Hirdetés

A tévézés jövője: ezek a legnépszerűbb virtuális tévécsatornák

|

Ma már szinte minden tévészolgáltató kínálatában szerepel a visszatekerhető adás és az online videotéka. Messzire jutottunk az ötvenes évek egyetlen csatornájától.

Akik elég idősek vagyunk, emlékezhetünk még, milyen volt vadul bújni a hétvégén a jövő heti tévéműsort, majd bőszen venni az újabb és újabb videokazettákat, hogy beprogramozhassuk a vetített filmek felvételét. Sőt, nem egyszer előfordult, hogy a környékbeli videotékának kisebb vagyonnal tartoztunk a megkésett visszavitel miatt. A lekérhető műsorszolgáltatás azonban megváltoztatta a tévépiacot, ma már a világ nyugati felén nem az emberek vannak a tévézésért, hanem a tartalom értük, amelyet bárhol, bármikor, bármilyen eszközön online stream vagy digitális videotéka formájában elérhetnek.

Ez a fajta gondolkodás azonban Magyarországon még kevéssé elterjedt. Az idősebb generáció nehezen barátkozik meg az új technológiákkal, így sokan még mindig inkább a tévéhez igazodnak, mint fordítva (hiába adna lehetőséget a beltéri egység a modernebb műsorfogyasztásra).

Hirdetés

Lekérhető kezdetek

Általános tévhit, hogy a lekérhető műsorszolgáltatás csak a 90-es években jelent meg. 1953-ban a Paramount stúdió lehetővé tette Palm Springs lakosainak, hogy 150-450 dollár közötti összegért kihúzzák hozzájuk a Telemeter-kábelt, amelyhez egy olyan set top box tartozott, amelybe pénzt kellett dobálni az exkluzív tartalmakért. A Los Angeles Times által csak a "VoD Jurassic Parkjának" nevezett szolgáltatás azonban nem hozta meg a kívánt sikert, így hamarosan feledésbe merült. Negyven évet kellett várni a VoD diadalmenetére, amelyet először tengerentúli repülőjáratokon használtak, majd a 90-es években egyre több amerikai szolgáltató jelentette be próbaidőszakát, míg 1994-re már egymillió felhasználót ért el a technológia.

Az igazi áttörés azonban a kétezres évekre tehető, kéz a kézben járva a szélessávú internet mindennapossá válásával. 2010-re már az amerikai internethasználók 80 százaléka videózott online, a Juniper Research idei felmérése szerint pedig az előfizetésért korlátlan tartalomfogyasztást (SVoD) kínáló cégek 2022-re 88 százalékos emelkedést jegyezhetnek majd bevételeikben, mivel azok az idei 64 milliárd dollárról 120 milliárdra emelkednek. Ez azt is jelenti, hogy a világ háztartásainak negyede lesz SVoD-előfizető a következő öt évben. 

A növekedés főként a jelenleg piacvezető Netflix és Amazon terjeszkedésének, illetve az általuk gyártott és jogtisztán csak náluk elérhető egyedi tartalmaknak köszönhető. A két óriás éppen ezért 12,5 milliárd dollárt költ majd tartalomgyártásra 2018-ban. A többiek sem szeretnének lemaradni, így az HBO kétmilliárd, a BBC 1,4 milliárd, az Apple és a Facebook pedig egy-egy milliárd dollárt szán az egyedi tartalmak előállítására, köztük film, illetve sorozatformában készült új drámákra és vígjátékokra, továbbá nagyformátumú sportesemények élő közvetítésére.

Magyar közönség

Az NRC 2015-ös kutatása szerint az internetezők alig több mint tizede szeretné látni rögtön a magyar mozibemutató után a premierfilmeket. 40 százalékuk fél évet is szívesen vár, hogy olcsóbban vagy még inkább az internetről ingyenesen hozzájusson a tartalomhoz. 2,5 millió ember pedig megelégszik a néhány év múlva következő tévés közvetítéssel.

