A címben szereplő sztereotípia még mindig gyakran felbukkan, pedig nem szabad összekeverni a csak játékokban (és a játékoknak) élő, magukkal és a külvilággal mit sem törődő, általában szociális és egészségügyi problémákkal is küzdő fiatalokat azokkal, akik tényleg mindent beleadnak abba, hogy eredményesek legyenek egy virtuális sportágban.
A Német Sport Egyetem kutatásai szerint a virtuális sportokat űző játékosok ugyanis sok esetben hasonló fizikai terhelésnek vannak kitéve, mint a "hagyományos" sportolók. Motoros készségek, teherbírás, összpontosítás, az agy, az érzékszervek és a végragok koordinációja terén hihetetlen eredményeket produkálnak.
A finom-motoros mozgásuk más sportágaknál, még az ilyen téren kiemelkedőnek számító asztalitenisznél is komolyabb szintű, pulzusuk pedig játék közben egy maratoni futóval is felérhet. Kortizol- (konyhanyelven stresszhormon-) szintjük pedig az autóversenyzőkhöz hasonló szinteket ér el, miközben egy külső szemlélő csak annyit lát belőlük, hogy egy gép előtt ülve "gombokat nyomkodnak".
A kutatás részleteiről partnerünk, az Esport1.hu ír részletesen, érdemes elolvasni, és egy kicsit engedni a sztereotíp világnézetünkből. Sőt, akár kipróbálni egy e-sport játékot, még ha nem is világversenyt akarunk nyerni vele, csak "edzeni" egy kicsit.
