Hirdetés

Ismered a KaiOS-t? Nem? Pedig ez a harmadik legnépszerűbb mobil operációs rendszer

|

Ha azt gondoltad volna, hogy mindent tudsz a mobilos rendszerekről, hiszen a versenytársak kihullása miatt már csak az Android és az iOS versenyez, tévedsz.

Hirdetés

Amikor valami mobil appot fejleszt, esetleg valamilyen telefonos funkciót magyaráz, teljesen egyértelműnek hangzik, hogy mindössze két választási lehetőséggel indít: Android vagy iOS. Voltak persze vetélytársak, a legnevesebb talán a Microsoft által sokáig erőltetett Windows Phone, de ott volt az Ubuntu Touch, a Sailfish és egyebek - sokféle nagy terv és remény, aztán arcraesés.

Hirdetés

Szóval megszoktuk, hogy kétversenyzős a piac, pedig van egy olyan nevető harmadik is, amely jelenleg több mint 80 millió készüléken fut világszerte: ez a KaiOS. Persze az sem feltétlenül a tájékozatlanság netovábbja, ha te Magyarországon vagy épp "a fejlett Nyugaton" nem hallottál még erről a mobil operációs rendszerről. Ezt ugyanis leginkább a fejlődő országokba szánt, hiperolcsó, "félokostelefonokra" szánják. De hogy is nőtt szinte észrevétlenül ekkorára? Volt egy elődje, amely szintén a fent említett "arcraesett" versenyzők táborát bővítette, a Firefox OS.

Új mobil rendszer születik

A KaiOS története két szálon indult el. Az egyik egy Sebastian Codeville nevű illetőköz köthető, aki az Alcatelnél és a Philipsnél kezdett szoftvermérnökként, majd a főleg 4K tévéiről ismert TCL-hez került, hogy mobilos fejlesztéseket végezzen az Egyesült Államokban. A TCL aztán összefonódott az Alcatellel, és néhány kitérő után olyan gyártóvá vált, mint a mai Nokiák számára a HMD Global. A TCL ugyanis megszerezte a jogot az Alcatel márkás telefonok gyártására és forgalmazására, és Codeville egy olyan cégnél találta magát, amelynek fő küldetése, hogy egy addigra eléggé letűnt és elfeledett, olcsó mobil-márkát kell újra népszerűvé tennie.

Hirdetés

A másik szálon nyithatunk a 2011-es Boot to Gecko nevű projekttel, amely egy kísérleti mobil operációs rendszernek indult. Ebben a Gonk nevű alap rendszerre épült a Gecko (a Firefox böngészőt is működtető rendermotor), valamint a Gaia, amely egy általános webes technológiákra alapozott felhasználói felület. A cél az volt, hogy "egy nyílt internet számára fejlesszenek egy új, teljesen független operációs rendszert". A következő évben aztán a Boot to Gecko hivatalosan nevet váltott, innentől lett belőle Firefox OS - és a két szál összeért. Az Alcatel ugyanis nem feltétlenül az akkori csúcsmobilokkal akart versenybe szállni, hanem az elmaradott és fejlődő piacokra célzott egy megfizethető, de sokfunkciós telefonnal. Ez lett az Alcatel One Touch Fire. A készülék számára igyekeztek nyugati piacokat is megszerezni, de például az Egyesült Államokban az időseket célozták meg vele.

Sajnos azonban egyik taktika sem vált be, a Firefox OS-ből nem lett nagy játékos, ezért a fejlesztői 2015-ben közölték: befejezik a mobilos platform építgetését, és inkább IoT eszközökben használják majd egyes részeit. Az utolsó mobilos Firefox OS verzió 2016 májusában jelent meg, aztán néma csend. Codeville közben azonban úgy vélte, az olcsó mobilokban és az ehhez szükséges egyszerűen használható, nyílt rendszerben igenis van potenciál, ezért elindította saját kis cégét és a Firefox OS-ra épülve megszületett a KaiOS.

Nem okos, de nem is buta

A szakember szerint a Firefox OS ott tolta el a marketinget, hogy rosszul pozicionálta magát, simán okostelefonos platformként. Márpedig ezzel az jár együtt, hogy azonnal mindenki az Androidhoz és az iOS-hez kezdi hasonlítgatni, amihez funkcionalitásában és erejében valóban nem ér fel - hiszen nem is ez a célja. Ennek ellenére az összehasonlítások miatt elvérzett és komolytalanná vált.

