Hirdetés

Digitalizáljuk filmjeinket!

|

Sorozatunk befejező részében utánajárunk, hogy miként érdemes digitalizálni a VHS kazettákon és öreg filmtekercseken rejtőző családi felvételeinket.

Hirdetés

Az analóg filmeket talán a legkönnyebb – és egyben a legnehezebb – digitalizálni, amely nehézség főként annak a függvénye, hogy milyen adathordozóval van dolgunk. Míg az öreg videokamerák felvételeit, a 8 milliméteres, Hi8, VHS és Betamax (hazánkban nem igazán elterjedt) médiumokat könnyű feldolgozni, a nyers filmek digitalizálása nem egyszerű mutatvány, azok tartalma csak trükkökkel költöztethető át a számítógépre (például kamerával lehet rögzíteni a kivetített képet, amely eredményét utána szoftveres szűrőkkel finomíthatjuk).

 



Amennyiben a PC-nkre szeretnénk rögzíteni a régi videókat, több tucat megfizethető analóg digitalizáló eszközt találhatunk a kereskedők kínálatában. Ezen esetekben a művelet igen egyszerű: csak el kell indítanunk a felvételt a lejátszó készüléken (legyen az akár egy VHS-lejátszó, vagy egy videokamera), amelyet RCA-kompozit és S-Video kábelen keresztül köthetünk össze az átjátszó eszközzel, hogy a gépre telepített szoftverrel rögzíthessük a bejövő jelet.

A végfelhasználói piacon az USB-csatlakozós eszközök dominálnak, míg a FireWire-interface-ért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Ha megfizethető megoldást keresünk, akkor például a Hauppauge USB-Live-2 és a Terratec Grabby 12 ezer forintért beszerezhető hardvere, az Ion Video2PC digitalizálója, a 36 ezer forintos Pinnacle Studio MovieBox Ultimate Collection, valamint a Magix Rescue Your Videotapes lehet jó választás (mindegyik modellhez jár a hardver mellé digitalizáló szoftver is).

 

Ion Video2PC S-Video és kompozit bemenettel

 

Mielőtt elszaladnánk a boltba, mindenképpen bizonyosodjunk meg arról, hogy a számítógépünk rendelkezik-e tévétuner-kártyával, és ha igen, akkor van-e rajta kompozit vagy S-video bemenet (az újabb modelleknél gyakori). Ha igen, akkor minden feltétel adott a digitalizáláshoz. Az USB egyébként egyre népszerűbb a tévétuner piacon is, ám ha mi inkább a kártyákat kedveljük, akkor az AMD ATI Theater HD 750 lapkával ellátott videokártyákat érdemes keresnünk.

Studio MovieBox Ultimate - Pinnacle Studio 14 is jár mellé


DVR-es rögzítés

Kényelmes dolgunk van, ha rendelkezünk DVD-s digitális rögzítővel, főként akkor, ha a felvevő képes kétrétegű írható DVD-lemezekre is menteni, így a jó minőségű képet négyórás játékidővel kombinálhatjuk. Sokuk ráadásul – például a már 30 ezer forintért megvásárolható LG DRT389H – rendelkezik Scart- és DV-csatlakozóval is, így könnyen összeköthető az eszköz a VHS-lejátszókkal, illetve a kamerákkal. Ha így járunk el, akkor egy lépésben DVD-re menthetjük a felvételeinket, nem kell a PC-s feldolgozással és a kimentéssel foglalkoznunk, ami egy jó dolog. Ellenben a kényelem miatt nem tudunk utómunkálatokat végezni a felvételeken, feljavítva azok minőségét, amely sok esetben – főként a régi dokumentumoknál – szükséges lehet.

Az asztali DVD- vagy Blu-ray-felvevőkre általában gond nélkül rögzíthetünk a VHS-lejátszóról. A drágább, márkás készülékekben gyakran képjavító áramkörök is segítenek a jobb minőségű digitalizálásban, javítanak a színeken, szűrik a zajt és a legjobb modellek időalap-korrektor (TBC) áramkör segítségével pótolják a régi VHS-felvételek megkopott képszinkron jeleit. Érdemes lehetőleg az itthon nem annyira általános S-Video csatlakozást igénybe venni a Scart helyett, az S-Video mellé ugyan külön kábellel be kell kötnünk hangot is, de a jobb minőség miatt megéri a fáradtságot.