Ráadásul jelentősek a nyelvi korlátok is. Jelenleg a magyarok mindössze 37 százaléka beszél idegen nyelveket, és a 70-es, 90-es évek kiváló szinkronjai hozzá is szoktatták a hazai közönséget a filmek anyanyelni követéséhez. Mivel pedig a magyar színészek többsége szinkronszínészként is keresi a kenyerét, a filmkészítőknek nem érdeke, hogy a feliratozással fejlesszék a magyarok szegényes nyelvtudását. Az internetezők csaknem 80 százaléka éppen ezért előnyben részesíti a szinkronizált tartalmakat, elenyésző a magyar vagy esetleg idegen nyelvű felirattal rendelkező filmek megtekintése, és mindössze a felhasználók két százaléka vevő a teljes egészében eredeti tartalomra.

Tapadós torrent

A Magyarországon boldogulni kívánó Netflix és Amazon Prime Video éppen ezért igen nehéz helyzetben van. A VoD a tévénél gyorsabban adhatna friss tartalmakat, erre azonban a többségnek nincs igénye, és akinek lenne, az többnyire nem beszél nyelveket, illletve sajnálja a pénzt a jogtiszta tartalmakra, így inkább marad a jól bevált torrentezésnél vagy online streamelhető ingyenes kalóztartalmaknál. Míg ugyanis külföldön valóban visszaszorul a VoD miatt az illegális letöltés, árérzékenysége miatt a magyar közönség nem különösebben szeretne megválni a torrentvilágtól.

Egyes filmszakértői pletykák szerint a Netflix 2016-os kelet-európai terjeszkedése éppen ezért kész katasztrófa, nagyon vékony réteget tud megszólítani, és csak azért nem vonul ki, mert az rosszat tenne a cég marketingjének. Bár az előfizetői díj alapvetően megfelel az elvárásoknak (igaz, azonos szám mögé Európában euró, Amerikában pedig dollár kerül, tehát az öreg kontinensen többet fizetnek a felhasználók), mind Magyarországon, mind Romániában sokallják a felhasználók az előfizetési díjat, különösen úgy, hogy továbbra sem elérhető minden film és sorozat (ellenben néhány torrentoldal igen).

Nemzetközi piacvezetők

Hatalmas felhajtás előzte meg a nemzetközi piacvezető Netflix hazai bevezetését. Már 2014-ben pletykáltak a streamingszolgáltató kelet-európai terjeszkedéséről, ám végül csak 2016 elején vált elérhetővé. A jogtiszta tartalmakat keresők azonnal előfizettek rá, majd jött a csalódás, hogy az amerikai kínálatnak mindössze töredéke (körülbelül 700 film és sorozat) tekinthető meg. Azóta a tartalom ugyan közel megnégyszereződött, de még mindig jóval kevesebb, mint a tengerentúlon, és nem sokat javul a magyar szinkron-, illetve feliratmennyiség sem.

Egy hónapos próbával három csomag közül lehet választani. A 8 eurós alapcsomag egy képernyőn nézhető egy időben - igaz, az lehet tévé, tablet, okostelefon és laptop is -, HD-tartalom nélkül, és hozzáférhetővé teszi a régióban elérhető összes filmet és sorozatot. A 10 eurós változat már HD-t és két képernyőt, a 12 eurós pedig UHD-t és négy képernyőt enged használni. A spórolni vágyók örülhetnek, hogy az előfizetés bármikor lemondható, így bőven megoldható, hogy a próbahónap után szüneteltetjük az előfizetést, majd csak akkor fizetünk elő ismét, ha több szabadidőnk van, és ezalatt ledaráljuk kedvenc filmjeinket és sorozatainkat, majd újra szünetre küldjük az előfizetést.

