Nem olyan régen egy 14 éves lány telefonált be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline operátorainak. Mesélt barátjáról, akivel az interneten ismerkedett meg, ám a valóságban még soha sem találkoztak. A 27 éves férfit hamar megszerette, mert kedves volt hozzá, és megígérte, hogy segít neki külföldön munkát találni… Egy másik esetben egy 17 éves fiú azért telefonált, mert egy fiatal lányok képeit tartalmazó felnőtt oldalra ismeretlenek feltöltötték barátnőjének egy közösségi oldalról lelopott fotóit, közszemlére téve azokat a feljáró férfi közösségnek. Ezen oldalak egyébként már sok ember életét megkeserítették, hiszen tudni olyan esetről is, amikor egy szakítás után a kidobott fiú feltöltötte a fiatal exéről készült intim képeket.
Elég egy ilyen eset, hogy megrontsa az ember életét, hiszen a netre feltöltött fotóról bárki másolatot készíthet, így az áldozat soha nem tudhatja, hogy az mikor kerül elő újra élete folyamán, illetve hogy egészen pontosan mire használják azt (legrosszabb esetben személyiség lopásra).
Elrettentésként írtuk le ezen eseteket, mivel látni kell, hogy az internet, az a technológia, amelyet gyermekeink teljesen természetesnek vesznek és készségszinten használnak, teljesen átformálja életüket. Ez több veszélyt is magában rejt. A panaszok alapján gyakoriak a szexuális zaklatások, a profillopások és az online zaklatások. E téren főként nem a vírusoktól és az adathalászoktól kell félnünk, hanem a hátsó szándékú vadidegenektől és rosszindulatú iskolatársaktól. Plusz az internet szabadsága elérhetővé tett olyan tartalmakat is, amelyeket korábban elrejtettünk gyermekünk elől.
Iskolai vadulás
Az internet megjelenése előtt is gyakoriak voltak az iskolai verekedések, a fenyegetések és a csínytevések. Nagy különbség, hogy míg anno az ízes pletykák papírcetliken vándoroltak a padsorok között, vagy netán a táblára írva üzengettek egymásnak a haragos felek, addig mára jellemzővé vált az internetes civakodás. Most nem a YouTube-ra feltöltött videókra gondolunk - az megérne egy külön cikket -, hanem a profillopásokra és a lejárató kampányokra. Ha valaki rosszat akar egy iskolatársának, akkor készít róla egy képet, majd az áldozat nevében létrehoz egy hamis profilt egy közösségi oldalon, ahol valótlan információkat közvetíthet róla az iskolaközösség számára.
Ez valójában profillopás, amely meglehetősen gyakori, ráadásul ekkor a célpont csak nehezen tudja cáfolni a pletykákat. Ez kiközösítéshez vezethet és olyan lelki sérülésekhez, amelyeket később nehéz gyógyítani. Van egy másik eset is, mikor valakiről kompromittáló fotó vagy videó készül, amiket a 90-es években a diákok egymásnak még kis csoportokban mutogattak, napjainkban azonban egy kattintással, érintéssel fel lehet azokat tölteni a világhálóra, s így a felvételekhez bárki hozzáférhet. Ezeket a fotókat/videókat ráadásul nem lehet teljesen eltüntetni, mások lemásolhatják és rossz célokra is felhasználhatják. A tettes kiléte soha nem derül ki, hiszen míg az offline világban könnyű volt visszakövetni a nyomokat, addig a net által kínált anonimitás miatt az elkövetők, netán zaklatók teljes inkognitóban tudnak maradni (egy levelező fiókot pár perc alatt létre lehet hozni).
Ismeretlen ismerősök
A csevegő szolgáltatásokban ez fokozottan érvényes, mivel a rosszindulatú felnőttek tudják, hogy rengeteg tinédzser csetel, így direkt fiatalnak tüntetik fel magukat. Mivel itt az emberek egy kreált profillal vannak fent, nehéz az igazságot és a hazugságot szétválasztani. Bárki lehet a vonal másik végén. Persze gondolhatjuk azt, hogy gyermekeinket nem találhatják meg az idegenek, de súlyos hiba lenne magunkat ebbe a tévhitbe ringatni.
Az online játékokban például hangsúlyos szerep jut a társalgásnak, ahol a felek gyakran elkérik egymás azonnali üzenetküldő címét, hogy még hatékonyabban tudjanak kapcsolatban maradni, pályákat megoldani. Így könnyű horogra akadni, gyermekünk pár nap alatt egy olyan ismerősre tehet szert, akit valójában nem ismer, és ha ismerne, nem szeretne. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tinik vágynak az elismerésre és arra, hogy valaki meghallgassa és megértse őket. Mivel egyre több időt töltenek el a net előtt, könnyen lehet, hogy éppen ott találnak lelki társra, egy olyan személyre, aki együtt érez velük, akik minden bánatukban támasz... és aki folyamatosan csak hitegeti őket.
Soha nem tudhatjuk, hogy szemünk fénye éppen kivel cseveg, és azt sem, hogy a vonal másik végén lévő Jocika (a példa kedvéért) tényleg egy 14 éves szende srác-e vagy valójában egy 32 éves, hátsó gondolatokkal rendelkező személy, aki idővel intim képeket kezd el követelni. Amennyiben csemeténk önértékelési gondokkal küzd, még könnyebben célt érhet a csábító. Ráadásuk ők jellemzően ezeket a gyermekeket szemelik ki, mint ahogy a ragadozók is a leggyengébb célpontokra vadásznak. De nemcsak a fényképek szenzitív adatok, ugyanígy nem szabad a lakcímet, a telefonszámot, a pénzügyi adatokat és az édesanya születési nevét sem nyilvánosságra hozni. Úgy általában amely információkat nem üvöltetnénk be bármikor egy tömegbe, azt az interneten sem érdemes publikálni. Erre mindenképpen fel kell hívnunk gyerkőcünk figyelmét, ha nem szeretnénk, hogy egy ismeretlen szándékú egyén a nap 24 órájában zaklassa őt.