Hirdetés

Viszont még mindig ott vannak az elmaradott és fejlődő piacok, ahol a 10-20 dolláros egyszerű, telefonálásra és maximum alapszintű SMS küldésre alkalmas készülékek jelentették a csúcsot. A KaiOS fejlesztése tehát inkább abba az irányba ment el, hogy amolyan "felokosított butatelefonok" születhessenek, amelyek még mindig olcsók, nem kell őket brutális hardveres izomzattal telepakolni, sőt még olyannal sem, mint amilyen a belépő szintű Android-mobilokra jellemző. Ezen felül meg lehet spórolni a szintén drága érintőkijelzőt, ráadásul eleve kijelzőből sem kell hatalmas, szóval így az áramfogyasztás sem lesz brutális, jöhetnek a kisebb akkuk - és máris egy tényleg eladható koncepció születik, ami jobb alternatívát jelent a helyieknek (hiszen nagyjából ugyanolyan áron juthatnak egy fokkal jobb telefonokhoz, amivel mégis tudnak internetre csatlakozni, levelezni és egyszerű feladatokat elvégezni).

A Firefox OS-t ezért alapjaiban dolgozták át úgy, hogy érintőkijelző helyett fizikai gombokkal lehessen irányítani. Az ikonok is kisebbek, és sokszor a kijelző alján kontextuális menük jelennek meg egyszerű igen-nem, oké-mégsem választásokkal. Az egyszerű rendszerhez így elég egy valóban alapszintű hardver: a KaiOS-nak elég 256 MB RAM a futtatáshoz, de közben ugyanúgy képes kezelni a 3G, 4G hálózatokat, WiFi-t, GPS-t és még az NFC-t is.

Hirdetés

A KaiOS alapú első modellek érdekes módon mégis az Egyesült Államokban debütáltak (az idősekre és a legszegényebbekre célozva) az Alcatel Go Flip márkaneve alatt. A legnagyobb mobilszolgáltatók, így az AT&T, a Sprint és a T-Mobile is forgalmazni kezdte a készülékeket, majd jött a Jio, India egyik nagy szolgáltatója, ahol JioPhone néven indítottak el egy hagyományos, nyomógombos modellt mindössze 2,4 hüvelykes kijelzővel és 512 MB RAM-mal, de 4G-képesen. Szinte azonnal milliókat forgalmaztak belőle, és ennek a sikernek az alapján a KaiOS további chipset- és készülékgyártókat, valamint más mobilszolgáltatókat is a partneri körébe vonzott. Innentől minden felgyorsult: a KaiOS még a fent említett HMD Globallal is partnerségre lépett, hogy segítsenek a Mátrix filmekből ismerős, ikonikus Nokia 8810 4G-s újrafaragásában.

Közben szoftveres szinten is nyújtózkodtak: hivatalos támogatást kapott többek között a Twitter, a Facebook, a Google kereső és a Maps is, de a Nokia 8110 4G-be még a Google Assisztenst is be tudták préselni hangvezérléssel együtt. Ez egy újabb hatalmas lépcsőfok, hiszen a hangvezérléssel részben kiváltható a körülményes fizikai gombhasználat és az elmaradott területeken a vásárlók is szívesebben adnak hanggal parancsot a mobilnak, minthogy gépeljenek (már csak azért is, mert egy részük gyengén vagy egyáltalán nem tud írni).

A Google egy 22 millió dolláros tőkeinjekcióval be is állt a KaiOS mögé (ebből látszik, hogy ők sem tartják Android-konkurenciának), és azóta is közösen dolgoznak azon, hogy minél több Google szolgáltatást bele tudjanak gyömöszölni a lájtos operációs rendszerbe. Időközben kijött az eddigi legolcsóbb KaiOS alapú készülék: az Indonéziában megjelent WizPhone átszámolva mindössze 1950 forintba kerül. Még egyszer mondom. Ezer. Kilencszáz. Ötvenbe. A mobilt egy ottani kereskedelmi lánc árulja többek között pénzbedobós automatákból.

A KaiOS időközben egy világszerte 260 alkalmazottal működő céggé nőtt. Nagyjából 150-en dolgoznak a termékfejlesztésen, hetvenen a szolgáltatókkal és OEM partnerekkel tartja a kapcsolatot, a maradék kezeli a pénzüögyeket, marketinget és egyebeket. A 80 milliós felhasználói bázis persze még sehol sincs az Android és iOS számaihoz képest, de folyamatosan növekszik és pont egy olyan szegmensben, ahol nem a két nagy mobilrendszertől rabolja el az ügyfeleket. És persze a jövő az okostelefonoké és egyéb okoseszközöké, de amíg a világok brutális kereslet van az olcsó eszközökre és arra, hogy ezekkel az emberek valamelyest meg tudjanak kapaszkodni a modern világban, a KaiOS is nagy esélyekkel működik.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.