A world wide web kifejezésről szinte mindenki tudja, hogy ebből a három szóból áll össze az internetes címek első tagja, a 'www'. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a kifejezés nem a teljes világhálót jelenti, hanem annak egy kisebb, noha igen jelentős részét.
A world wide web múlt vasárnap ünnepelte a 30. születésnapját, ugyanis 1993. április 30-án indította útjára a svájci CERN, azaz az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, amely többek között az úgynevezett Nagy Hadronütköztetőt is működteti. Ez volt itt az első weboldal, ami működésbe lépett, igaz, még két évvel korábban, viszont az eredeti linkjében, ha nem is elől, de szerepelt a www három betűje.
Az internet már ezelőtt is létezett, azonban korábban még nem voltak böngészők és weboldalak, a netezés pedig nagyjából az e-mailezést, az FTP-szerverek használatát és a későbbi fórumok ősének számító hírcsoportok (newsgroup) böngészését tette ki.
A svájci kutatók azonban kifejlesztettek egy úgynevezett kollaboratív információs rendszert, amelynek segítségével csaknem valós időben tudtak kommunikálni a világ más részén dolgozó kollégáikkal. Ez nagyrészt a ma már lovagi címmel is rendelkező Sir Tim Berners-Lee - fenti képünkön - munkája volt, aki felismerte, hogy a különféle kutatóintézetek által használt szoftverek és hardverek gyakran eltérő szabványúak, így pedig nehézkes az adatok megosztása a különböző kutatócsoportok között.
Berners-Lee ennek a problémának az áthidalására írta meg az ENQUIRE nevű szoftvert, amelyet ugyan már 1980-ban megalkotott, a kilencvenes évek elején jött csak az ötlet, hogy mindezt összekösse az internettel is.
Miután a CERN-nél megtapasztalták, hogy milyen hatékonnyá teszi a munkát, ha a különböző kontinensen dolgozó kutatók hozzáférnek ugyanazokhoz az adatokhoz, illetve, ha meg is tudják osztani egymással a legújabb felfedezéseiket, hamar úgy döntöttek, hogy túl értékes dologról van szó ahhoz, hogy megtartsák maguknak. Éppen ezért az említett áprilisi napon megnyitották a world wide webet mindenki előtt, amelynek a szellemi jogai ugyan még a szervezet tulajdonát képezik, de a technológiát nyílt forráskóddal elérhetővé tették.
A hatást talán nem kell különösebben bemutatni, elvégre ezt a cikket is az interneten olvassa a kedves olvasó. Ennek ellenére, talán jól érzékelteti, hogy mekkora volt az érdeklődés az internet iránt: már 1993-ban több mint 500 webszerver lépett működésbe világszerte, egy évvel később pedig már több mint tízezer szerver szolgált ki nagyjából tízmillió felhasználót.
Ezzel megszületett az az internet, amit - persze rengeteg további fejlesztést követően - a mai napig használunk. Bár még ma is léteznek FTP-szerverek és hasonlók, a többség ma már csak ritkán hagyja el a www vizeit, még akkor is, ha épp a telefonján nyomkod bizonyos applikációkat.
