Hirdetés

Tudósok játszottak el a gondolattal, hogy hogyan működhetne az igazi USS Enterprise

|

A tudomány embereit is foglalkoztatja, hogy miként reprodukálhatók a Star Trek űrhajójának képességei.

Hirdetés

Habár az 1966-ban útjára indított Star Trek-univerzum nem minden képviselőjében játszik központi szerepet, az Enterprise csillaghajó ma is a franchise első számú védjegyének számít, legközelebb a május 5-én debütáló előzménysorozatban, a Strange New Worldsben vág neki a világűrnek. A Star Trekben látott technológiai megoldások közül többnek is megvannak az elméleti alapjai, így a tudósok már azon is elgondolkodtak, hogy miként lehetne reprodukálni az Enterprise két kiemelt "funkcióját", a fénysebességnél is gyorsabb térhajtást, valamint a bolygók letapogatását élet nyomait kutatva.

Ami a térhajtást illeti, ennek lelke a térhajtómű, amely egy görbületi buborékot generál az űrhajók körül. Ez a buborék juttatja át az Enterprise-t az ún. szubtérbe, ahol akár a fénysebesség több ezerszerese is elérhető. A megoldás nem a Star Trekben, hanem egy 1957-es sci-fi regényben (John W. Campbell - Islands of Space)  bukkant fel először, de végül  Gene Roddenberry sorozata emelte be a köztudatba.

Hirdetés

Az elméleti fizikus Muguel Alcubierre már a 90-es években felvázolta, miként is működhetne egy ilyen térhajtómű. A mexikói tudós szerint a rendszer szalagként hajlítaná meg a téri-idő kontinuumot, a hajó előtt sűrűbb, a hajók mögött pedig elnyújtottabb hullámokba rendezve azt. Az Enterprise e hullámok között hasítva küzdhetné le a távolságokat, amihez egy csillagéval megegyező értékű, gyűrű alakban koncentrálódó negatív tömeget kellene képeznie a hajótest körül. Ez hozná létre a fent említett görbületi buborékot.

Ahogy a Space.com nemrég megjelent cikke írja, a Göttingeni Egyetem tudósa, Erik Lentz tavaly előállt egy új elmélettel, mely szerint a buborék létrehozásához akár pozitív tömeget is használhatnánk.  Lentz elképzelésében ehhez nem egy összefüggő gyűrűre, hanem egy rétegzett, extrém sűrű folyadékból álló gyűrűrendszerre lenne szükség.

A bolygók letapogatásához kiagyalt módszer már kevésbé tűnhet elvontnak: a szakértők szerint az Enterprise valódi megfelelője ehhez a fényt vethetné be, amely eltérően viselkedik az élő organizmusok biokémiai összetevőivel érintkezve, mint a mesterséges és élettelen anyagokkal. Ez a különbség pedig elméletben lehetővé tenné, hogy nagy távolságból, például egy űrhajó fedélzetéről is érzékeljük az élet jelenlétét. A NASA-nak van is egy hasonló elven működő koncepciója, a LUVOIR-teleszkóp, amely leghamarabb 2039-ben állhat szolgálatba.

Aki viszont nem akar addig várni, hogy közelebb kerüljünk a Star Trek világához, az akár a Telltale Games egykori munkatársainak keze alatt formálódó Star Trek: Resurgence megjelenését is kitűzheti a horizontra, ami a Star Trek: The Next Generation után folytatja a cselekményt egy másik csillaghajó, a USS Resurgence fedélzetén.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.