Persze a VHS-rögzítéshez minden eddig tárgyalt módszernél egyvalamit nem nélkülözhetünk: magát a VHS-lejátszót. Ha már a régi eszközünk valamely szemétdombon pihen, illetve lomtalanítás során gazdát cserélt, akkor ezt az akadályt bizony nem olyan könnyű átugrani. Ezen esetben bizony kilincselnünk kell a rokonságnál egy lejátszóért, illetve a használt piacon is könnyen rátalálhatunk egy kiárusított darabra. Ha hosszú távú terveink vannak a lejátszóval, mivel otthon a szekrények még roskadoznak a VHS-kazetták alatt, akkor érdemes beruházni egy DVD/VHS-kombinált vevőre. A Google segítségével jó néhányra rátalálhatunk a hazai kereskedőknél, így például az LG és a Panasonic kombijaira. Emellett külföldről beszerezhető az Ion Audio USB-s VHS-magnója, amelyet kifejezetten digitalizálásra találtak ki, s amelyhez párban az Arcsoft EZ Video Converter rögzítője jár.

 

Itthon is lehet még kapni VHS/DVD kombinált vevőket


Még egy jó tanács! Az sem mindegy, hogy a DVD-felvevő milyen nyersanyagra és milyen logikai for-mátumban vesz fel. Kérhetünk standard DVD formátumú felvételt, amely a lemez lezárása után nem szerkeszthető tovább, csak lejátszható, jobbára bármilyen asztali DVD-lejátszón vagy számítógépen. A DVD-VR vagy DVD+VR formátumok lehetővé teszik az adatok csomagonkénti lemezre írását, így utóbb hozzáírhatunk további szakaszokat a lemezhez vagy befejezhetjük azt egy VR-kompatibilis DVD-szerkesztőprogram és DVD-író birtokában PC-n. (Újraírható lemezekkel aknázhatók ki a formátum lehetőségei.) A DVD-felvevős videokamerák is jellemzően VR formátumot használnak. Minden mai PC-be szerelhető DVD-író ismeri a DVD-R és DVD+R nyersanyagokat, ezen a terepen tehát nincs formátumháború. Ugyanakkor asztali DVD-felvevő esetén ellenőrizzük, hogy milyen típusú nyersanyagokra képes dolgozni (DVD-R/RW, DVD+R/RW, esetleg DVD-RAM), különösen, ha a felvételeken tovább szeretnénk dolgozni PC-n.

Szerkesztők

Miután digitalizáltuk a felvételeinket, igényként merülhet fel azok kijavítása, különösen akkor, ha újra kell vágni azokat, vagy korrekciókat kell végrehajtani rajtuk, esetleg effektekkel és szövegekkel akarjuk azokat színesíteni. A piacon sok jól használható videoszerkesztő van: korábban már sorra vettük a legjobb ingyeneseket, amely mellett bemutattuk a Pinnacle Studio 15-öt, illetve az Avid Studiót. Profi eszközt ad még kezünkbe például az Adobe Premiere Elements (30 ezer forint), a Cyberlink PowerDirector 9 (körülbelül 18 ezer forint) és a Sony Vegas Movie Studio HD (17 ezer forint körül). Ezen szoftvereknek mind beszerezhető a 30 napos próbaverziója, így ideig-óráig térítésmentesen használhatjuk azokat.

 

Milyen formátumba mentsünk?


Mit másolhatunk?

Az 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Ebbe beletartozik az analóg anyagok digitalizálása is, amit a szerzői jogról szóló jogszabály külön paragrafusban rögzít is. „A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés (...) a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.”

A 35. paragrafus szerint azonban bárki készíthet másolatot, ha az jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás célját nem szolgálja (ez nem vonatkozik a szoftverekre). Azaz magáncélra készíthetünk zenéinkről, filmjeinkről egyetlen egy másolatot. Mindez természetesen nem vonatkozik a családi felvételekre, mivel ezen esetekben a szerző – akinek joga van rendelkezni a műve felett – házon belül van, vagyis a saját hanganyagokat és videókat szabadon digitalizálhatjuk bármennyi kópiában.

 

Élettartam és veszélyek


Kapcsolódó cikkek:
- Digitalizáljuk képeinket!
- Digitalizáljuk hangjainkat!
- A legjobb ingyenes videoszerkesztők

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.