A koronavírus-pandémia óta valószínűsíteni lehetett, hogy Karikó Katalin előbb-utóbb megkapja a Nobel-díjat az mRNS-alapú, új generációs vakcinák kifejlesztésében játszott szerepéért, hétfőn pedig be is teljesedet ez a várakozás, amikor a magyar tudós Drew Weismannel közösen a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díj nyertese lett.
Az országnak alig volt ideje feldolgozni a hírt, ám az idei díjkiosztó végül egy újabb magyar győztest is hozott, méghozzá Krausz Ferenc fizikus személyében.
Karikóhoz hasonlóan a móri születésű Krausz is megosztott formában nyerte el a kitüntetést, Pierre Agostinivel és Anne L' Huillerrel közösen. A Nobelt kiosztó Svéd Királyi Tudományos Akadémi indoklása szerint a tudósok azokért az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért kapták az elismerést, amelyekkel az anyagok elektrodinamikáját lehet tanulmányozni.
BREAKING NEWS
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 3, 2023
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
A nem Nobel-díjasok nyelvére lefordítva ez egy olyan eljárást takar, ami egy rendkívül rövid időszakaszon belül teszi lehetővé az elektronok aktivitásának vizsgálatát.
"Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, így az ezen az időskálán történő vizsgálatokhoz érthető módon egészen új és különleges mérési módszerek kidolgozására volt szükség. Mindhárom díjazott a lézerfizika úttörője, eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak attoszekundumos fényimpulzusokat használni méréseikben, ezzel lényegében ablakot nyitva az elektronok világába."
- magyarázta Krauszék érdemeit az MTA, amelynek a Nobel-díjas tudós is külsős tagja. A magyar és osztrák állampolgársággal bíró Krausz Ferenc 1985-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n, majd 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett pedig 2004 óta a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.