Hirdetés

Nem minden arany, amihez a Google hozzányúl - 10 elfeledett G-termék és -szolgáltatás



|

A Google rengeteg projektet hagyott félbe, kaszált el vagy cserélt le másik, néha jobb, néha rosszabb szolgáltatásra. Megmutatjuk az emlékezetes bukásokat.

Hirdetés

Szokás mondani, hogy a Google mindenhez is ért; és tényleg, szinte alig van olyan szelete a digitális világnak, ahová a keresőóriás valamilyen módon ne férkőzött volna be. A vállalat eszement pénz- és időmennyiséget áldoz a fejlesztésre, ami persze még nem garancia arra, hogy minden, amihez a Google hozzányúl, sikerre is van ítélve.

Szép számmal vannak - vagyis most már csak voltak - olyan projektek, amelyek a kukában végezték. Hogy miért, annak szinte minden esetben más volt a konkrét oka. Egy-egy szolgáltatás érdektelenségbe fulladt, másokat a Google kiváltott új megoldásokkal, megint másoknál pedig az volt a probléma, hogy nem termeltek (elég) pénzt. Itt az összes olyan projekt megnézhető, amelyet a Google az elmúlt 17 évben lőtt le. Van belőlük rengeteg, a számláló jelen pillanatban 288-nál áll. Ebből a gyűjteményből szemezgettünk.

Google Play Music

(2011-2020)

A Google Play Music tökéletes példája annak, hogy adott esetben egy jól működő szolgáltatást sem biztos, hogy fenn kell tartani. A Google szemszögéből persze azt is mondhatjuk, hogy a pénz beszél. Helyesebben a még több pénz beszél. Adott volt egy tökéletes lejátszó, ami működött offline zenékkel, egyszerű és átlátható felülete miatt rengetegen szerették, még többen használták. Volt benne előfizetési lehetőség is, amivel egy több milliós katalógushoz lehetett hozzáférni. A 2011-ben indult Google Play Musictól a Google azt remélte, hogy idővel a Spotify méltó versenytársává lép elő. Csakhogy közben elindult a YouTube Music is, kihasználva azt, hogy a videomegosztót rengetegen használják zenehallgatásra is.

Ezt követően a két szolgáltatás egymás mellett működött. A Google Play Music sorsa tulajdonképpen már ekkor eldőlt, még ha a két szolgáltatás a klasszikus értelemben véve nem is versenyezett egymással - hiszen a Play Music előfizetéssel működött a YouTube Music is és fordítva. Elméletben egyébként a YouTube Music tudja mindazt, amit a Play Music tudott, viszont ha ingyenesen használnád mobilon, akkor sajnos azzal a korlátozással együtt kell élned, hogy lezárt képernyővel a lejátszás nem működik. Ez csak egyike azoknak a "finom" megoldásoknak, amelyekkel a Google az előfizetés felé terelte a felhasználókat. A Play Music viszont tényleg nem volt sikeres, ha a konkurenciához hasonlítjuk; 2020-as megszűnésekor 20 millió körüli előfizetői bázissal rendelkezett, miközben a Spotify 138 milliónál, az 2015-ben indult Apple Music pedig 75 milliónál járt. A YouTube Premium és Music Premium előfizetések száma ugyanebben az időben 30 milliónál állt, a Google abban bízott, hogy a Play Music felhasználókat egy az egyben át fogja tudni csatornázni. A terv végső soron be is jött; 2022 végére 80 millió előfizetője lett a YouTube prémium szolgáltatásainak, így a Spotify (220 millió) és az Apple Music (88 millió) mögött a Google feljött a harmadik helyre.

Hirdetés

Google+

(2011-2019)

A Facebook és a Twitter sikerét szerette volna meglovagolni a Google+, amely az eredeti elképzelések szerint azzal forradalmasította volna az emberek közötti kommunikációt, hogy a különféle témákhoz, érdeklődési "körökhöz" egyszerű csatlakozást biztosított volna mindenki számára. A kezdeti érdeklődés nem is maradt el, a Google rengeteg felhasználót szerzett, a számláló két év alatt elérte az 500 milliót. A szolgáltatásnak saját "like" gomba is lett, a +1 gomb kötelező elem lett a Facebook Like mellett szinte minden weboldalon.

