A Twitter tavaly őszi felvásárlása óta olyan rázósan alakult a mikroblog története, hogy a nagy zajban szinte el is veszett, amikor az új tulajdonos Elon Musk egy tollvonással fizetőssé tette a szolgáltatás integrálásához szükséges API (alkalmazásprogamozási felület) használatát. Az új konstrukcióban ugyan maradt egy szűkre szabott ingyenes hozzáférési lehetőség is, a vállalatok azonban csak havi 42 ezer dollárért, vagyis több mint 14 millió forintért vehetik igénybe az eszközt.
Erre válaszul több szereplő, köztük a Microsoft is azzal reagált, hogy egész egyszerűen megszüntették a Twitter támogatását a szolgáltatásaikban, amit Musk egy cseppet sem vett jó néven. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a milliárdos egy áprilisi posztjában perrel fenyegette meg a redmondiakat, amiért azok állítása szerint "illegálisan" képeztek ki gépi tanulási algoritmusokat a Twitter adatai segítségével.
Most pedig új szintre lépett a konfliktus: a The New York Times és a The Washington Post értesülései szerint Musk ügyvédje, Alex Spiro hivatalos levelet küldött a Microsoft-vezér Satya Nadellának, amelyben az API jogosulatlan felhasználásával vádolta meg a céget. Muskék álláspontja szerint a redmondiak tartósan megsértették a Twitter adatainak felhasználásra vonatkozó egyezség több rendelkezését.
A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy a Microsoft állítólag több információt használt fel a megengedettnél, amiért aztán nem volt hajlandó fizetni a vállalat, és még állami szervekkel is megosztotta a szóban forgó információkat. Musk és ügyvédje most azt követelik, hogy a Microsoft vizsgálja meg az alkalmazásai adathasználatát, júniusig pedig nyújtson be egy jelentést arról, hogy pontosan milyen információkkal bír és miként tárolja/használja azokat.
A vezérigazgatónak címzett levél emellett arra is felszólít, hogy a redmondiak adjanak pontos tájékoztatást a kormányzati szervekkel történő adatmegosztás időpontjáról. Egyelőre nem tudni, hogy Musk végül tényleg perre viszik-e az ügyet, a sérelmek hivatalos előterjesztése azonban kétségtelenül új szintet jelent a korábbi, közösségi médiás fenyegetőzéshez képest.
