Az évtizedeken át laza gazdaságpolitikát folytató kínai vezetés az elmúlt időszakban többfrontos offenzívát indított számos terület megregulázására. A fiatalok függőségtől tartva szorongatja dinamikusan növekvő játékiparát, különböző eljárásokkal igyekszik letörni a túl magabiztossá vált tech szektor óriásainak szarvát, de a pénzügyi csalások ellen is egyre határozottabban lép fel az állam.
A Financial Times pekingi tudósítója számolt be róla, hogy a jellemzően hazai állampolgárok által, de külföldi weboldalakról elkövetett visszaélések elleni küzdelemben kifejlesztettek egy átfogó megfigyelést végző mobiltelefonos appot, melyet sok esetben muszáj telepíteni a mindennapi boldoguláshoz.
A becslések szerint a már 200 millió készüléken futó alkalmazás elméletben arra szolgálna, hogy jelentse a malware-eket és blokkolja a gyanús hívásokat, a gyakorlatban viszont közismert nyugati portálok felkereséséért is riaszthatja a hatóságokat.
Egy névtelen megszólalót például egy amerikai pénzügyi hírszolgáltatás böngészéséért idézték be kihallgatásra, egy másik illetőt pedig 4 napon át zaklattak a szervek a Bloomberg olvasása miatt. Az utóbbinak ugyan azt ígérték, hogy eltávolítják a gyanúsként azonosított portálok közül, ám ez végül nem történt meg.
Az alkalmazást még márciusban adta ki a Közbiztonsági Minisztérium Nemzeti Csalás Elleni Központja, s habár központilag csak "javasolt" a letöltése, számos helyi kormányzati ügynökség teszi kötelezővé a gyakorlatban, akár olyan hétköznapi ügyintézésekhez is, mint egy lakásbérlés, vagy a gyerekek beiskoláztatása.
Az FT riporterének mindazonáltal tucatnyi megszólaló nyilatkozta, hogy nem hajlandó telepíteni az alkalmazást, amely nem kevesebb mint 29 hozzáférést követel a híváslistától az üzenetek tartalmáig. A lap idézett egy kormányzati illetékest is, aki egy júniusi konferencián azzal dicsekedett, hogy az első három hónapban 23 millió riasztást küldött az állami app.
Ez pedig jócskán felpumpálhatja a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos letartóztatások egyébként is meredeken emelkedő számát: az illetékes minisztérium közlése szerint ilyen vádakkal 2018-ban még "csak" 73 ezer letartóztatás történt Kínában, míg tavaly már 361 ezer.
