaró, az esetek többségében azonban alig érzékelni őket. Ami a 3D-s teljesítményt illeti, a GV-N460OC-1GI több esetben is megelőzi a Radeon HD 5830-at, illetve olykor képes megelőzni a HD 5850-et is. Nem rossz egy olyan grafikus vezérlőtől, ami egyelőre még nem mutathatja meg a GF104 lapka teljes képességeit.

SuperOverclock a középkategóriában

A Gigabyte természetesen ahol lehet, kihasználja az architektúrákban rejlő lehetőségeket, így nem meglepő, ha egyre több gyárilag túlhajtott vezérlő kerül be a kínálatba. A SuperOverclock kivitelű változatokkal eddig csak a felső kategóriában foglalkoztak a mérnökök, a legutóbbi fejlesztés azonban kifejezetten azokat a felhasználókat célozza meg, akik nem tehetik meg, hogy 100 000 forint körüli összeget fizessenek ki egy ilyen termékért. A GV-R577SO-1GD lényegében minden olyan jellemzővel rendelkezik, ami meghatároz egy SOC-videokártyát, a gyártó ráadásul a további túlhajtáshoz is segítséget nyújt.

 

 

A termék nevéből remélhetőleg minden olvasónk számára kiderült, hogy az AMD melyik grafikus lapkája került az Ultra Durable 2 gyártási eljárás szellemében megalkotott nyomtatott áramkörre. A „Juniper” kódnéven ismert Radeon HD 5770-et nem szükséges újra bemutatnunk, hiszen rengeteget foglalkoztunk vele a korábbi lapszámainkban. A 800 darab shader processzort tartalmazó magot a SuperOverclock-minősítés jegyében 50 MHz-cel magasabb órajelre állították be a gyártó mérnökei, amely körülbelül 10 százaléknyi teljesítménybeli többletet jelent az alapváltozatokhoz képest. A kártya igazi ereje azonban nem ebben, hanem a hűtésben rejlik, amely ugyan ezúttal csak egy ventilátorból áll, viszont a grafikus lapkáról ezúttal is két réz hőcső szállítja tovább a keletkezett hőt. Elsősorban nem a megemelt órajel miatt van szükség erre az egyedi kivitelezésű bordázatra, hanem a további túlhajtás minél sikeresebb elérésében segít. Ehhez saját segédprogramot is biztosít a gyártó, amely ugyan néha kissé lassan reagál, viszont gyorsan és fájdalommentesen repíti magasabb sebességi fokozatba a kártyát. A kezdők mindenképp ezt a programot használják elsőként, a rutinosabb felhasználók viszont megpróbálkozhatnak egyéb módszerekkel is. Talán szükség is lesz a plusz teljesítményre, a megjelenés előtt álló játékok között ugyanis magas gépigényű alkotások is lesznek. Az őszi szünetre tehát meglesz a program, már csak megfelelő hardvert kell szerezni a játékos élményekhez.

Tankönyvektől a filmtörténetig: több félév akár egy övtáskában

Az első tárolóhely, ahová a legtöbb adat kerül, amit kapunk vagy készítünk, a számítógépünkbe épített merevlemez. Kétségtelenül kényelmes megoldás, a kényelem viszont kockázatot is jelent: gépünk meghibásodása esetén az adataink is veszélybe kerülnek, hiszen a legtöbb szerviz nem vállal garanciát a javításra leadott gépen lévő fájlok megtartására, ráadásul a hibásan működő számítógép a merevlemezen tárolt tananyagok és dolgozatok épségét is veszélyezteti. Fontos tehát, hogy a számítógépünkön kívül is legyen még egy másolat az épp készülő évfolyam-dolgozatról, vizsgaportfólióról vagy beadandó tervrajzról.


Menteni, menteni és menteni

Másfajta kényelmet, nyugalmat kínálnak a belsők winchestereknél a külső merevlemezek: a kapacitásuk jellemzően nagyobb, mint az átlagos notebookokba, netbookokba épített winchestereké, így külső merevlemezt használva nem kell attól tartani, hogy egyszer csak azt jelzi a gép, hogy kevés a tárhely és lassul a működése. Nem véletlen, hogy nélkülözhetetlen zene- és filmtárát szinte minden diák külső merevlemezre költözteti: a ma népszerű 500 GB-os, 1 TB-os kapacitás sokáig elegendő egy átlagos gimnazista vagy főiskolás médiatárához.