A baljós jelek azonban már 2014-ben megjelentek; a felhasználói bázis növekedése megtorpant, és hiába volt 540 milliós a létszám, az emberek fele gyakorlatilag teljesen inaktív volt. Nem is csoda: kapcsolattartásra ott volt a sokkal népszerűbb Facebook, az Instagram pedig már akkor is szárnyalt, ha a fotókról volt szó. Noha a Google mindent megpróbált (összekötötte a Google+-t más szolgáltatásaival, új dizájnt vezetett be és így tovább), hogy némi életet leheljen a szolgáltatásba, 2018 végére a helyzet odáig romlott, hogy a Google+t megnyitók 90 százaléka öt másodpercnél kevesebb időt töltött bejelentkezve. Beszédes, hogy az otthoni felhasználók számára a Goolge+ a tervezett 2019 augusztusi időpont helyett már áprilisban leállt. Az üzleti verzió is megszűnt, de annak legalább lett alternatívája a Currents személyében. Ja, hogy te a Currentsről még csak nem is hallottál? Nem vesztettél sokat…

Google Web Accelerator

(2005-2008)

A hőskorban, amikor még nem volt minden sarkon internet, a szélessávú mobilnet pedig nem is létezett, a Google úgy döntött, hogy segít az embereknek azzal, hogy felgyorsítja az internetoldalak betöltését. A Web Accelerator cache-ből dolgozott és erős tömörítést használt, a cél a forgalmazott adatok mennyiségének csökkentése volt. De bármennyire is jó volt az ötlet, rengeteg volt az olyan weboldal, ami a Web Acceleratoron keresztül egyáltalán nem, vagy csak hibásan töltött be. Ráadásul az internetkapcsolat átlagos sebessége 2005 és 2008 között megötszöröződött, 1 Mb/s-ról 5 Mb/s-ra nőtt, így a Web Accelerator szolgáltatása emellett még okafogyottá is vált.

Google Buzz

(2010-2011)

Nem a Google+ volt az egyetlen próbálkozás a Twitter egyeduralmának megtörésére. A Buzz azonban még annyi esélyt sem kapott, mint a Google+: két évet sem élt. Nem is csoda, hiszen a Twittert gyakorlatilag egy az egyben másoló Buzz egyetlen extrája az volt, hogy integrálható volt a Gmailbe. Ha ehhez hozzávesszük az adatvédelmi problémákat is, nem meglepő, hogy a Buzz gyorsan a temetőben végezte. Megszűnésekor a Google egyébként azt kommunikálta, hogy a Buzz helyét a Google+ veszi át.

Google Glass

(2012-2023)

A 2010-es évek közepén minden a virtuális valóságról és a kiterjesztett valóságról szólt. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy ezzel a témával mellé lehet fogni. A Google-nek mégis sikerült. Sőt, a Google Glasst sikerült kétszer is kivégezni. A virtuális valóság szemüveg 2012-ben jelent meg, a keresőóriásnak nem kisebb terve volt, mint újraírni mindazt, ahogy életünk digitális részéről gondolkodunk. A szemüveg egy apró kijelző segítségével üzenetek olvasását, fotók nézegetését, internetes keresést és még sok minden mást is lehetővé tett úgy, hogy a vezérléshez csak a hangunkat és a fejünk mozgását kellett használni. Meg persze ott volt a kiterjesztett valóság is, a szintén integrált kamerának hála.

Csak hát a szemüveg úgy került piacra, hogy tulajdonképpen el sem készült; bumfordi dizájnnal, valódi elképzelések nélkül, és rengeteg hibával. Inkább volt játék, mintsem olyan eszköz, amire valóban szükség van. Tovább rontott a helyzeten a kamera; a szemüveget röviddel megjelenése után egyre több helyről kezdték el kitiltani, de az általános elfogadottsága sem volt éppen jó, mert sosem lehetett tudni, hogy a viselője éppen mit csinál; titokban akár videót is rögzíthetett bárkiről. Mindössze három év alatt világossá vált, hogy a Glass ebben a formában kudarcra van ítélve. Ennek ellenére 2019-ig meg lehetett vásárolni - ekkor jelentette be a Google, hogy a felhasználói változat értékesítése leáll. Vállalati környezetben viszont volt fantázia a projektben; az Glass Enterprise Edition egészen 2023-ig kapható volt - de végül márciusban ennek értékesítését is beszüntette a vállalat.

A cikk még nem ért véget, lapozz a következő oldalra!

Oldalak: 1 2

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.