Hirdetés

A saját csillagával dacol az ESA által felfedezett gigászi tükörbolygó



|

Az LTT9779 b-nek nem szabadna léteznie, de mégis itt van, és egy óriási fém páncélban hasítja a világmindenséget.

Hirdetés

A NASA TESS küldetése még 2020-ban fedezte fel az LT9779 b néven regisztrált exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát), amely az LT9779 nevű csillag körül kering a Földtől mintegy 264 fényévnyire. Az égitest olyan közeli pályán halad a csillaga mellett, hogy mindössze 19 óra alatt kerüli meg azt, és 5170 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik a felszínén.

Azóta az Európai Űrügynökség (ESA) is szemügyre vette a nem mindennapi LT9779 b-t az exobolygók megfigyelésére szolgáló CHEOPS űrteleszkóp segítségével, a küldetés során pedig meglepő felfedezésekre jutott a szervezet.

Hirdetés

Az ESA szerint a Földénél 4,7-szer nagyobb átmérőjű, vagyis körülbelül a Neptunnal megegyező méretű égitest az eddig ismert legfényesebb objektum az univerzumban, köszönhetően a légkörét borító fémes felhőrétegnek, amely visszaveri a beérkező fény 80%-át. Összehasonlításként: a Föld csak a napfény 30%-át tükrözi vissza a világűrbe.

A leginkább szilikátból (a homok és az üveg alkotóeleme), fémekből és titánból álló "köpeny" pedig nemcsak csillogó külcsínt kölcsönöz a bolygónak, de biztosítja a légkör fennmaradását is, ami ilyen közel egy óriási csillaghoz igencsak meglepő fejlemény.

"Ez egy olyan bolygó, amelynek nem szabadna léteznie. Azt várnánk, hogy az ilyen bolygók atmoszféráját elfújja a saját csillaguk, és csak csupasz sziklát hagy maga után."

- mondja az ESA közleményében Vivien Parmentier, a tükörbolygóról szóló tanulmány társszerzője. Az olyan égitestek, amelyek ennyire közel keringenek a csillagukhoz, rendszerint a Jupiterhez fogható gázóriások, vagy a Földhöz közelebb álló méretű sziklás világok, az LT9779 b azonban látványosan felrúgja az eddig ismert szabályokat.

A lázadó bolygót megvizsgáló CHEOPS-misszió csak az első az ESA hasonló programjainak sorában, 2026-ban ugyanis egy újabb műhold, a Plato, majd a 2029-ben az Ariel is csatlakozik a naprendszeren kívüli planéták fürkészéséhez. Az előbbi küldetés kifejezetten a Földhöz hasonló, potenciálisan lakható égitestek után kutat majd, míg az utóbbi az exobolygók atmoszférájára fog koncentrálni.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.