Hirdetés

Mit csinálhatsz a nem használt kütyüiddel?



|

Levetett, feleslegessé vált, netán elromlott kütyüid sorsát csakis te határozod meg! Vajon elkerülhető, hogy holnap belefulladjunk az elektronikus hulladéktengerbe?

Hirdetés

A fogyasztói társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben termeli a szemetet. A felhalmozódó hulladék egy része elektronikus hulladék, amelyet a hatályos jogszabályok alapján nem szabad kidobni a háztartási szeméttel együtt, hiszen a gyártás során lassan vagy (szinte) egyáltalán nem lebomló, illetve veszélyes anyagokat is használnak - azt pedig nem kell ecsetelni, hogy milyen hatással jár, ha ezek mégis a környezetbe jutnak. Ebben a cikkben röviden összefoglaljuk, mit kezdhetsz azokkal a kütyükkel, amelyekre már nincs szükséged.

Eltérő okok, azonos következmény

Manapság úgy vásároljuk a kütyüket, mintha nem lenne holnap - néha azért, mert a régi eszköz elromlott, néha csak azért, mert bár a meglévő még tökéletesen működik, szeretnénk egy jobbat nála. Az ok mindegy persze, ha a régi kütyü a szeméttelepre kerül - és sajnos a helyzet az, hogy sokszor ez történik.

Érdemes mégis kétfelé bontani a történetet annak fényében, hogy egy telefon például azért válik feleslegessé, mert jobbat vettél helyette, vagy azért, mert elromlott és már nem is lehet használni. Előbbi esetben érdemes megnézni, hogy nem tudod-e valami másra használni az adott kütyüt. Egy régi, lassú PC-ből lehet például médialejátszó, a telefonból pedig az okosotthon távirányítója. A mobilt persze, ha nem ősrégi, odaadhatod gyermekednek is, vagy akár a tágabb értelemben vett családban valaki másnak. Ha egyáltalán nincsenek jelöltek, akkor pedig leadhatod a működőképes készülékeket egy adománygyűjtő ponton is, ahol biztos, hogy fognak neki új gazdát találni.

Hirdetés

Ha az új elektronikai terméket azért veszed, mert a régi már nem működik, és nem éri meg javítani sem, akkor a régi eszköz elektronikai hulladékká válik, amelytől a jogszabályokban előírt módon kell megszabadulni. A legfontosabb tudnivaló az, hogy az elektronikai hulladékot (háztartási gép, IT eszköz, napelem, fényforrások, elemek és akkumulátorok) nem szabad a kommunális hulladékkal együtt kezelni, mert azok szétbontása és megfelelő kezelése szakértelmet igényel. Elsősorban azért, mert az elektronikai berendezések veszélyes anyagokat tartalmazhatnak, amelyek nem megfelelő kezelés esetén a környezetet komolyan károsíthatják. Az e-hulladék szakszerű elhelyezése továbbá azzal is hozzájárul a környezetvédelemhez, hogy lehetőséget ad az újrahasznosításra - csökkentve ezzel például az újonnan bányászott nyersanyagok felhasználásának szükségességét is.

Ha a kommunális hulladékkal nem kezelhető együtt, akkor hogyan lehet megszabadulni az elektronikai hulladéktól? Sokan azt gondolják, hogy lomtalanításkor - de ez nem igaz, lomtalanításkor sem lehet az elektronikus hulladékot (például a régi mosógépet) simán csak kidobni. Fő szabályként azt mondhatjuk, hogy minden hulladékgyűjtő udvarban leadhatod őket - feltéve, hogy lakossági termékről és észszerű mennyiségről van szó. 2004 óta továbbá arra is lehetőséged van, hogy új termék vásárlásakor a forgalmazónál add le az új termékkel azonos rendeltetésű régi eszközt - teljesen mindegy, hogy az működik-e vagy sem. A hulladékgyűjtő udvarban vagy a forgalmazónál történő leadás ingyenes - ha a forgalmazótól házhoz szállítást kérsz, akkor mindez a régi eszköz elszállítására is érvényes. Ha nem tudod, hogy hol van a hozzád legközelebb eső hulladékudvar, egy gyors Google-keresés segít.