A Netflix által elterjesztett darálás ellen ma már maga a szolgáltató is igyekszik tenni, heti bontásban téve elérhetővé bizonyos sorozatokat. A tavaly hálaadásra bemutatott, új Szívek szállodája-évad előtt például hosszas tárgyalások folytak, hogy egyszerre vagy bontásban legyen-e streamelhető a sorozat. Amerikában végül a nézők megkapták a darálás lehetőségét, Magyarországon viszont volt csúsztatás a részek között. Jelenleg például a Dynasty, a Chesapeake Shore, a Rejtjelek, az Outlander és a The Good Place érhető el heti bontásban. A tartalmi problémák mellett ugyanakkor könnyen kezelhető a felület, sőt az applikációban a letöltés lehetősége is adott.

A Netflix legfőbb versenytársa, az Amazon Prime Video tavaly karácsony előtt kezdte meg magyarországi működését. A több mint kétszáz országban működő felület alapesetben igen baráti streamingszolgáltató, mivel számos, saját gyártású tartalmat, amerikai kábeltévéken futó sorozatokat és filmeket, illetve hollywoodi sikereket kínál, azonban itthon nemhogy nem érhető el a teljes paletta, de sorozatokból alig néhány tucat streamelhető, filmekből pedig csak néhány éves kasszasikerekre vagy egy-két klasszikusra lehet kattintani.

A magyar tartalom gyér mivoltáról pedig esett már szó. A működésre azonban itt sem lehet panasz, a felület angol nyelvű, de átlátható és informatív, sőt az egyes tartalmak megtekintése során - az X-Ray funkció aktiválásával - az IMDb-ről szerzett információk is megjeleníthetők. Egyhetes próbaidőszak után hat hónapig 3 euróért, a továbbiakban 6 euróért streamelhetünk akár 4K-ban vagy HDR-ben. A képernyőkínálat itt sem korlátozódik csak okostévére, lehet mozizni okostelefonon, tableten és laptopon is, és a videók letöltésével még netkapcsolatra sincs szükség.

Filmes szolgáltatók

A 2011 óta működő HBO Go a magyar tartalmat kereső streamelők Mekkája, mivel a prémium csatorna online videotárában minden film és sorozat magyarul is elérhető - igaz, a kínálat még így sem versenyezhet a Netflix Amerikában kínált filmözönénével. A videotár folyamatosan frissül, jelenleg több mint 180 sorozat 4000 epizódja és 800 film között lehet könnyen, téma szerint keresni, amelyek alapján a felület új tartalmakat is javasol. Az egy hónapos próbaidőszak után 1990 forintba kerül havonta az HBO Go önállóan (és bármikor lemondható), meglévő HBO-előfizetés mellett pedig a szolgáltató által meghatározott feltételek szerint lehet rá előfizetni. Mobilos applikáció is jár az előfizetéshez, így okostelefonon, tableten, számítógépen és konzolokon nézhető az okostévé mellett a Westworld, A szolgálólány meséje vagy éppen a saját gyártású Terápia új évada.

A FilmBox Live szintén csupa magyar nyelvű filmmel van jelen a piacon, igaz, ezek inkább néhány éves sikerek, illetve igényesebb B és C kategóriás filmek, sorozatok. A videotárba hetente kerülnek fel új filmek, amelyekről hírleveles tájékoztatást kapnak az előfizetők. A filmek mind HD-ban futnak, néhányuk már UHD-ban is elérhető. Az egyhetes próbaidőszak után több képernyőn, mobilon, tableten és számítógépen havi 1250 forintért tíz csatornát lehet nézni a videók mellett, többségüket HD minőségben.

Tévés szereplők

Mivel Magyarországon jelenleg mind a felhasználók, mind a szolgáltatók másodlagos felületként kezelik a VoD formátumát, több tévészolgáltató ingyen vagy jelképes összegért indított VoD-platformot, ahol az élő tévéadások mellett egyéb videós tartalmakhoz is hozzá lehet férni. A 2015 óta működő UPC Horizon Go például ingyenes a cég kábeltévés elfizetői számára. Regisztráció után akár hetven csatornát kínál előfizetésenként három különböző eszközön nézve, továbbá hét napig ad lehetőséget a felvétel nélküli visszanézésre. A felhasználók mobilja távkapcsolóvá változik a felületen: lehet vele csatornát váltani a tévén, vagy távolról utasítani a beltéri egységet egy esetleges műsor felvételére, de szülői zárként is működik a megfelelő opció igénybevételével.

