A csillagászat és az űrkutatás kedvelői a kutatási terület reneszánszát élhetik meg napjainkban. A NASA és más nemzeti űrügynökségek egymást érő küldetései már egy ideje a magántőkéből megvalósuló missziókkal egészülnek ki, de a Földről indított költséges expedíciókon felül számos látnivalót szolgáltat önmagában is a világűr az idei év során.
Hamarosan egy 71,3 évente ciklikusan visszatérő üstökös lesz látható akár szabad szemmel is, és az idén esedékes észak-amerikai teljes napfogyatkozás is páratlan látnivalót kínál. Ezeken kívül egy 2500 fényévnyire bekövetkező termonukleáris robbanás hozza még lázba az asztronómiai megfigyelések kedvelőit.
Előzetes kalkulációk szerint mostantól kezdve szeptemberig bármikor megjelenhet a nóva. Ez egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban.
A felgyülemlő gáz egy bizonyos hőmérsékleti- és nyomásküszöb elérése után előbb magfúziót, majd robbanást eredményez. Ekkor az okozott fényjelenség körülbelül 100 napon keresztül erőteljesebb lesz (7-21 magnitudó), majd idővel elhalványodik. Ez a folyamat akár évtizedekig is tarthat.
Nova stellának vagyis új csillagnak hívják az így fellépő jelenséget, mivel régen valóban csillagnak gondolták az égbolton feltűnő jelenséget. A majd az Északi Korona csillagképben látható esemény érdekessége, hogy valójában nem most történik, hanem körülbelül Nagy Sándor hódításai idején, az időszámításunk előtti 4. században játszódott le.
Hasonló jelenséget figyeltek már meg 1946-ban és 1866-ban is. Most azt várják a szakértők, hogy az akkor tapasztalt robbanásokhoz hasonlóan a kérdéses jelenség akár több ezerszer fényesebb lesz egy átlagos csillagnál. Számítások szerint az esemény néhány napig szabad szemmel is látható lesz, majd egy további hétig még távcsővel lesz megfigyelhető.
