Athlon 64 testközelből

|

Az AMD nem aprózta el! Egyszerre három helyen tartotta meg a bejelentési ceremóniát: a Computexen Taipeiben, a franciaországi Cannes-ban és székhelyén, az Egyesült Államokban, San Franciscóban. Érthető is, hiszen az Athlon 64-ek első képviselői a 64 bites technológiának az asztali, illetve az „asztali gépeket kiváltó” mobilszegmensben. Egyúttal két változatot jelentettek be: az Athlon 64 FX-et, az ab-szolút csúcsteljesítményt igénylő munkaállo-mások és a megszállott felhasználók számára, illetve az Athlon 64-et a nagy teljesítményt igénylő otthoni és vállalati felhasználóknak.

A legfontosabb újdonságok mindenekelőtt a 64 bites utasítások feldolgozásának képessége. Az új Athlonok úgy teszik lehetővé az átállást a jelenlegi 32 bites Windows rendszerekről a jövő év első negyedében megjelenő 64 bites Windows XP-re, hogy a jelenlegi operációs rendszerekkel is csúcsteljesítményt nyújtanak. A 64 bites Linux disztribúciók pedig már azonnal rendelkezésre állnak.

Mindkét változatba integrálták a teljes North Bridge-et – tehát a memóriavezérlőt is –, ezzel drámaian megnövelve az elérhető memória sávszélességet. A processzormagban 128 kilobájt L1, és 1024 kilobájt – tehát teljes sebességű – L2 gyorsítótár található.

Persze nincsen rózsa tövis nélkül. Az Athlon 64 FX, a kiszolgálók szívének szánt Opteron processzorokéval megegyező, 940 tűs tokozásban látott napvilágot, míg az Athlon 64 egy 754 tűs tokban. Az alaplapgyártók nem örültek ennek különösebben, hiszen a Socket 754-es alaplapok tervei már egy éve készen vannak – tavalyi évfolyamunkban a 2002-es Computexről szóló beszámolónkban közöltünk is képet ilyenről –, míg a Socket 940 zavaró elemként jött a képbe. Nemcsak a termékek pozícionálását nehezíti meg – hiszen eddig tiszta volt a profil, hogy ez a foglalat az Opteroné –, de ennek révén és néhány más tényező okán szinte minden adott ahhoz, hogy az Athlon 64 FX-re épülő rendszerek csillagászati árúak legyenek.

  

Tudnunk kell, hogy az Athlon 64 FX nem más, mint egy Opteron, Dual DDR 400-as memóriavezérlővel és a több processzor együttműködése képességének hiányával. Csak a fehér holló gyakoriságű, buffered ECC (hibakorrekciós) DDR400-as memóriamodulokkal működik. (Úgy tudjuk, hogy a Kingston kivételével senki nem gyárt ilyet.) Ugyanez igaz az alaplapi chipsetekre is. Jelenleg egyetlen lapkakészlet létezik hozzá, nevezetesen az NVIDIA nForce3. Mint tudjuk, ami kis szériában készül, abból nem lehet sokat eladni, amiből pedig nem adnak el sokat, az drága. Az Athlon 64 FX alapú rendszereknél rögvest három olyan összetevő is van, amely ennek az ördögi körnek az áldozata – maga a CPU, a memória és az alaplap –, így nem csoda, hogy kezdetben nem szándékoznak nagy szériában gyártani és értékesíteni.

  

Szerencsénkre az Athlon 64 esetében jóval konszolidáltabb a helyzet. Ezekhez a processzorokhoz a VIA, a SiS, és az ALi-ból nemrégiben kivált ULi is gyárt chipseteket. A bejelentéskor hozzáférhető alaplapoknál egyébként a VIA K8T800-as dominál.
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.