Mindig magukban hordoznak némi bizonytalanságot a PC-s iparágban gyakori szabványváltások, hiszen, ha új technológia szükséges a feladatok gyorsabb elvégzéséhez, akkor az a legtöbb esetben extra pénzügyi befektetéssel is jár. Ha régóta követed a hardverek világát, és magad építed a gépeidet, emlékezhetsz a DDR-szabványok lépcsőzetes fejlődésére, a DDR2-DDR3 váltásra, vagy éppen a DDR4 megjelenésére. A DDR5 bejelentése valójában semmiben sem volt különleges: a soron következő fejlődési ütem érkezett el vele, amit platformszinten igyekezett lekövetni a legtöbb gyártó.
Nem meglepő az sem, hogy az Intel élen járt a szabvány támogatásában és bevezetésében, sőt, minden pontosan ugyanúgy zajlott, ahogy azt az eggyel korábbi váltásnál láthattad. A bevezetés óta azonban eltelt néhány év, és látszólag úgy tűnhet, a DDR5 csak nem akar elterjedni: a mai napig olcsóbb és népszerűbb a DDR4. Pedig az újabb szabvány sokat fejlődött és számtalan előnye is van. Tesztünkben megvizsgáltuk, mennyit fejlődött a DDR5 memóriaszabvány, és hogy milyen érzés az, ha az elérhető leggyorsabb DDR5 modulok dübörögnek gépedben.
Gyenge indulás után robbanásszerű fejlődés
Az előző, DDR4-es szabvány anno dinamikusan, jól kiszámíthatóan és lekövethetően fejlődött, már ami a frekvencia-növekedési görbét illeti. Ugyanez a DDR5 esetében sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb lépésekkel történik - legalábbis a számokat nézve ez látszik. Ennél is fontosabb talán, hogy ez nem csak a memóriagyártók túlbuzgósága, a két processzorgyártó és az alaplapgyártók is szépen lekövetik ezt az erőltetett órajelemelést. A 12. generációs Intel Core processzorok megjelenése ízelítőt adott abból, mitől más az új szabvány, de az átlagfelhasználók számára ezek a különbségek nem voltak túl meggyőzőek - ezt a korai tesztek is igazolták. Az adatátvitel 4800 MT/s kezdeti tempóval indult, ami a puszta számokat tekintve ugyan magasabb, mint a DDR4-nél tipikusan használt 3200 MHz-es szint, az időzítések változása, illetve az Alder Lake CPU-kba integrált, DDR4/DDR5 hibrid memóriavezérlő elmosta a különbségeket.
Az Intel nem akart drasztikus DDR5-bevezetést, a széles körű kompatibilitás fontosabbnak tűnt, és ez az alaplapgyártók helyzetét is megkönnyítette némileg (egy új szabvány mindig tartogat kihívásokat). A DDR5 bevezetésére joggal mondhatjuk, hogy biztonsági játék volt: nem hozott azonnali forradalmat, de nem is okozott nagy felfordulást, és a legfontosabb, hogy működött. A felhasználók jelentős része maradt is DDR4-en, hiszen ez olcsóbb volt és sebességben sem maradt el. Az alaplap- és memóriagyártók meghatározták a DDR5-felárat, azonban a kezdetekben ez nem járt látványos gyorsulással. De ezek az idők már elmúltak.
Fontos tudnod, hogy önmagában egy memóriaszabvány nem tud sikeres vagy sikertelen lenni, óriási jelentősége van az adott processzorgenerációba integrált memóriavezérlő képességeinek és működésének. Ennek támogatásán rengeteget dolgoznak az alaplaptervezők: érdemes megnézni pár inteles lap BIOS-frissítési listáját, amelyekből jól látszik, ez nem megy egyik napról a másikra. A szándék azonban egyértelmű, a memóriapiac szereplői pedig hajthatatlanok, sőt, már 2021-ben megérkeztek az első hírek a DDR5-10000 MHz-es modulok fejlesztéséről. Ez felettébb furcsa volt, hiszen akkortájt még a 6000-es típusok sem terjedtek el. De hova ez a sietség?
