Hirdetés

A világ tetején csücsült, de az iPhone-nal és az Androiddal már nem bírt - felidézzük a Nokia történelmét

|

A finn Nokia hosszú éveken keresztül uralta a mobiltelefonok piacát, aztán egyszer csak összedőlt a kártyavár.

Hirdetés

Felmerült már egy ideje, hogy érdemes lenne áttekinteni a Nokia mobiltelefonos történelmét, hiszen ez egy olyan história, amire sokan szívesen emlékeznek vissza. Ugyanakkor nehéz ezt úgy megtenni, hogy eközben a márka logójával mind a mai napig megjelennek készülékek, így egy furcsa kettősség alakul ki az ember fejében; mindannyian tudjuk, a mai Nokia már nem az, amelyik ekkora hatással volt több generációnyi felhasználó mindennapjaira.

Összefonódó kezek

A 90-es évek mobilforradalmát különböző módon élhettük meg hazánkban. Az egész nagyon új volt, pláne a fősodorba tartozó rétegnek, hiszen a politikai és gazdasági változások mellett a fogyasztói javak és technológiák is rázúdultak az országra. Az akkori gyerekek kíváncsian figyelték, miképp lesz a telefonálásból mobilitás, és emiatt hogyan alakul át az egymással való kapcsolattartás, ami később, felnőtt életükben alapvető dolognak fog számítani. A felnőttek talán már csak sodródtak az árral, roppant izgalmas lehetőségként merült fel a hordozható telefon birtoklása, és bizonyára sokan érezhették úgy, hogy túl gyorsan fejlődik az egész iparág, ontva magából az egyre több funkcióval bíró, mind modernebb és szebb termékeket.

A Nokia kétségtelenül élen járt abban, hogy az európai mobilpiacra olyan hatást gyakoroljon, ami az élet számtalan területén örök lenyomatot eredményezett.

A skandináv stílus és gondolkodásmód egyszerűen remekül passzolt a készülékszintű forradalomhoz, és talán nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes, akkoriban megjelent modell valamilyen módon mérföldkőnek számított.

Napestig sorolhatnánk a típusjelzéseket és az egyes egyedi funkciókat, illetve szinte pixelpontosan látjuk, hogy jelenik meg az összefonódó kezeket kirajzoló grafika a bekapcsolás során. Kezdhetnénk a sort a 2110-essel, ami remek belépő volt ebbe az új világba, és elsőként hozta magával azt a bizonyos Nokia-dallamot. Aztán folytathatnánk a 3110-essel, amiről kevesen tudják, hogy Magyarországon készült (egyébként sok későbbi modellel együtt), és hogy ez volt az első modell, amely a klasszikus Nokia menürendszerhez alakított navigációs gombelrendezést kapta. Mind-mind remek fejlesztés volt, de az igazi berobbanást egy utódmodell hozta el.

Hirdetés

Snake 160 millió példányban

Több internetes forrás szerint ekkora darabszámot sikerült értékesíteni az integrált antennával és hihetetlenül sikkes dizájnnal megérkező Nokia 3210-ből. Abból a készülékből, amely után hirtelen mindenki elkezdett vágyakozni, és még az is ilyet akart, aki addig hallani sem akart a mobiltelefonokról. Túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk a 3210-esnek? Lehetséges, de az is tény, hogy a készülék elképesztő gyorsasággal törte át a mainstream falakat, és úgy jutott el egyre több emberhez, hogy eközben státuszszimbólum jellege is megkérdőjelezhetetlen volt.

A cserélhető Xpress előlapokkal brutálisat nőtt a kiegészítőgyártók piaca is, a bátrabbak pedig bevállalhatták a rezgőmotor utólagos beszerelését vagy a kijelzővilágítás cseréjét zöldről például jégkékre. És ez volt akkoriban a menőség egyik mércéje, de természetesen a Nokia nem ült a babérjain, hanem következő fokozatra kapcsolt, és tovább szélesítette az eddig sem szűk termékpalettát.

Mókás mellékszál, hogy a készülék értékesítésével egyébként az egyik legnagyobb játékforgalmazóvá is vált a finn cég, hiszen a közkedvelt "kígyós játékkal" pontosan ugyanennyien játszottak.

