Hirdetés

Olvasni még mindig jó - e-book körkép

|

Az e-book több, mint egy szövegszerkesztőben olvasható adatállomány - megnézzük, miért nem kell idegenkedni az elektronikus könyvektől.

Hirdetés

Magyarországon az olvasni éppcsak hogy megtanuló kisdiák az oktatási rendszerből adódóan először a kötelező olvasmányokkal kerül közelebbi kapcsolatba, majd később az újságok, színes lapok és könyvek hihetetlen választéka tárul elé. Hiába az évente megjelenő több tízezer magyar és idegen nyelvű kötet, az olvasás egyre kevésbé „divatos”. Sokan a munkájukból adódóan egész nap a monitor előtt ülnek, az internetet böngészik, viszont általában nem szokták az internetes cikkek, bulvárrovatok, közlekedési hírek böngészését a klasszikus olvasás fogalma alá sorolni. Így rendre a válasz arra a kérdésre, hogy mennyit olvasnak: „keveset”. Irodalomtanáraink és a szépirodalom iránt elkötelezett ismerőseink folyton a hagyományos könyv értéke mellett kardoskodnak, részben joggal, hiszen az elektronikus könyv fogalma itthon széles körben csak mostanában kezdett elterjedni. Köszönhető ez többek között a hosszú évek óta létező MEK-nek (Magyar Elektronikus Könyvtár), a folyamatosan bővülő hangoskönyv-kínálatnak és a cikkünk fókuszában lévő e-book olvasóknak is.

 

20090907-e-book-tortenelem.jpg



Miről is beszélünk?


Sokféle rangsorolás és történeti áttekintés létezik, de mi ezt a jelenséget, vagy inkább technológiai fejlődésvonalat onnantól számíthatjuk, amikor megjelent az első olyan eszköz, amely a számítógép monitorától független képalkotással lehetővé tette számunkra az oda-vissza lapozgatós könyvolvasás élményét. Az első ilyen eszközt pedig ki más készíthette volna el, mint az oly sok újításáról ismert Apple.


Az első teljesen hordozható PDA, amelyen elektronikusan lehetett olvasni, az 1993-ban piacra dobott Apple Newton MessagePad volt. Ez volt a legkorábbi kézzel fogható eszköz, amely egyrészt tömegesen jutott el az emberekhez, másrészt magunk előtt tartva – akárcsak egy könyvet – olvashattunk rajta, a kezelőfelülettel lapozhattunk, sőt már könyvjelzőt is használhattunk is. Természetesen a mérete és a súlya még leginkább az Egri csillagok keménykötésű kiadására emlékeztetett. Ugyancsak ebben az évben adta ki Zahur Klemath Zapata az első szoftvert, amelynek segítségével olvasni lehetett a ténylegesen e-book formátumba készített könyvet. A formátumot akkor DBF-nek, azaz Digital Book Formatnak hívták és floppy lemezen adták ki az első 50 ilyen könyvet. Ekkor még a hazai szerencsések, akik PDA-n olvashattak, jórészt BBS-en vagy a lassú internetes hálózatról tölthettek le text- (többnyire sima ASCI TXT) formátumú írásokat magyarul.


A hazai elektronikus olvasás igazán a Psion és Palm (és később Handspring, majd ismét Palm) PDA-k piacra kerülésével lendült fel. Az első Palm készülékek az Apple Newtonhoz viszonyítva könnyűek voltak, rendelkeztek valamilyen szintű háttérvilágítással, valamint egyszerűen kezelhettük őket. A Psion könyvolvasásra alkalmas első modelljei (mint például a Psion 3-as sorozat) leginkább Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvéből megismert útikalauzra hasonlítottak, míg a Palm készülékek a Star Trek sorozatból ismert eszközre emlékeztettek. A Psion tehát billentyűzettel is rendelkezett, amely ugyan nagyszerűvé tette a könnyű szövegbevitel lehetősége miatt, azonban olvasásnál a billentyűzet csak felesleges elem volt. A háttérvilágítás, az állítható betűkészlet és -méret, valamint a megjelenített szöveg elforgatása akkor már szinte minden ilyen készülékre telepíthető sokfajta e-book olvasó szoftverben alapértelmezett volt. Ezeken már öröm volt olvasni egy átlagos CRT-kijelzőhöz képest, hiszen pihentette a szemet.