Csak a jéghegy csúcsa

Az EU-ban jelenleg hozzávetőlegesen az elektronikai hulladék 40-45 százalékát hasznosítják újra, Magyarország kb. 50 százalékos adattal az átlag felett teljesít - a hazai szakboltokban leadott régi termékeknél pedig még ennél is jobb, 75 százalékos aránnyal számolhatunk. A helyzet összességében mégsem túl rózsás. Egy EU-s felmérés szerint az Európai Unió minden polgára évente 16 kilogramm elektronikai hulladékot termelt 2019-ben, ez pedig a legmagasabb érték volt az egész világon. Egy, a Waste Electrical and Electronic Equipment Forum által jegyzett, nemzetközi tanulmány arra is rámutatott, hogy egy átlagos háztartásban 74 elektronikai termék van, és ezek csaknem negyede, 17 készülék használaton kívül hever valamely fiók mélyén. Bár a fiókban lévő kütyük nem szennyezik a környezetet, ne legyenek kétségeink: előbb vagy utóbb útban lesznek, és jó eséllyel a szeméttelepen kötnek ki. Nyáron egyébként a Yettel is készített egy felmérést, amely kimondottan a régi, már nem használt telefonokra koncentrált. Ebből az derült ki, hogy

a felhasználók 63 százalékának van olyan mobilja a fiók mélyén, amit már semmire sem használ.

A számítógépek és mobilok mégis csak egy kis, 14 százalékos szeletét adják az elektronikai hulladéknak, a legnagyobb részt, 63 százalékot a kis- és nagy háztartási gépek teszik ki. Ez persze nem véletlen: a hűtőt, a mosógépet, mosogatógépet vagy a turmixot szinte csak akkor cseréljük, amikor az meghibásodik, így egy telefonnal vagy notebookkal ellentétben ezeknek a termékeknek nincs esélye második életre. 

2050-re minden szép és jó lesz?

Az Európai Unió összességében sokat tesz a környezetvédelem érdekében. A sokak által biztosan ismert RoHS direktíva például számos veszélyes anyag (pl. ólom) használatát tiltja az EU-n belül forgalomba hozott termékek gyártásánál, egyes ásványi anyagok importjánál pedig ellenőrizni kell, hogy a beszállító tiszteletben tartja-e az emberi jogokat - bár ez utóbbi kivitelezése nem túl egyszerű, így vannak kétségeink a betartásáról, betartatásáról.

Az egységes töltőcsatlakozó bevezetése is alapvetően környezettudatossági szempontból történt meg.

Ha minden tölthető terméknél ugyanazt a csatlakozót használjuk, akkor kevesebb töltőre lesz szükség. Ez legalábbis az elmélet, a gyakorlati adatok egyelőre nem igazolták egyértelműen, hogy ez tényleg így is alakulna. Itt van még a javításhoz való jog is, amely friss szabályozás, de máris heves vitákat vált ki. Célja mindenesetre az lenne, hogy a termékek életciklusát növelje azáltal, hogy otthoni körülmények között, a szakszervizekhez képest jelentősen olcsóbban is lehessen javítani őket.

Az Európai Unió rendelkezik továbbá egy cselekvési tervvel, amelynek célja az, hogy 2050-re a társadalom egy körkörös gazdasági modellre álljon át. Ez karbonsemleges, mérgezésmentes és környezetvédelmi szempontból fenntartható gyártást és eszközhasználatot jelent, de természetesen nemcsak az elektronikai termékekhez kapcsolódó szabályozással, hanem a gazdaság minden területét érintő előírásokkal.

Az adathordozókra különösen figyelj!

Ha még működő kütyüt adsz valaki másnak, vagy elektronikai hulladékot adsz le a kijelölt helyen, akkor az adathordozókra fokozottan figyelj oda! Teljesen mindegy, hogy merevlemezről, SSD-ről vagy USB stickről van szó, gondoskodnod kell arról, hogy a rajta lévő adatokat más semmiképp se tudja megnézni, hiszen rengeteg személyes információ (képek, dokumentumok stb.) lehetnek az adathordozókon akkor is, ha azokat törölted. A megoldás a biztonságos törlés, amire célszoftverekkel (pl. Eraser) van lehetőséged. Ezek a szoftverek az adathordozó teljes tartalmát felülírják véletlenszerű adatokkal, hogy a törölt állományok visszaállítására semmilyen lehetőség ne adódjon. Ezt a lépést a hulladékgyűjtő udvaroknál leadott termékek esetében se hagyd ki, mert bár ezek az udvarok alapvetően az újrahasznosításra fókuszálnak, semmilyen jogszabály nem tiltja számukra, hogy a leadott terméket eladják.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.