Már korábban is számos módszerrel kísérleteztek, hogy feltárják, majd elsősorban gyógyszeres kezeléssel lassítsák a többnyire időseket érintő Alzheimer-kór súlyosbodását, de áttörő eredmények sajnos egyelőre még nem születtek. A visszafordíthatatlan agyi megbetegedés során a beteg memóriája fokozatosan romlik, mígnem idővel már a mindennapi feladatok végrehajtása is nehézkessé válhat. Az Alzheimer-kór ráadásul a család mellet az egészségügyi rendszert is jelentősen terheli, azonban a mostani eredmények okán némi reménysugár csillant fel a betegség jövőbeli gyógyításával kapcsolatban.
Az amszterdami Vrije Egyetem kutatói ugyanis most 419 beteget megvizsgálva arra jutottak, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agyát körülvevő folyadékban található fehérjék egyáltalán nem egyformák, sőt, ezek alapján most rögtön öt fehérjeváltozatot sikerült beazonosítaniuk, amik mentén öt számozott alcsoportot hoztak létre.
Az 1-es altípussal jelölt csoportban például az amiloidtermelés megnövekedett szintjét figyelték meg, míg a 2-es altípus esetében a mikrogliával kapcsolatban álló fehérjék és szinapszisok számában tapasztaltak csökkenést. Az eddigi kutatások alapján a 3-as altípus bizonyult a legritkábbnak, itt RNS-szabályozási zavart azonosítottak, a 4-es altípus esetében a gerincvelő folyadék termeléséért felelős plexus chorioideusnál adódtak problémák, míg az 5-ös altípusnál csökkent amiloid láttak meg a vér-agy gát károsodásával párhuzamban.
Ezek alapján tehát minden altípus rendelkezik egy sajátos genetikai profillal, ami magasabb kockázatot jelent. A feltárt eredmények, bár jelentősen megnehezítik a gyógyításra irányuló célzott kezelések előkészítését, azért bizakodásra adhatnak okot, elvégre segíthetnek a különböző altípusoknál az új célpontok azonosításában.
