Hirdetés

Teljesen megváltozhat a közösségi oldalak és az internet működése egy bírósági döntés miatt

|

Az új törvény értelmében a Facebookot, a Twittert, a YouTube-ot, sőt gyakorlatilag bármelyik közösségi oldalt be lehet perelni cenzúra miatt.

Hirdetés

A nagy közösségi oldalak, mint például a Facebook vagy a Twitter, kivétel nélkül rendelkeznek a vonatkozó jogszabályokra támaszkodó szabályzattal, amely egyértelműen rögzíti, milyen tevékenység megengedett, és mi tiltott az adott platformon. Elméletileg a tartalmakat felügyelő moderátoroknak is ezekhez a szabályokhoz kellene igazodniuk, ám gyaníthatóan sokszor előfordult, hogy egyéb okok, például véleménykülönbség miatt intézkedtek, legalábbis ezt érezhették azok a felhasználók, akik cenzúra áldozataivá váltak.

Ezen a gyakorlaton változtathat a Texasban tavaly elfogadott, de utána nem sokkal egy szövetségi bíró által blokkolt HB 20 törvény, amelynek lényege az, hogy a havonta több mint 50 millió aktív felhasználót felmutató közösségi oldalak nem cenzúrázhatják a felhasználókat pusztán a véleményük vagy földrajzi helyzetük alapján. Tehát a szóban forgó jogszabály arra tesz kísérletet, hogy a Trump adminisztráció alatt visszavont netsemlegességet (vagyis azt, hogy a szolgáltatók kezeljenek minden adatforgalmat teljesen egyformán), egy másfajta semlegességgel váltsa fel, ami a konkrét tartalom moderációjára vonatkozik.

Hirdetés

Nemrég fordulat állt be az ügyben, miután egy fellebbviteli bíróság megsemmisítette a korábbi végzést, így mostantól bárki, aki Texas államban él, és úgy érzi, hogy a véleménye miatt cenzúráztak, perre viheti az ügyet. De nemcsak a döntés következményei érdekesek, hanem a tárgyalás körülményei is, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bírák kevéssé járatosak az internet világában. Egyrészt vitába szálltak azzal az állítással, hogy a közösségimédia-platformok weboldalak lennének, ehelyett kötötték az ebet a karóhoz, hogy márpedig internetszolgáltatók, és az is az újdonság erejével hatott számukra, hogy ezeknek a platformoknak az üzemeltetői eldönthetik, milyen tartalmak megjelenését engedélyezik.

A testület döntése nehéz helyzetbe hozza azokat a techóriásokat, amelyek a HB 20 nyilvánvaló célpontjai. Számos szakértű úgy véli, hogy káoszt okozhat az életbe lépése, mert elvileg felülírja a a Communications Decency Act néven ismert 230-as cikkelyt, ami lehetővé tette a problémásnak ítélt tartalmak eltávolítását anélkül, hogy ezért bárki pert varrhatott volna a nyakukba. Gondot lényegében az okoz, hogy a HB 20-ban megfogalmazott tiltások rendkívül tág értelmezési keretet szabnak, aminek nehezen tudnak megfelelni a cégek. Viszont bármilyen nehézkes is lesz így, a moderáció beszüntetése aligha lenne jó megoldás, hiszen akkor minden közösségi oldal pillanatok alatt olyanná válna, mint a 4chan és társai.

Az ügynek azonban még távolról sincs vége, a szektor képviselői ugyanis benyújtották fellebbezésüket a Legfelsőbb Bírósághoz arra hivatkozva, hogy a törvény miatt muszáj kifogásolható tartalmakat közzétenniük, azaz nem élhetnek a mérlegelési jogukkal, holott azt az alkotmány is védi. Kíváncsian várjuk, hogy a konzervatív többségű testület milyen döntést hoz, mert annak hatásaival mi, európai felhasználók is szembesülni fogunk.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.