Hirdetés

LG G Flex teszt: Adja az ívet

|

Végre letesztelhettük a dél-koreai gyártó hajlított kijelzős, öngyógyító hátlappal szerelt okostelefonját.

Hirdetés

Az LG a Las Vegas-i CES-en mutatta be első hajlított okostelefonját, a G Flexet. A dél-koreai gyártó a Galaxy Roundot kifejlesztő Samsunggal versengve új piaci kategóriát teremtett; reményeik szerint a hajlított mobileszközök már 2018-ban évi 2,5 milliárd dolláros bevételt termelnek majd.

A 6 hüvelykes G Flex igazi óriásmobil

De vajon igazuk lesz-e? Ez elsősorban azon múlik, hogy mit kezdenek az ívelt formával – és persze azon, hogy le tudják-e nyomni a gyártási költségeket. Ha fejlesztőik képesek lesznek olyan hasznos funkciókat, felhasználási lehetőségeket, alkalmazásokat kitalálni, amelyek hasznosítani tudják az egyedi formában rejlő lehetőségeket, és idővel a jelenleginél megfizethetőbb áron kínálják majd a termékeiket, valódi piacot teremthetnek a hajlított eszközök számára. Ha viszont nem, könnyen lehet, hogy a Galaxy Round, a G Flex és a hasonló készülékek feledhető, költséges divathóbortot jelentenek majd csupán.

Nem csak ívelt, rugalmas is

A G Flex legszembetűnőbb sajátossága az ívelt, 6 hüvelykes, 720 x 1080 pixel felbontású OLED-kijelző. A 160,5 mm hosszú, 81,6 mm széles, 8,7 mm vastag, műanyag borítású készülék meglehetősen nagy – még az olyan phabletekhez képest is, mint a dél-koreai gyártó másik csúcskészüléke, a G2 vagy a Samsung Galaxy Note 3. Igaz, valamivel még így is kisebb és a maga 177 grammjával könnyebb is, mint a legtöbb hathüvelykes telefon, például a Nokia Lumia 1520 vagy HTC One Max.

Finoman ível az OLED

Az LG szerint a hajlított kijelző jobban illeszkedik az arcunkhoz, és így kényelmesebbé teszi a telefonálást, jobb videónézési élményt garantál és kevésbé tükröződik, mint a hasonló méretű telefonok. Mindez szép és jó, csakhogy míg a Samsung mérnökei néhány ügyes, „görbemobilra” optimalizált funkciót is belecsempésztek a Galaxy Roundba (ha oldalra döntjük a készüléket különféle értesítéseket olvashatunk, vagy ellenőrizhetjük az akkumulátor töltöttségi szintjét), a G Flex semmi hasonlót nem kínál, egyetlen „invenciójuk” a záróképernyő rendhagyó animációja, amely attól függően mozdul el, hogy milyen szögben tartjuk a készüléket.

Szerencsére, a G Flex, ahogy a neve is mutatja, nem csak ívelt, hanem rugalmas is. Ez már valóban fontos újítást jelent, szinte törhetetlenné teszi a készüléket. Ráálltam, ráültem, meghajlítottam, de a legkisebb jelét sem mutatta annak, hogy megrepedne a kijelző vagy a műanyag burkolat – ami jó hír azoknak, akik szeretik a farzsebükben hordani a telefonjukat. Maga a kijelző egyébként tapasztalt jógikat megszégyenítő rugalmasságán kívül nem sok érdekességgel kecsegtet. Szépek a színei és jó betekintési szögeket kínál, de az OLED mégsem Retina vagy Super AMOLED: a legtöbb high-end okostelefonnak bizony jobb a képminőség és a felbontása.

Hirdetés

Az LG a hajlított kijelzőn kívül egy másik érdekes újítást is beletett a G Flexbe: az öngyógyító hátlap a cég szerint különleges polimerborításának köszönhetően képes a kisebb karcolások eltüntetésére. Kipróbáltuk, tényleg működik, az apróbb sérülések valóban percek alatt nyomtalanul „behegednek”.

Bevált recepten ne változtass

A G Flex sok mindenben hasonlít a tavaly augusztusban bemutatott a G2-höz. A készülék szürke műanyag házába ugyanaz a négymagos, 2,4 GHz-es Snapdragon 800-as processzor, 2 GB RAM és 32 GB-os háttértár került, mint az LG aktuális csúcskészülékébe. A bivalyerős hardvernek köszönhetően a telefon elképesztően gyors és megbízható: az appok közötti folyamatos váltogatás, a multitasking és a nagy erőforrás-igényű szoftverek, játékok futtatása sem fogott ki rajta – nem véletlen, hogy kivétel nélkül valamennyi szaklap benchmark-tesztjén remekül teljesített.