Intel XMP és ASUS DOCP házasság
Hogy megértsük az őrült frekvenciaemelést, 4800 MT/s-ről indulva többféle időzítéssel is leteszteltük a Kingston Fury Renegade RGB DDR5-8000-es memóriapárt. Cikkünkhöz egy olyan tesztplatformot állítottunk össze, ami ugyan nem számított hibamentesnek a kezdeti szakaszban, de mára sikerült kiküszöbölni az összes gondot. Nem, nem az Intelről beszélünk, ezúttal az AMD AM5-ös platformjának egyik felső-középkategóriás kiépítését vetettük be, hogy kihajtsuk a ma kapható egyik leggyorsabb DDR5-modulpárost.
Érdekesnek tűnhet a választás, ráadásul a tesztre beérkező Kingston Fury memóriacsomag hivatalosan csak Intel XMP profilokat támogat, de ettől csak még izgalmasabbá vált a teszt. Az AMD természetesen igyekszik erősíteni saját fejlesztésű EXPO-profiljainak implementációját, de persze emellett nem tagadja meg azon modulok kezelését sem, amelyek csak Intel XMP-támogatást nyújtanak. Amúgy nincs túl sok valós haszna annak, hogy melyik logó kerül a dobozra. Még egy alsó kategóriás alaplap is képes hasznosítani a beprogramozott frekvenciákat és időzítéseket, mindegy, milyen jelzéssel illette azt a RAM gyártója. Szerencsére ezt a rugalmasságot az alaplapgyártók már megoldották.
Az ASUS ROG Crosshair Hero X670E simán teljesítette ezt a feladatot, de ugyanez igaz a tajvani gyártó ROG Strix B650E példányára is. A DOCP néven futó beállítást kell választanod ahhoz, hogy elérd a modulba Intel XMP-ként beégetett beállításokat. Kiválaszt, engedélyez, elment és újraindít; működik. Viszont nagyon előreszaladtunk, nézzük, milyen modulpárt választottunk, amely gyárilag három, előre beállított teljesítménysablonnal kerül a boltok polcaira.
A renegát fenevad
A Kingston piacvezető a memóriaalapú termékek piacán, ráadásul igen jó modulok gyártására képes. Nem is olyan meglepő, hogy a cég kínálatában már elérhető a 8000-es DDR5 modulpáros, azonban ennek az ára sem szokványos. Érdemes inkább másik irányból megközelíteni a DDR5-8000-es Renegade RGB készlet létjogosultságát. Aki például megengedheti magának a legújabb Intel Core i9 CPU-t és GeForce RTX 4080 vagy Radeon RX 7900 XTX VGA-t, annak logikus választás lehet ez a 2×16 GB-os kit. Csúcson pörög a processzor, felső kategóriás játékélményt produkál a VGA, a memória sem maradhat el, és valljuk be, a pénz ekkor nem annyira számít.
Valójában a magas ár az egyetlen gyenge pontja a Kingston Fury Renegade-nek, de ez igaz a többi, neves gyártó termékére is - a 8000 MT/s szintet nem adják olcsón. Az SK Hynix A-die típusú lapkájára épülő modulok igazi mesterművek: a legmagasabb teljesítményre CL38-48-48 időzítések mellett képesek, ami meglehetősen agresszív a korábbi DDR5-értékekhez képest. Az SPD chipbe hasonló időzítésekkel került még beprogramozásra 7600-as és 7200-as érték, az igényelt modulfeszültség pedig minden esetben 1,45 V. Utóbbi adat magasnak számít a JEDEC-szabvány szerinti 4800 MT/s átvitelnél ismert 1,1 V-hoz képest, a gyártók egyértelműen a jelenleg elérhető memóriachipek működési határait feszegetik.
