A társadalomban erősen tartja magát a vélekedés, hogy az internet elterjedése általában véve nem tett jót a lelki egészségünknek, elsősorban a közösségi média okozta ártalmak miatt, de az állandó kommunikációs kapcsolattal és az információdömpinggel járó felgyorsult tempót is a káros hatások közé sorolhatjuk.
Habár a témában már számtalan tanulmány jelent meg, egy kiterjedt friss kutatás megpróbált egyszer s mindenkorra utánajárni, hogy mennyire állja meg a helyét a fenti feltételezés a valóságban.
A felmérést Andrew Przybylski és Matti Vourre professzorok végezték az Oxford Internet Intézet ernyője alatt, és összesen kétmillió, 15 és 89 év közötti internetezőtől gyűjtöttek adatokat a világ 168 országában - számolt be róla a TechCrunch. A páros pedig a rendelkezésre álló információk alapján arra jutott, hogy nem mutatható ki összefüggés a pszichológiai ártalmak és az internetezés között.
A kutatók azonban elismerik, hogy a felmérés komoly hiányosságokkal küzd, mivel csak akkor lehetne igazán pontos munkát végezni, ha a tudomány a közösségi platformok saját adataihoz is hozzáférne a felhasználói szokásokról. A tanulmány ezért egyben arra is megragadja az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a független tudósok és a technológiai szektor közötti szorosabb együttműködés fontosságára.
Przybylski professzor neve legutóbb akkor bukkant fel a nemzetközi médiában, amikor kétségbe vonta az Instagram egy kiszivárgott saját belsős kutatását. A súlyos botrányt okozó jelentés egy korábbi alkalmazotton keresztül jutott el a sajtóhoz, és arról szólt, hogy a közösségi platform ártalmas a tinédzserek lelki egészségére. A tanulmány kapcsán viszont Przybylski - aki korábban fizetés nélküli tanácsadást is nyújtott az Instagram-anyacég Metának - úgy nyilatkozott, hogy az a szakmai hiányosságok miatt egy alapszakos diplomamunkaként sem menne át a rostán.