Minden elérhető
Mindig minden elérhető. Míg 15 évvel ezelőtt a fiatalkorúaknak trükközniük kellett ahhoz, hogy egy igényes felnőtt magazinhoz hozzájussanak, addig napjainkban a weben egy kattintással megtekinthetik a legelborultabb pornográf képeket is. S ez mindenre igaz, hiszen a világhálón szinte bármiről lehet találni leírásokat, képeket. Rengeteg olyat is, amelyet nem jó, ha egy gyermek szülői magyarázat vagy felügyelet nélkül megtekint. Ha engedjük, hogy szabadon internetezzen, gyakorlatilag elveszítjük a kontrollt a felett, hogy mit olvashat el, mihez férhet hozzá. Ugyanez igaz a fájlletöltésekre is: a tizenévesek még nem rendelkeznek egészséges gyanakvással és óvatossággal, hamar letöltik a vírusos állományokat, ha mondjuk éppen hőn óhajtott PC-s játékukról van szó. S ha ez megtörténik, nemcsak az ő mentális egészségük forog kockán, hanem akár a családi vagyon is, egy kémprogram ugyanis nem korlátozza tevékenységét egyetlen profilra.
A cikk a következő oldalon folytatódik!
Tanácsok szülőknek
Elsőként fontos, hogy felismerjük azt, milyen veszélyek leselkednek gyermekünkre a világhálón. Ha valamilyen általa használt weblapot, alkalmazást nem ismerünk, mindenképpen kérdezzünk fiúnknál/lányunknál rá arra, hogy az pontosan miként működik. Próbáljuk csemeténknek elmagyarázni, milyen veszélyekkel jár a személyes adatok megadása, s ha biztosra akarunk menni, próbáljuk szoftveres úton is megelőzni ezen információk kijutását a gépéről, telefonjáról. Mondjuk el, hogy miért nem érdemes ismeretlen emberekkel ismerkedni, ültessük el benne a gyanút, hogy a másik fél akár egy teljes hazugság is lehet. Így jó eséllyel óvatosabb lesz.
Ne engedjük, hogy idegenekkel kettesben találkozzon, és ha lehet, kérdezzünk rá arra, hogy kikkel szokott a gép előtt ülve beszélgetni. Figyelmeztessük arra, hogy az interneten kiadott adatai, képei mindig elérhetőek lehetnek és bármikor felbukkanhatnak életük végéig, valamint hogy azokat mások rossz célokra is felhasználhatják. Amennyiben szülői felügyelet szoftvert alkalmazunk (a mobilos, a maces és a windowsos alternatívákat a későbbiekben hosszabban bemutatjuk), ne állítsuk azt be túl szigorúra. Minden megfigyelést, beállítást beszéljünk meg gyermekünkkel, hogy ne érje őt mindez váratlanul és megértse azt, hogy a program az ő érdekeit, illetve őt magát védi. A lényeget összefoglalva a három legfontosabb teendőnk: párbeszéd, párbeszéd és szoftveres felügyelet. Illetve ha már megtörtént a baj, mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot a hatóságokkal vagy hívjuk az e célra létrehozott segélyvonalakat (pl. Kék Vonal, Internet Hotline).
Honnan tudhatjuk, hogy gyermekünket zaklatják?
- Idegesnek, szomorúnak vagy dühösnek tűnik közvetlenül mobil- vagy a számítógép-használat után
- Kerüli a barátait; nem élvezi azokat a tevékenységeket, amelyeket egyébként szokott
- Iskolai eredményei leromlanak vagy dühös lesz az iskolára
- A gyermek furcsán viselkedik vagy depressziósnak, elcsigázottnak tűnik
Öt kérdés, amit érdemes feltenni
1. Mit csinálnak a barátaid a weben? – így elvonhatjuk a gyerek figyelmét és ő ezt követően semleges szerepben őszintén elmondhatja azt, hogy általában mi a jellemző a fiatalok nethasználatára, hiszen megtorlástól nem kell tartania.
2. Mik a legmenőbb weboldalak manapság? – egyszerű kérdés, mégis megtudhatjuk azt, hogy miket látogat, emellett érdemes a már nem trendi honlapokra is rákérdezni.
3. Mi a kedvenc oldalad/játékod? – szánjunk rá életünkből legalább 20 percet arra, hogy megtudjuk, mivel tölti idejét gyermekünk a PC előtt.
4. Hallottál már olyan esetről, amikor egy diák egy másikat zaklatott? – tudjuk meg azt, hogy netes kortárs zaklatás jelenséggel gyermekünk már találkozott-e. Beszéljünk olyan esetekről, amelyekről korábban halottunk, pl. a hamis profilokról, és figyeljük a reakcióit.
5. Láttál már olyasmit a neten, amitől rosszul érezted magad? – itt mindenféle internetes veszélyről beszélhetünk és a védekezésről is. Nyomatékosítsuk gyermekünknek, hogy bármi történik, hozzánk nyugodtan fordulhat és nem kell büntetéstől tartania.
A sorozatunk további részei:
- A legjobb szülői felügyelet szoftverek
- Zöld robotos szülői felügyelet
