A Jupiter messze a leghatalmasabb bolygója naprendszerünknek, és rengeteg, szám szerint 91 holdját ismerjük. Ezek közül a legismertebb az Európa, ami elsősorban nem a nagy méretével hívta fel magára a figyelmet, bár a negyedik legnagyobb a 91-ből.
A figyelem középpontjába viszont egy másik érdekes dolog miatt került: felületének nagy részét jég fedi. A feltételezések szerint 10-15 kilométeres jégkéreg alatt akár 90 km-es mélységig víz folyik. Ez a második olyan hold a Szaturnusz Enceladusa után, aminek a felszínén vizet találtak.
Ennek komoly jelentősége van, hiszen a víz az egyik alapfeltétele a szerves élet kialakulásának, vagyis jelezheti azt, hogy egykor élet volt az Európán, vagy hogy ennek kialakulására adottak egyes feltételek. A NASA idén októberben indítja útnak az Europa Clipper nevű űrszondáját, mely a tervek szerint az égitest körül keringve fogja vizsgálni a titokzatos holdat.
A körülbelül 30 méter hosszúságú űrszonda a tervek szerint 2030-ban fog megérkezni az Europához. Az Europa Clipper 50 alkalommal fog elrepülni a hold mellett, azt vizsgálva, hogy a felszínén tapasztalható körülmények alalmasak lehetnek-e az élet kialakulására. Nem fog azonban az eszköz leszállást végrehajtani a külső jégkérgen, hiszen nem erre tervezték.
Ellenben az amerikai űrügynökség már most elkezdett tervezni egy jövőbeni küldetést, melynek keretében az érkező szonda leszállást is végrehajtana a titokzatos Európa felületén. Már egy beszélő nevet is kapott az eszköz: Europa Lander. Leszállás után az űrszonda által szállított speciális műszer körülbelül 10 centiméter mélyen beásná magát a jégbe az élet jelei után kutatva.
A NASA nemrégiben közzé is tette a jövőben használni szándékozott eszköz képeit. Ezen látható, hogy az Europa Lander hosszú, flexibilis lábakkal rendelkezik, melyek feladata, hogy landolásnál elnyeljék a leszállás okozta lendületet.
A mérnökök arra készülnek, hogy egy speciális platform segítségével szimulálják a leszállás menetét. Az eszköznek azért kell beásnia magát, hogy az élet nyomai után történő kutatás során vizsgált minták védve legyenek a hold felületén tapasztalható sugárzástól.
Egyelőre konkrét döntés nem született a tervezett expedícióval kapcslatban. Ezzel az újabb, több százmillió kilométeres úttal érthető módon szeretnék még megvárni az Europa Clipper által visszaküldött első adatokat.
