Az internet és a mobiltelefon számtalan területen könnyítik meg a mindennapjainkat, egyúttal azonban sajátos bűnözési formáknak is megágyaztak, amelyekre még több évtizednyi tapasztalattal sincs megfelelően felkészülve a lakosság, sem itthon, sem külföldön.
A kiberbiztonsági szoftverekre szakosodott ESET friss közleménye alapján ugyanis a tavalyi évben összesen 10 milliárd forintot csaltak ki a hazai áldozatokból a telefonon és interneten keresztül vadászó csalók, a trendet figyelembe véve pedig valószínűsíthető, hogy a jövőben csak gyarapodni fog ez az összeg.
Az ESET szerint 2023-ban leginkább a nem létező csomagokról és kamu rendőrségi adategyeztetésekről szóló SMS-ek segítségével szereztek banki visszaélésekre alkalmas adatokat az elkövetők, de az online piactereken is előszeretettel színleltek vásárlást, hogy így jussanak hozzá a jövedelmező információkhoz.
Ezek mellett sokakat vertek át olyan telefonhívásokkal, amelyekben ismeretlenek banki ügyintézőknek adták ki magukat, és az áldozatok pénzének biztonságba helyezésére hivatkozva kaparintották meg azok számlaadatait. A kiberbiztonsági cég szerint a felhasznált módszerek összességében egyre kifinomultabbá válnak, ezért a csalásoknak is egyre könnyebb bedőlni.
Némi odafigyeléssel azonban még mindig sokat tehetünk a saját biztonságunkért. A legfontosabb a nehezebben feltörhető, 15-20 karakteres jelszavak használata, melyek menedzselésére már érdemes profi jelszókezelőket bevetni, továbbá a többfaktoros hitelesítést is melegen ajánlott használni, hiszen ezzel még a jelszavunk birtokában sem lehet belépni a védett fiókokba.
Az ESET emellett azt javasolja, hogy bármily kényelmes is, ne mentsünk el személyes és fizetési adatokat az online fiókjainkban vagy a böngészőkben, mivel egy szivárgás vagy kibertámadás során ezek is rossz kezekbe kerülhetnek. Ha pedig bankoktól vagy hivatalos szervektől érkező, adatszolgáltatásra irányuló felszólítást kapunk, mindig keressük fel magunk az ügyfélszolgálatot, amivel könnyen kiderülhet, ha csalásról van szó. Az ökölszabály itt elsősorban az, hogy a pénzintézetek, a rendőrség vagy a posta sosem kérnek érzékeny pénzügyi információkat telefonon és SMS-ben.
A banki csalások esetében már csak azért is érdemes résen lenni, mert a pénzintézetek egyre ritkábban térítik meg a veszteségeket: az ESET szerint míg 2019-ben az ügyfelek csupán a bankkártyás átverésekkel okozott anyagi kár 9%-át viselték, 2023 első negyedévében már ezek 83%-át terhelték rájuk a bankok, mivel egyértelmű volt, hogy a becsapott felek hibáztak.