Sajnos a Horizon Go csak belföldön működik, viszont az HBO műsora elérhetővé válik, és a csatornák kínálatára épülő videotárban is találni HBO-s filmeket. Az HBO Góhoz, illetve a FilmBox Live-hoz hasonlóan majdnem kizárólag magyar nyelvű tartalmat kínál, negatívum viszont, hogy nincs lehetőség nyelvváltásra, és a felirat sem kapcsolható ki néhány külföldi film vagy sorozat alatt. A felület kezelési nyelve is magyar, de éppen ezért egyértelműen navigálható. Hasznos, hogy a műfajonkénti szétválasztáson túl felhívja figyelmünket a hamarosan elérhetetlenné váló tartalmakra, hogy azokat még utolsó lehetőségként megtekinthessük. Az okostelefonos applikációra sem lehet panasz, bár a Horizon Go nem működik offline, így megfelelő sebességű mobilinternet vagy állandó Wi-Fi-kapcsolat szükséges a kedvenc műsorok követéséhez bárhonnan.

A UPC legnagyobb versenytársa, a Telekom a streamingvilágban is küzd a felhasználókért, de másfajta üzleti modellel dolgozik: a Google Play Filmekhez hasonlóan díjat kér az egyes mozik megtekintéséért, ami a havidíjjal együtt elég borsos összeg is lehet egy hónapban a többi szolgáltatóhoz képest. Háromféle csomagra lehet előfizetni: a 26 vagy az 51 tévécsatornát, esetleg a 2500 filmet és sorozatot kínáló Moziklubra 2000 és 3000 forintért (Telekom-előfizetőként 1500 forintért). A csomagok az első hónapban kedvezményesek, a Telekom-ügyfelek az első hat hónapot olcsóbban kapják.

Hazai versenyző

2015 telén jöttek az első hírek, hogy hamarosan elindul a magyar Netlix, az első ezer felhasználó számára ráadásul ingyen, de sokiág nem történt semmi. Tavaly mégis megkezdte működését a Hetifilm.hu, amely a Mafab stratégiai partnereként nem a mennyiségre, hanem a minőségre kívánja helyezi a hangsúlyt. Havi 990 forintért öt új filmet kínál hetente, miközben a további tizenöt alkotás három hétig megtekinthető marad az archívumban. A kínálat ugyan nem a legfrissebb sikerekből épül fel (sőt HBO-előfizetéssel valószínleg mindegyiket látta az ember), de változatos, és biztosan nem fogunk belefutni valami ZS kategóriás vacakba. A választást segíti az ajánló, az IMDb- és a Port.hu-linkek, illetve retró dizájnnal készült saját honlapja is, amely a film hosszáról, a főbb szereplőkről és a készítőkről tartalmaz információkat.

A regisztráció egyszerű, még a kártyaadatok megadására sincs szükség, és az egyhetes próbaidőszak után bármikor lemondható. A filmek magyar és eredeti nyelven érhetők el, de a szinkron mellett választható feliratozás is. Az újabb alkotások esetében már full HD felbontás választható, a régebbieknél azonban be kell érni 720p-vel. Ez utóbbi képminősége még egyes YouTube-videók szintjét sem üti meg, a hazai SD tévéadók többsége jobban sugároz. Ráadásul a szolgáltatás egyelőre csak számítógépen érhető el, és ott sem minden böngészőben (például Chrome-ban nem), ami további probléma, ha valaki okostévén vagy mobilon szeretne mozizni. A szolgáltatás tehát alapvetően korrekt, de az ember nem tud szabadulni a nyitóoldal saját dizájnjában megjelenő (ön)fricskától, hogy ez ugyan a miénk, de mégis kicsit sárga és savanyú.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.