 

 

Választáskor a tárhely mellett mobilitást érdemes megfontolni: az asztali, 3,5 hüvelykes merevlemezek olcsóbban kínálják a gigászi tárhelyet, viszont működésükhöz fali konnektor is kell, nem elég az USB-port – és utazni sem könnyű velük. A 2,5 hüvelykes merevlemezek utazásra termettek: a Verbatim store n go merevlemezei 15 deka körüli súlyukkal, pár centis vékonyságukkal a notebooktáska bármelyik zsebében elférnek, de egy öltöny külső zsebét sem húzzák – miközben az 1 terabájtos változatok is rövidesen a boltok polcain landolnak.



Az USB 2.0 mellett itt az eSATA és USB 3.0

Modern notebookokon már nemcsak hagyományos, 2.0-s USB-portokat találunk, de eSATA- és USB 3.0-s csatlakozókat is. Előnyük a nagyobb sebesség: nem mindegy, hogy egy nagy felbontású fotókból álló galériát 10 vagy 2 perc alatt másolunk-e a külső tárolónkra, amikor már a vasútállomásra kéne indulni, hogy időben érjünk vissza a kollégiumba. A Combo és Quad Drive meghajtók nemcsak USB 2.0-n csatlakoztathatók számítógépekhez, de FireWire- és eSATA-kapcsolaton keresztül is. Az USB 3.0-val felszerelt merevlemezekre pedig már most érdemes vadászni, hiszen ilyen nagy sebességű port a következő számítógépünkben nagy valószínűséggel lesz, még akkor is, ha a mostaniban még nincs.

 

 

Az üzletben érdemes megnézni, hogy a kiválasztott merevlemez működik-e az újabb Windowsokba épített Biztonsági mentés szolgáltatással, vagy a Max OS X Time Machine-jével: sokan azért hanyagolják a mentést, mert kézzel nehézkes, viszont a Time Machine-nel, vagy a Vistában és a Windows 7-ben található alkalmazással csupán pár kattintás. Akik nem szeretik a Windows beépített megoldását, azoknak például a Verbatim merevlemezein található Nero BackItUp adatmentő programot ajánljuk. Az alkalmazással nemcsak biztonságban tarthatjuk gépünk tartalmát, de titkosítjuk is azt a külső merevlemezen, így ha idegenek kezébe kerülnek kincset érő, személyes fájljaink, akkor azok olvashatatlanok maradnak jelszó hiányában.



Biztonságban utazó adatok

A pendrive-ok többet utaznak a külső merevlemezeknél és jóval gyakrabban is vesznek el. Nem mindegy tehát, hogy az épp alakulóban lévő „világmegváltó gondolathoz” ki fér hozzá: csak az, akinek szánjuk, vagy gyakorlatilag akárki. Gyakran tároljuk mások (kutatásunk alanyainak, tanároknak, csoporttársaknak) adatait is a pendrive-okon és ha ezeket elveszítjük, és illetéktelenek kezében végzik – ne adj’ isten egy közösségi oldalon –, akkor ezért a hibáért joggal tartanak minket felelősnek az érintettek.

 

 

Ezért tanácsoljuk azt, hogy mindenképpen beépített titkosítással rendelkező pendrive-okat vásároljunk. A Verbatim ilyen termékeit Secure jelzéssel látja el. Ezek hardveres titkosítással működnek, azaz nem a számítógépünk titkosítja az adatokat, hanem a pendrive maga: így a kódtörőkön nem segít, ha nagy teljesítményű számítógéppel próbálják megfejteni a titkosítást. A Secure adathordozók csak jelszóval használhatók, és 20 sikertelen próbálkozás után megsemmisítik a rajtuk tárolt adatokat: így biztos helyet nyújtanak a legszemélyesebb fényképeknek, féltve őrzött titkoknak is. Hardveres titkosítás híján persze beérhetjük szoftveres védelemmel is, ami az olcsóbb meghajtókhoz is jár, de alacsonyabb szintű védelmet biztosít.