Egyszer biztosan mindenki kipróbálta, és gyaníthatóan csak kevesen hagyták abba az első pár másodpercet követően.

Business as usual

Ha már státuszszimbólum, a 6000-es széria minden egyes tagja szinte alapvetésnek számított az üzleti felhasználás során. A Nokia 6110-től indulva évtizedes sikertörténet következett, aminek emlékezetes állomása volt a 6210/6310 páros, az immár Symbian S60 operációs rendszer futtató Nokia 6600 vagy E70. A Nokia idővel a 7-es számozást is bevonta az üzleti/prémium kategóriás telefonok nevezéktanába, és sokkolóan meglepő volt az első VGA-felbontású hátlapi kamerával felszerelt 7650. Talán egy picit a BlackBerryre is reagálva a teljes QWERTY billentyűzettel felszerelt példányokból is egyre több készült, a finnek azonban jóval merészebbek voltak, és a 6800-on és később az E70-en két irányba kihajtható gombcsoportok kaptak helyet. Folyamatos formai trükközések, vadul kinéző, de egyébként meglepően használható dizájnok gördültek le egymás után a gyártósorokról; ezt a bátorságot és merészséget bizony nagyon hiányoljuk mostanság.

A Symbian magával ránt

Amekkora kedv és vállalkozószellem volt tetten érhető a dizájncsapaton és a hardvertervezési metódusban, annyira biztonsági játék folyt a szoftveres oldalon. Viszonylag egyszerű volt a történet: a Symbian operációs rendszer különböző változatai futottak az egyes modellcsoportokon, ezek a verziók pedig az adott felhasználói célcsoportra szabott funkciókhoz passzoló úgynevezett Feature Pack-eket kapták meg: patikamérlegen mért szoftveres tudás, ami első látásra kiszolgálta az igényeket, ám a Nokiára egyszerre ketten is lesújtottak.

Egyszer maga az Apple az iPhone bemutatásával úgy, hogy a fő üzenet az volt, eljött az idő a paradigmaváltásra, és az okostelefonra másképp kell tekinteni. Aztán maga a Google az Androiddal, ami szintén teljesen új vizekre akarta kormányozni a folyamatosan növekvő mobiltelefon-piacot. Ezekre pedig egyszerűen nem volt válasz az európai térfélről.

A finnek nagyon nem akarták elengedni a Symbiant (nem meglepő, hiszen rengeteg erőforrást öltek a rendszerbe), ám az új felhasználói stílusokkal, a felület megújításával és a szoftveres koncepció megújításával nagyon nehezen birkóztak meg.

A Nokia N8 az egyik legjobb okostelefon-hardver volt abban az időben, elképesztő előrendelési számokkal és vágyakozással. Az alaposan átformált (állítólag nulláról épített) Symbian^3 azonban több sebből vérzett: mind a működési sebesség, mind a funkcionalitás nyögvenyelős volt. És ezen a későbbi frissítések (Anna és Belle) sem igazán javítottak, miközben a másik kontinensen a Google bemutatta a HTC-vel közösen fejlesztett Nexus One-t, Android 2.2-vel felszerelve.

Lassú halál, tetszhalott állapot

Az ezt követő időszakot pedig már sokan ismerhetik. A Microsoft felvásárolta a mobiltelefonos üzletágat, ám a Nokia név szerencsétlenségére az egész projekt inkább lett egy operációs rendszeres bétateszt, mint valódi piachódító ambíció. A remek hardverek ekkor sem maradtak el, ám miután a Microsoft megunta finanszírozni az egészet, a készülékek jövője újra a finnek kezébe került. A HMD Global azonban hiába indult ígéretes portfólióval, a csak sokadik piaci szereplővé visszacsúszott márkából már nem képesek igazi maradandó emléket alkotni. Vagy ha igen, akkor az eddig rendre rossz emlék (Nokia 9 Pureview) lett. Jelenleg a megbízhatóságra és barátságos árra fókuszál a Nokia telefonokat gyártó HMD Global.

Ha tetszett a cikk, akkor szerezd be a 2022/04-es PC World magazint, abban ugyanis még több ilyet találsz, ráadásul ajándékba jár hozzá néhány értékes szoftver és egy PC-s játék is. 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.