Mivel ezek a készülékek PDA-k voltak, azaz személyi asszisztensként tárolták a telefonszámainkat, címjegyzékünket és egyéb adatainkat, ezért mindig magunknál hordtuk őket. Elővehettük az orvosi rendelőben várakozás közben, vonaton, villamoson, vagy bármilyen szituációban, ahol ez nem volt kifejezetten tiltott (mint például repülőgépen fel- és leszállás alatt).


Más megoldások


A legtöbb ember, aki a mai napig PDA-t vagy esetleg valamilyen PNA-készüléket birtokol, nincs tisztában azzal, hogy elektronikus olvasásra is használhatja azt. Ugyanez a helyzet a manapság divatos okostelefonok piacán is. Szoftver szempontjából a legtöbb Symbian/WinMobile/Palm/Linux okostelefonra rendelkezésre áll valamilyen könyvolvasó program. Az egyik leginkább elterjedt olvasószoftver a Mobipocket Reader.


Természetesen a telefonkijelző-méretben történő olvasás csak ritkán jó megoldás, de ha az ember buszon ülve beszorul egy dugóba a belváros közepén és csak a mobil van nála, akkor még a 2 hüvelyk is jobb, mint a mellettünk ülő kezéből kilesni a sportrovatot 30 percen keresztül. Az elektronikus olvasás elterjedésével a kiadók is nagy nyereségre számítottak az olvasók piacában, ezért sorra jelennek meg a védett tartalmak. Ebben az esetben egy megvásárolt könyv csak egy adott eszközön olvasható, köszönhetően a másolásvédelmi technológiáknak. Ez az irány azonban jelenleg zsákutca, ugyanis a másolásvédelmet sorra törik fel, és a vevők sincsenek elragadtatva attól, hogy ha egy másik e-book olvasót vásárolnak, akkor azon esetleg a régebben vásárolt könyv már nem olvasható. Az igazi elektronikus olvasásnak azonban nem is a jogviták és a másolásvédelem szabott gátat, hanem a tény, hogy a PDA-k megjelenítői hiába barátságosabbak, mint egy CRT- vagy egy TFT-monitor, azért alapvetően ezek sem teljesen szembarátak. Ha az ember hosszasan bámulja a kijelzőt (márpedig olvasásnál ez elég rendszeres), akkor bizony ugyanolyan szemtornára van szüksége, mintha a PC előtt ücsörgött volna.

 

20090907-e-book-e-papir-keresztmetszet.jpg



És eljő az áttörés


A fejlődés végül elhozta számunkra a kényelmes olvasás lehetőségét, amelyet E-Ink technológiának hívnak. Az E-Ink esetében két vékony műanyag réteg között kicsi kapszulákban fekete és fehér színű negatív és pozitív részecskék lebegnek folyadékban. A pozitív vagy negatív töltés révén lehet a részecskék helyzetét változtatni. Ezek adják ki a pixelt, amely kirajzolásával betűk, illetve szürkeárnyalatos képek is megjeleníthetőek. Innen már egyszerűen következik, hogy a kijelző csak akkor fogyaszt, ha éppen az állapotát változtatjuk meg, tehát a megjelenítéshez nem meríti a telepet. Ezzel nemcsak az üzemidőt növeli meg nagyon drasztikusan, hanem a látvány is olyan lesz, mintha egy egyszerű papírlapot olvasnánk. Az olvasási élménye pontosan olyan, mint a könyv papírjának, a súlya viszont egy egész könyvhöz viszonyítva átlagosan könnyebb.


20090907-e-papir-kepek.jpg




Hol vegyünk? Hogyan vegyünk?


Mielőtt elektronikus könyvolvasót vennénk, feltétlenül tájékozódjunk a wiki.mobileread.com/wiki/E-book_Reader_Matrix oldalon, ahol az összes létező és ma is kapható olvasót felsorolják. Azonban fontos megjegyezni, hogy ha honosított és itthoni garanciával ellátott készüléket akarunk vásárolni, valamint fontos, hogy az olvasó minden lehetséges formátumot támogasson, akkor jelenleg egyértelmű választás a Koobe termékpalettája, amely a Koobi Juniorból (V5) és a nagytestvéréből, a Koobi V3-ból áll. Mindkét itthon is kapható olvasó ára magasnak tűnhet, hiszen a V3 83 000, míg a Junior 73 000 Ft, azonban az olvasókat csak egyszer kell megvásárolni és a készülékek élettartamának végéig biztosítottak számunkra az irodalmi remekek.


