Hirdetés

Storify - mesél a közösség

|

A közösségi médiának hála már bárki lehet tartalom előállító. Egy új webes szolgáltatással e tartalmak összegyűjtése is pofonegyszerűvé vált.

Hirdetés

A közösségi szolgáltatások előretörésével egyre többen hallatják a hangjukat az interneten, így az információ fellelése és felkutatása jelentősen leegyszerűsödött. Ráadásul a szemtanúk és a témában jártas szakértők megszólalásaival könnyedén lehet első kézből származó fontos információkhoz jutni.

 

Történetek profiktól és amatőröktől



A 140 karakteres csiripek sebességével a hagyományos médiumok nem igazán tudnak versenyezni, így hazánkban egyre inkább tartja magát azon mondás, hogy ami megjelenik a Twitteren, az a nemzetközi sajtóban másnap, a hazai újságokban pedig az azt követő nap válik olvashatóvá. Persze a West Balkán példája megmutatta a közösségi média gyengeségét, és azt, hogy nem szabad szentül megbízni a kontrollálatlanul terjedő bejegyzéseknek. Nincs ugyanis senki a közösségi térben, aki ellenőrizni tudná a bejegyzések hitelességét, és azoknak a valóság tartalmát. Az újságírók ellenben – jobb esetben – elvégzik e tisztogatást, és kiszórják a fals információkat, hogy csupán a valós történések kerüljenek felszínre.

A gyorsaság és a kontrolláltság talán soha nem volt ennyire párhuzamba állítva, ami miatt sok szerkesztőség jelenleg is keresi annak a módját, hogy miként tudná használni a közösségi médiumokat. Egyrészt valamelyest versenyezniük kell vele, másrészt használniuk kell azt, mivel ezen megoldásokkal egy kivételes eszközhöz jutnak az online médiumok: meg tudják a cikken belül szólaltatni a szakértőket és a szemtanúkat, belinkelve azok bejegyzéseit.

Bárki lehet szerkesztő

A web erejét mutatja, hogy erre immár nem csak a klasszikus újságírók képesek, hanem a bloggerek és ezen keresztül bárki, aki web hozzáféréssel rendelkezik. Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a weben megtalálhatóak már olyan szolgáltatások, amelyekkel bárki elkészítheti a saját közösségi újságját. Ezen megoldásoknál azonban még nem beszélhetünk közösségi újságírásról, hiszen a szerkesztést és az anyagok összeállítását valójában a webszolgáltatások mögött lévő algoritmusok végzik. A közösségi újságírás egészen más.

Hirdetés

 

Pofonegyszerű szerkesztés

 

Közösségi újságírásról ugyanis akkor beszélhetünk, mikor a weben létrejön egy olyan tartalom, amely mások által írt közösségi bejegyzésekre alapoz. Ezt értelemszerűen bárki megalkothatja. Így a szöveg állításait a közösség tagjai fogalmazzák meg, és a hangsúly nem a szerkesztő által begépelt szövegen van, hanem a belinkelt bejegyzéseken, amelyekre az olvasók azonnal reagálhatnak, rögtön a forrás személyekhez címezve megjegyzéseiket. Ez egy teljesen új szerkesztési mód. Azért, hogy gyakorlati példán keresztül jobban megérthessük, miről is van szó, kapóra jön az elmúlt hónapokban indult Storify, amely pont e héten vált publikussá, s amely használatához mindössze egy Twitter fiók kell.

A Storify

A megoldás nagyjából arra képes, amelyet eddig már próbáltunk nagy vonalakban körülírni. A felületén, egy egyszerűen használható, drag and drop szerkesztő segítségével kereshetünk kulcsszavak alapján a Twitter, a Facebook, a Flickr, a YouTube és a Storify publikus bejegyzései között, amely mellett weblapokat, Google kereséseket és RSS-csatornákat is beágyazhatunk a történetükbe. Ezen esetben a szöveg tényleg csak arra szolgál, hogy keretbe foglaljuk a közösségi találatokat, a lényeg ugyanis a hivatkozott tartalmakon van.
 
Ha elkészült a történet, akkor azt könnyen elterjeszthetik a felhasználók a világhálón: a Twitter, a Facebook, a Wordpress, a Posterous, a Tumblr és a Mailchimp szolgáltatásán publikálva azt. Emellett maguk az olvasók is népszerűsíthetik történeteket a Twitteren és a Facebookon megemlítve, vagy e-mail útján továbbítva azt, illetve beágyazva azt a saját oldalukba.

 

A szöveg csak töltelék

Hirdetés



Eddig főként a szakma harapott rá

Érdekes módon eddig főként a nagy tartalomgyártók, bloggerek és PR szakemberek fedezték fel maguknak a tavaly szeptemberben indult zárt szolgáltatást. Ez igazából nem is meglepő, hiszen a megoldás ugyan csábító azzal a lehetőséggel, hogy bárki lehet szerkesztő, ám az egyúttal teljesen más kompetenciát kíván meg, mint egy bejegyzés publikálása. Szűrni kell a tartalmat, ellenőrizni annak a hitelességét, ami sokkal több energiát emészt fel.

A szerkesztőségekben ellenben már ott ülnek azok az emberek, akiknek ez a mindennapos munkája. A Washington Post például a 2010-es amerikai választások kapcsán használta az eszközt arra, hogy megszólaltassa az embereket, mit is gondolnak a kampányról és a jelöltektől. Egy PR ügynökség vezetője pedig rendezvényekkel kapcsolatos közösségi beszámolókat készít a szolgáltatással. Emellett az aktív felhasználók között találjuk az NPR-t, a BBC-t és a Los Angeles Times-t is.

Februárban vélhetően a nagy nevek megjelenése miatt a Khosla Ventures 2 millió dollárt invesztált a startup cégbe, még úgy is, hogy a Storify alapítója, Burt Herman az Associated Press veteránja még mindig keresi a megoldás sikeres üzleti modelljét. Arra ugyanis még mindig nincs válasza, hogy mindebből miként lesz pénz.

Egy Storify történet

 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.