A telefon a G2 hátlapi kezelőszerveit is megörökölte. A hátlapon, az optika alatt sorakozó hangerőszabályzó és ki-bekapcsoló gombok remekül működnek, kifejezetten kényelmes és gyorsan megtanulható a használatuk.

A G2-ből ismerős gombok az öngyógyító hátlapon
 

Az LG a kamerán sem spórolt. A 13 megapixeles hátlapi fényképező az androidos mezőny legjobbjai között van; nappali fényben tűéles képeket készíthetünk a telefonnal, amely ráadásul jóval több beállítási lehetőséget kínál, mint a versenytársak többsége. Sajnos, az optikai képstabilizátor már nem fért be a borítás alá, ezért rosszabb fényviszonyok között szemmel láthatóan romlik a felvételek minősége. A gyár szoftvermérnökei által összerakott kamerakezelő app kifejezetten gyors, de sajnos a felhasználói felület egészéhez hasonlóan csúnyácska és nehezen áttekinthető. Egy szó, mint száz, a G Flex nem fogja komolyabban megdobogtatni a Nikont lóbáló fotóbolondok szívét, de a hétvégi hobbifényképészek igényeit mindenképpen kielégítheti.

Az erős hardver és a jó kamera mellé képességes akkumulátor is dukál; ez különösen a nagy kijelzős, közismerten energiaéhes phabletek esetében fontos szempont. Szerencsére az LG-nek nincs szégyenkezni valója: a G Flexbe egy 3500 mAh-ás lítium-polimer energiaforrást építettek, ami strapás használat mellett is kiemelkedő, egy-másfél napos üzemidőt garantál.

Nem könnyíti meg az életünket

Régóta tudjuk, hogy az LG erős és jó minőségű hardvereket gyárt, ahogy azt is, hogy szoftverfronton sajnos már más a helyzet. A G2-höz hasonlóan a G Flexen is az Android 4.2.2-es verziójának gyárilag átalakított változata fut; a felhasználói felület leginkább egy Samsung telefonéhoz hasonlít – három évvel ezelőttről. Bármerre nézünk, mindenhonnan vészjóslóan sötét árnyalatok, hatalmas szövegbuborékok, furcsán szkeuomorfikus ikonok köszönnek vissza ránk; nagyon úgy fest, hogy a menedzsmentnek ideje lenne lecserélnie a szoftvertervezéssel foglalkozó szakembereket.

Ideje lenne lecserélni a szoftvereseket

Az LG a legkülönfélébb extrákkal, funkciókkal és beállítási lehetőségekkel tömte tele a jobb sorsra érdemes készüléket. Van itt kérem az infravörös „varázsszemtől” az arckövetőn át a különféle egy, két vagy három ujjal előrántható multitasking-megoldásokig minden, amiről a készülék tervezői azt gondolták, hogy imponálhat az elkötelezett mobilbarátok számára. Sajnos a mindenhol megjelenő márkázott alkalmazások, a végtelenségig variálható menük és beállítások ahelyett, hogy javítanák, inkább rontják a felhasználói élményt.

Összegzés

Az LG a bebizonyította, hogy képes hajlított képernyős mobilt piacra dobni. Ez mindenképpen komoly teljesítmény, remekül példázza, milyen kiváló hardvertervezők dolgoznak a dél-koreai cégnél. Ráadásul számos olyan dolog van, amelyek – mint az erős hardver, a szívós akkumulátor vagy a remek kamera – kimondottan szerethetővé teszik ezt a készüléket. Mégsem ajánlanám tiszta szívből senkinek – és nem is elsősorban a borsos ára miatt. Inkább azért, mert hiába a hajlított kijelző, ha semmi kézzel fogható, praktikus haszna nincsen- Az ívelt forma lehetőségeit kamatoztató funkciók, alkalmazások, felhasználási lehetőségek híján, a G Flex sokkal inkább tűnik idejekorán sorozatgyártásba került prototípusnak, mint kiforrott, jól átgondolt, a felhasználók igényeinek figyelembe vételével megtervezett csúcstelefonnak.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.