Koobe Junior


20090907-koobe-junior-e-book.jpg
A Koobe Junior egy remek kijelzővel felszerelt készülék, és már itthon is kapható. Az 5 hüvelykes megjelenítővel felszerelt, 400 megahertzes Samsung processzorral ellátott gép, amelynek felbontása 800x600, 8 szürkeárnyalat megjelenítésére alkalmas, és ideális PDF és egyéb internetről letölthető dokumentumok, riportok, jelentések, elemzések olvasására. A Junioron Linux fut, ami gyakorlatilag mindenevő, az összes létező lényeges elektronikus könyv- vagy dokumentumformátumot támogatja. Így ha például egy poros archív CD-n megőriztük a régi könyveinket PDF, DOC, WOLF, MP3, HTML, TXT, CHM, FB2, Djvu, PNG, TIF, GIF, BMP, JPG, PPT, EPUB, LIT (nem DRM) formátumban, akkor gond nélkül olvashatjuk rajta.


Ha csak a MEK szabadon elérhető archívumát vesszük alapul, akkor is rengeteg olvasási lehetőséghez jutunk a klasszikus magyar szépirodalom területétől kezdve az idegen nyelvű szakirodalomig. A határ természetesen a csillagos ég, hiszen az internet elolvashatatlan mennyiségű érdekes dokumentumot biztosít számunkra. Felrakható PDF formátumban a BKV összes járművének a menetrendje, így olvasás közben is rápillanthatunk (online kapcsolat nélkül) a menetrendekre. A készülék megbirkózik a hangoskönyvekkel vagy akár a sima MP3-as zenékkel is, hiszen SD-kártyával 16 GB-ig bővíthető. Az E-Ink technológiából fakadó hatalmas előny, hogy a kijelző gyakorlatilag csak a lapozáskor, azaz minden oldal első megjelenítésekor fogyaszt, így akár 5-7 ezer oldal lapozást is elbír egy töltéssel, főként, hogy 1000 milliamperes akkumulátor lapul benne. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akár egy kéthetes tengerparti nyaralást is át tudunk vészelni olvasással, ha minden nap esik az eső.


A készülék kijelzője szinten bármilyen szögből minimális becsillogással olvasható, ténylegesen olyan tehát, mint egy papír. Ha már mindenképpen hasonlítani kell a megjelenítőjét valamihez, akkor leginkább egy újrahasznosított, de szálkamentesen gyártott szép papírra asszociálnánk, amelyen a betűk borotvaélesen láthatóak. Mivel a mérete és fogása alkalmassá teszi az egykezes olvasást is (hiszen háromféle módon lapozhatunk), ezért kifejezetten kényelmes lehet olyan emberek számára is, akik valamilyen okból nem képesek, vagy nem szeretnék a nehéz könyveket huzamosabban tartani. A tesztkészüléket egy többszörös gerincműtéten átesett ember is kényelmesnek nyilvánította, szemben a hagyományos könyvvel, amelyet csak bizonyos esetekben tud tartani és lapozni.


Amazon Kindle


20090907-amazon-kindle-e-book.jpg
Egy híres előd az Amazon Kindle, amely Amerikában már régóta kapható és használható az Amazon saját könyváruházával, itt azonban az esetek túlnyomó részében a klasszikus fizetős könyvvásárlásról beszélhetünk. Az Amazon ugyanis azért hozta létre a saját készülékét, hogy az elektronikus könyvpiacból minél nagyobb szeletet tudjon kihasítani. Amerikában nemrég megjelent Kindle 2 kiemelkedik a mezőnyből, hiszen 1530 milliamperes teleppel, 16 szürkeárnyalatos kijelzővel és 533 megahertzes ARM processzorával biztosra mentek a gyártói.


Látványra – a sok gombja miatt – a készülék inkább hasonlít egy régimódi számológépre, mint a többi, kevesebb gombbal rendelkező hardver, ez vélhetőleg fekvő helyzetben való olvasásnál jelenthet hátrányt. Ugyanakkor nagyon kevés sajtófotón látszik még csak, hogy a készülék pengevékonyságú, és igazán könnyűnek is tűnik. Európában még azt sem tudni pontosan, hogy mikor kezdik forgalmazni, de ha valaha is belekezdenek, csak akkor járhatnak sikerrel, ha a tartalomszolgáltatást is mögé rakják. Fontos megemlíteni, hogy ha nem csupán könyvet, hanem magazinokat és újságokat is szeretnénk helyettesíteni ezekkel a készülékekkel, akkor lehet megoldás a 3G és a Wi-Fi használata. Ezek segítségével ugyanis szabadságunk alatt, a Cserhát egy vadregényes lankáján is bármikor leszedhetjük az internetről a friss híreket és lapozgathatjuk a magazinunk legfrissebb számát.


