Hirdetés

Lehet-e zöld a felhő?

|

A felhőtechnológia mindennapi használata nemcsak a "bárhol, bármikor" érzés és az online kihívások leküzdése miatt számít. Alapvető része a környezettudatos számítástechnikának.

Hirdetés

Évtizedekben mérhető ugyan a felhő múltja, de mint technológia vagy mindennapi eszköz továbbra is rengeteg bizonytalanság, kérdés övezi létezését és működését. Költséghatékonysága, rugalmas paraméterezhetősége vagy az olykor roppant egyszerű feladatkiszolgálása mind-mind jól hangzanak, ám az adatvédelem és biztonság tekintetében sok az aggodalom és még inkább a káros tévhit. Ezekre azonban a szolgáltatói szektor minduntalan próbál megfelelő válaszokat és megoldásokat adni, amelyeknek köszönhetően a tudatos felhőhasználat egyre erősödik, és lassan egyre több felhasználó hétköznapinak tekinti, függetlenül attól, hogy vállalatokról vagy magánszemélyekről beszélünk.

Az adat megvédését célzó tudatos használattal azonban nem merülnek ki a felhőben rejlő lehetőségek. Ahogy azt korábbi cikkeinkben megmutattuk, a "zöld számítástechnika" több területen igyekszik reagálni korunk környezeti és klímaváltozásaira. A felhő talán - olykor nehezen megfogható - túlontúl tág fogalom, azért rá is érvényesek a "zöld" szabályok, csak picit másképp kell értelmezni és alkalmazni ezeket. Maga a technológia a felhasználói oldalon úgy tud "zölddé" válni, ha befogadjuk a digitális változásokat, és mértékkel, kellő tudatosság mellett alakítjuk át vállalkozásunk működését vagy tesszük környezetbaráttá mindennapjainkat.

Hirdetés

Az első lépés

Ha már évtizedes múltról beszélünk, meglehetősen furcsa az "első lépést" emlegetni; hiszen nem éppen arról volt szó, hogy a felhő már önmagában egy "zöld" technológia? Nos, bizonyos szempontok alapján már az, ám az igazán fontos kérdés az, hogy felhasználói kihasználják-e ezeket a tulajdonságait, netán felismerik-e a szolgáltatás mögött húzódó környezetvédelmi törekvéseket.

Például ideális első lépés lehet a papíralapú irodai adminisztráció elhagyása és áttérés a digitális irodára, csoportos munkavégzésre.

Erre számtalan kipróbált és megbízható megoldás létezik, csupán a döntést kell meghoznunk. A másik hétköznapi példa a felhőt kiszolgáló eszközparkkal kapcsolatos zöld tudatosság. Mára nemcsak arra vonatkozólag kapunk adatokat, hogy az életterünkben lévő eszközeink milyen módon csökkentik az ökológiai lábnyomainkat, hanem a felhőt működtető adatközponti hálózat környezettudatos üzemelését is megismerhetjük.

Ahhoz, hogy adataink tényleg bárhol és bármikor elérhetők legyenek, óriási adatközpontokra van szükség a világ több pontján; ezek energiafelhasználása és működése pedig hétköznapi mértékkel nézve szinte felfoghatatlan. A felhő tehát már akkor zölddé válik, amikor az adott adatközpont megkezdi felhasználóinak kiszolgálását: a szervertermek energiaellátása egy modern adatközpontban 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származik. Az európai kontinensen több olyan óriási központ található, amely az áramellátást nap- és vízenergia felhasználásával biztosítja, továbbá a szerverek okozta óriási hőtermelést olyan hűtőrendszerekkel tartja kordában, amelyek geotermikus részeket is tartalmaznak (pl. megfelelő hőfokú talajvíz felhasználása). A megtermelt elektromos áram esetében ráadásul az adott ország fő rendszerébe történő visszatöltés is megoldott, ami az elektromos infrastruktúra költséghatékonyságát növeli.

Bár ezeket a tényezőket messze érezhetjük magunktól, legalább ugyanolyan fontosak, mint az energiacímkék kötelező érvényű használata az Európai Unión belül. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi áll üzleti sikereink vagy hétköznapi kikapcsolódásunk digitális formái mögött.

Egyszerű alapelvek

A felhőalapú számítástechnika egyik legáldásosabb alapköve a rugalmasság. A technológia maga ráadásul évről évre fejlődik, és olykor olyan következtetésekre is juthatunk, hogy bárhol és bármiből lehet felhőt készíteni. Ezt a hétköznapi megközelítést tegyük gyorsan tisztába, mert bár nagyon csábító a felhő használatának egyszerűsége, az alapot szerverek és azok fürtjeinek összessége adja. Magyarán szólva valahol a távolban létezik egy fizikai infrastruktúra - a lehető legzöldebb módon létrehozva -, ami a globális internethálózat segítségével kapcsolódik a végpontokhoz, egymáshoz, és mi is kapcsolódunk hozzá. Egyszerűnek tűnik? Tényleg nem bonyolult, de rengeteg apró pontot kell kipipálni ahhoz, hogy minden egyes részlet a mai elvárásoknak megfelelően működjön.

A zöld technológiák mellett számos más izgalmas témával is foglalkozunk, fedezd fel te is őket a 2021/01-es PC World magazin beszerzésével!

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.