Ha csillaghullásról hallunk, mindenkinek az évről-évre menetrend szerint augusztusban visszatérő perszeidák jut először eszébe. A látványos égi tüneményt - mint már régóta tudjuk - valójában nem csillagok, hanem a Föld légkörébe jutó kisebb-nagyobb meteoritok okozzák, melyek a nagy sebességüknél fogva ionizálódva égnek el, mielőtt elérnék a bolygó felszínét. Ez - ha szerencsénk van, és tiszta az ég - egy szabad szemmel látható fényjelenség kíséretében történik meg.
Az éves visszatérőnkön kívül egy sor további raj szokott ciklikusan a légkör közelében elhaladni, aminek következtében naponta jutnak be a légkörbe apró kövek és por, amik méretüknél fogva nem járnak együtt fényjelenséggel.
Napok óta halad bolygónk közelében egy szintén visszatérő raj, aminek - ellentétben sok hasonlóval - a szülőatyja nem egy üstökös, hanem egy kisbolygó, a 3200 Phateon volt. Az 1983-ban felfedezett földkörüli égitest a második legnagyobb aszteroida, ami "potenciálisan veszélyes" besorolást kapott. A róla leváló változó méretű darabok alkotják a geminidákat. A meteorraj eredetéből fakadóan nagyobb kövekből, szemcsékből áll, mint a perszeidák, így az év utolsó ilyen jelensége egyben a leglátványosabbnak is ígérkezik.
Az előrejelzések szerint csütörtökön este 6 órától érdemes figyelni az égboltot, lehetőleg fényszennyezéstől védett helyen. Ha kegyesek az égiek, és tiszta lesz az égbolt, az Ikrek csillagkép felől érkezve láthatjuk, majd a jelenség egy-egy felvillanását. Ebben a holnap szemérmesen elbújó Hold is a segítségünkre lehet. A legtöbb felizzó meteoritot éjfél körül figyelhetjük meg. Óránként akár 70-80 izzó kődarab haladhat ekkor végig az éjszakai égbolton.