Már a régi Palm rendszerekhez volt egy Plucker nevű utility, amelynek segítségével a híreket a világhálóról lehetett frissíteni minden reggel. Ez azt jelentette, hogy munkába indulás előtt az ember bekapcsolta a számítógépet, elindította a frissítést és a bölcsőbe behelyezve a Palm készüléket, máris frissült az adatbázisa. Így a tömegközlekedésen át lehetett futni a híreket, akárcsak egy lapozható újság esetén. Ez egy zseniális dolog volt, amely most megvalósulni látszik az Amazon készülékében is, persze jó eséllyel fizetősen és a számítógép kiiktatásával.


Sony Reader Daily Edition és egyéb ínyencségek


20090907-sony-librie-e-book.jpg
Ugyancsak régóta a piacon van a Sony is a klasszikus Librié vagy az újabb PRS505 típusával is. Ezeket a könyvolvasókat elsősorban arra hozták létre, hogy a másolásvédelemmel ellátott és interneten pénzért letölthető tartalmakat kényelmesen és könnyedén tudják megjeleníteni. Talán itthon pont ezért nem is terjedtek el, hiszen ami kint egy e-könyvért olcsónak számít, azért itthon gyakran 2 könyvet is vehetünk az antikváriumban, vagy egy-egy akció alkalmával. Ez a terület rohamosan fejlődik, hiszen a könyvolvasók már nemcsak célhardverek, hanem lehet velük majd internetezni és kapnak GSM-adaptert is, mint ahogyan Amerikában ez már megszokott.


Az Amazon után a Sony sem maradhatott adós egy olyan olvasóval, amely Wi-Fi- és 3G-adapterrel is rendelkezik majd: ez lesz a Sony Reader Daily Edition. Várhatóan a karácsonyi piacra teríti készülékét a japán gyártó, azonban szokás szerint valószínűsíthető, hogy az itthoni megjelenésre tovább kell majd várni. Nagy előnye lesz a Reader Daily-nek, hogy nem kell majd bajlódni az SD-kártyás másolással, hanem a Wi-Fi vagy a beépített 3G-modem segítségével képes lesz letölteni fizetős könyveket, illetve kölcsönözni is lehet olvasmányokat a készülékkel. Utóbbi azért is érdekes, mivel nem kell majd figyelni a kölcsönzési időre, ugyanis ha lejár a jogosultságunk az adott könyvre, akkor az olvasó szoftvere automatikusan törli a kölcsönzött alkotást. Azok számára, akik rendszeresen késnek a könyvtárból, ez egy hasznos megoldás lehet.


Természetesen itt is kérdéses lesz, hogy a magyar hálózat kiépül-e majd. Lesz-e vajon olyan 3G-szolgáltató itthon, aki felkarolja és tesz mögé egy kölcsönzési rendszert, netán egy könyvkiadó vagy forgalmazó fog fantáziát látni benne?


Piacok majdan és most


Mindenesetre az már jól látszik, hogy a digitális könyvpiac lendületbe jött. Rengeteget kellett várni a kényelmesen és szembarátan olvasható kijelzőkre, de ha az ember a kezébe vesz egy ilyen készüléket, akkor az első és sokadik benyomása is az lesz, hogy tényleg olyan, mintha papírt tartana a kezében. Ha a magyar könyvpiac is követi majd árban a technológiát (hiszen számítani lehet arra, hogy ezek a készülékek a piacra való betörés és az egyéb gyártók megjelenésével megfizethetőbbek lesznek), akkor talán az olyan gyerekeket is rá lehet majd bírni az olvasásra, akiket egyébként kevésbé érdekelne a Tüskevár vagy a Kőszívű ember fiai. Ha az amerikai példát vesszük alapul, ahol új bestseller megjelenése esetén akár féláron is le lehet elektronikusan letölteni egy-egy könyvet (nem beszélve arról, hogy azonnal beszerezhető sorban állás nélkül), akkor biztosan jó néhány követőre talál ez piac is. Addig is érdemes szétnézni az interneten, mivel számtalan elektronikus könyvet lehet letölteni és megvásárolni már itthon is. Olvasásra fel!

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.