A robotika pontos gyökerei vita tárgyát képezi; sokan Karel Capek csehszlovák drámaíró 1920-as, Rossum Univerzális Robotjai (RUR) című darabjából eredeztetik, ahol először jelent meg a robot terminus mai jelentésében. (Szótörténetileg a szláv ’robota’ szóból származik, amelynek jelentése: unalmas, monoton munka.) Mások Isaac Asimov orosz író-tudósra esküsznek, aki papírra vetette a robotika három törvényét. De előzménynek tekinthető akár René Descartes mechanikus babája is, akiben állítólag 1640-ben ötévesen elhunyt kislánya hasonmását próbálta megteremteni. Ha pedig igazán messzire akarunk menni a múltban, az ókori görögökig kell visszanyúlnunk: Homérosz már az Íliászban megírta, hogy Héphaisztosz gépi segédeket kovácsolt magának aranyból.
A filmvásznon egyébként első ízben a Metropolis című némajátékban tűnt fel egy Maria nevű robot, még 1926-ban. A tömegek azóta sem veszítették el ez irányú érdeklődésüket, amit az Én, a robot vagy a Stepfordi feleségek újabb mozifilmek sikere is alátámaszt.
A teljes cikk Robotsereg - Már a spájzban vannak címmel a 2005. februári számunkban olvasható.