 

Linksys by Cisco – az ötfős család bármilyen kihívásra


A Cisco már több mint másfél éve szinte teljesen egységesítette otthoni útválasztói külső megjelenését, bár ránézésre a legnagyobb eltérés a WRT160NL Storage Router típusnál látható, amely az összes többi modellel szemben nem belső, hanem két külső, cserélhető (SMA) antennával rendelkezik. A WRT160NL-t valójában nagy rajongás övezi, szoftvere Linux-alapú, így sok más extra funkció mellett a hátulján található USB-kapu rengeteg lehetőséget kínál: egy kis okosítással nem csak tárolókat fűzhetünk fel rá, amiről a hálózat minden tagja elérheti adatait. A PC Worldben korábban egy háromrészes cikksorozat mutatta be, milyen csodákra képes a WRT160NL a linuxos közösségek által fejlesztett módosított firmware szoftverrel.

 

 

A belépő szintet a belső antennás WRT120N Home Router típusjelzésű modell képviseli, ami az egyszerűbb és a picit lassabb „n” Wi-Fi szabványra épül, USB-kapu nincs rajta, viszont teljes körű és stabil hálózati megoldást kínál az otthoni felhasználók számára.
Több, nagy sávszélességet igénylő vezeték nélküli eszköz használatához a Cisco az egysávos útválasztói közül a rejtett antennákkal és MiMo-technológiával ellátott, teljes „n”-es sávszélességre képes WRT160N-t ajánlja.

 

 

A Linksys by Cisco routerek csúcsát az a két kétsávos router képviseli (WRT320N és WRT610N), amelyekben nemcsak a 2,4 és 5 gigahertzes frekvenciák támogatása közös. Fontos tudni mindkét eszközről, hogy LAN-portjaik mellet internetportjaik is gigabites sebességet tudnak, ami alapvető feltétel a napjainkban kapható leggyorsabb internetelérések tényleges kiszolgálásához. A kétsávos vezeték nélküli eszközök nyújtotta lehetőségeknek nagyon nagy hasznát olyan helyeken vehetjük, ahol erősen le van terhelve a 2,4 gigahertzes sáv és külön akarjuk választani azokat a Wi-Fi-eszközöket, amelyeknek zavartalan átviteli közegre van szükségük (videonézés, online zenehallgatás vagy épp letöltés okán).

 

 

Ami a két router közti különbséget illeti, a WRT320-szal ellentétben a WRT610N – egymástól független rádióinak és antennáinak köszönhetően – a két frekvenciasávot egyszerre képes használni, továbbá a WRT160NL-hez hasonlóan USB Storage Link porttal rendelkezik.

 

Kész konfiguráció, mint vonzó alternatíva

Anyagi megfontolásból kész konfiguráció vásárlása helyett sokan választják azt az utat, hogy a rendelkezésre álló pénz függvényében választják ki a számítógép egyes alkatrészeit, amiből otthon maga a vásárló vagy az ismerőse épít kész konfigurációt. Ezzel a gépvásárlás letudva, ám a végeredmény minőségét tekintve gyakran nem teljesen az, amit a vásárló elvárna: a gép zajos, túlmelegszik, a beltérben káosz uralkodik és még számos más probléma ütheti fel a fejét.


Tévhit, hogy a kész konfiguráció drágább lenne, mint a darabokból összeállított gép sőt, ez ma már a márkás konfigurációkra sem feltétlenül érvényes. A Qwerty tízféle (kész, azonnal elvihető) konfigurációt kínál és a saját gyártású Qwerty asztali gépek már 60 ezer forinttól megvásárolhatók – ráadásul az iskolakezdés alkalmával további akciók várhatók. A konfigurációk közül kiemelnénk a Qwerty MINI számítógépet, amely kis mérete ellenére bármilyen irodai és multimédiás feladattal megbirkózik, mindeközben az Intel Atom processzornak és az összeválogatott energiatakarékos alkatrészeknek hála az energiafelvétele töredéke a hagyományos asztali gépeknek, így a megspórolt villanyszámlán hamar behozza a 66 666 forintos vételárat.

 

 

A több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező Qwerty hordozható gépeket is kínál. Az évek óta piacon lévő saját gyártású Qwerty IQ notebooksorozat folyamatosan megújulva követi a felhasználók igényeit, ára pedig a magyar vásárlók pénztárcájához igazodik. A 260-féle hordozható masinák között 12, 13 és 15,4 hüvelykes kijelzővel rendelkező hardverek is kaphatók, már 90 ezer forinttól, de a legerősebb, NVIDIA diszkrét grafikus kártyával ellátott konfigurációért sem kell bankot robbantani.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.