A készlet tehát elérhető, az alaplapi támogatás szintén biztosított, már csak a tesztelés van hátra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes sebességlépcsők mennyire látszódnak alkalmazásokban, a hétköznapi használatban, és hogy megéri-e most beruházni csúcsmemóriára.
Órajelmaximum és aranyközépút
A teszthez használt Renegade készletet elsősorban a 8000-es szám adja el, hiszen jelenleg ez a felső határ, csupán egy-két gyártó merészkedett el 8400-as tempóig, amihez azonban már szigorú chipválogatásra is szükség lehetett. A RAM modulokról érdemes tudni, hogy nem csupán a maximális órajel mellett képesek csúcsteljesítményre, alacsonyabb frekvencián, de még szűkebb időzítésekkel is elérhető szuper teljesítmény.
Pontosan emiatt jött jól az AM5-ös platform, aminek a 6000 MT/s szint az optimális, és bár képes kezelni a 8000 MT/s modulokat is, de az alkalmazások egy része jobban örül az alacsonyabb késleltetésnek, mintsem a magasabb órajelnek. Az XMP-8000-es méréseink mellett elvégeztük a tesztköröket DDR5-4800-as és DDR5-6000-es beállításokkal is, utóbbinál egészen CL30-ig leszorítva az időzítéseket (pontos adatsor: CL30-32-32). Az AM5 platform kétcsatornás működése mellett elért sávszélességi mutatók és pontszámok szépen ábrázolják, hogy mikor melyik profilbeállítás a leghatékonyabb, de arra készülj fel, hogy óriási eltéréseket itt nem fogsz találni.
Túl nagy eltérésre azonban nem is számítottunk, ugyanis Intel és AMD platformnál egyaránt igaz, hogy a memóriarendszer működésére nem csak a frekvencia van hatással. Egy szorosabb időzítés szintén sokat dobhat a teljesítményen, viszont itt már alkalmazása válogatja, hogy mikor melyik az előnyösebb. Az viszont egyértelműen a fejlődést mutatja, hogy míg régebben 6000 MT/s mellé CL40-es időzítés volt a legszorosabb, addig ma a Renegade RGB-nél 8000 MT/s mellett CL38-as időzítést kapsz.
És mi a helyzet akkor, ha Intel CPU-m van?
AMD AM5 platformnál a képet tovább árnyalja, hogy a RAM-sávszélességére hatással van az is, hogy az adott processzor egy vagy két CCD-lapkával szerelt-e, éppen ezért a 12 és 16 magos Ryzen 7000-eseknél picit másképp alakulnak a memóriamásolási és -írási számok.
A 12. generációs Intel Core CPU-k esetében nem beszélhetünk ekkora memóriasebességről, mivel a memóriavezérlő és az alaplapok korlátozzák a 8000 MT/s elérését. Lehetséges, hogy egy-egy Z690-es alaplapnál megoldották a nem hivatalos alaplapi BIOS-támogatást, a tapasztalatok alapján azonban még egy tuningra termett ROG Maximus Apex vagy Gigabyte Tachyon alaplapban is vért kell izzadni a stabil, 7000 MHz feletti RAM-órajelekért.
Ha ez ennyire küszködős, miért foglalkozunk egyáltalán "tuning RAM-okkal"? A tuning RAM-ok óriási előnye, hogy akár alacsonyabb frekvencián is hajthatod őket agresszívan szoros időzítések mellett (bármelyik processzor meghálálja ezt a módszert), másrészt ha befektetésként gondolsz rá, akkor ezekkel a Renegade modulokkal az idei AM5-ös generációváltásra és az Intel Arrow Lake-re is felkészülhetsz. Ugyan sokkolóan magas az ár, de ez tipikusan az a modulpáros, amihez utána évekig nem nyúlsz, a következő generációváltás pedig még nagyon-nagyon messze van, és ez igaz a DDR5-10 000-es, valamint a DDR6-os modulokra egyaránt.
