A viharos adatvesztések évszaka

|

A vihart és beázást követő adatmentést ne bízzuk a véletlenre!

Hirdetés

A KÜRT Csoport statisztikái szerint nyáron a természeti hatásokból fakadó adatvesztések okozzák a fizikai meghibásodások közel felét.

A megelőzésben a legfontosabb szabály a számítógépek és biztonsági mentések helyes tárolása, azonban ha már bekövetkezett a baj, a magánakciók helyett azonnal forduljunk szakemberhez.

A KÜRT Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta – leányvállalatainál is – statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver – 60%) vagy logikai (szoftver – 40%) jellegűek. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80%-a pedig működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30% valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55%), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30%-át elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár valamint egyéb környezeti katasztrófa jelenségek (földrengés, robbanások stb.) 15%-os arányban fordulnak elő.


A környezeti behatásra történt adatvesztések túlnyomó része az év két meghatározott időszakában következik be: télen és nyáron. Jelenleg az egyik ilyen legveszélyesebb időszak zajlik; a nyári viharok, hirtelen jött és gyorsan levonuló árhullámok, beázások és villámok hónapjai.

A leggyakoribb „víz-káros” adatvesztés áldozatai az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a (vélt) kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, melyek feszültség ingadozással járnak, így könnyen okoznak meghibásodásokat, amelyek adatvesztéshez vezethetnek.

A KÜRT szakembereinek tapasztalatai alapján az ekkor történő adatmentési kísérletek – amelyek általában a rendszer újraindítását jelentik – 95%-ban meghiúsulnak. Ráadásul minden újraindítási vagy visszaállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit. A legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják a kegyelemdöfést az adathordozóknak és ezzel együtt a saját adataiknak is.

A KÜRT Csoport átlagos adatmentési sikeressége 82%-os, ám víz-kár és elektronikus „sokkot” elszenvedett adattárolóknál ez az arány jóval alacsonyabb, 50-60% – de még ez is jóval nagyobb a házilagos „adatmentési” kísérletek sikerénél. Emiatt is fontos, hogy az ilyen típusú környezeti hatásokra felkészüljünk, például amikor egy szerverszobát, illetve szerver- vagy irodai gépek elhelyezését tervezünk.

„Figyelnünk kell arra, hogy adatainkat és ezek biztonsági mentéseit megfelelő helyen tároljuk. Ami azonban a leglényegesebb, hogy ha a baj már megtörtént, mielőbb keressünk szakembert, hogy pontosan tisztában legyünk a helyzet súlyosságával, a számítógépünket, adatainkat ért kár mértékével és a mentési, helyreállítási lehetőségekkel” – tanácsolja Kmetty József, a KÜRT Zrt. vezérigazgatója.

Bata László







Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.