Adobe Acrobat 3D

Ahogyan azt tavaly áprilisban, az Adobe Acrobat 7.0 bemutatásakor is írtuk, a programcsalád három nagy felhasználói csoportot céloz meg: az irodai alkalmazásokat használókat, a kiadványszerkesztéssel és nyomdai előkészítéssel foglalkozókat, valamint a műszaki rajzokat készítőket. Az Adobe Acrobat készleteknek már régóta része a PDF Maker, amellyel a Microsoft Office programjaiból hozhatunk létre PDF-dokumentumokat (a 7.0-val ráadásul már Publisherből és Accessből, sőt Projectből is), a PostScript-állományokból PDF-eket előállító Distiller is már az „ősidők” óta hűséges társa az Adobe Acrobatnek, tehát a fenti három csoportból ez idáig jobbára az utolsó volt nem is olyan kicsit elhanyagolva.

Az új Adobe Acrobat 3D-ért szinte bizonyosan csak azok a cégek fogják az igencsak borsosnak mondható árat kifizetni, akik szeretnék CAD-es és más programokkal készült háromdimenziós rajzaikat olyanokkal is megosztani, akiknek számítógépén nem fut az adott alkalmazás. Még pontosabban: szeretnék úgy megosztani azokat, hogy ne csak egy-egy síkbeli szeletüket, hanem magát a térbeli tárgyat tudják bemutatni.

Több módon is létrehozhatunk PDF-állományokat az Adobe Acrobat 3D-vel. Megtehetjük, hogy a kiválasztott dokumentumot egyszerűen ráhúzzuk a program ablakára, rá, illetve az adott állománytípushoz tartozó szoftverre bízva a többit. A képek átalakítására használhatjuk az Adobe Acrobat 3D Capture Utility nevű alkalmazást is, amelyet nemcsak windowsos környezetben, hanem Sun Solaris, IBM AIX, HP-UX és SGI IRIS UNIX-rendszerek alatt is futtathatunk. Ezek segítségével lehetőségünk van többek között 3D Studio, AutoCAD-, CATIA-, Sold Edge, SolidWorks-, Lattice 3D, LightWave-, MicroStation vagy ProENGINEER- programokkal készített grafikákat is átalakítani 3D-s PDF-ekké.


De megtehetjük azt is, hogy a térbeli képeket előbb Universal 3D (U3D) formátumra konvertáljuk a több mint félszáz térbeli formátumot megnyitni és szerkeszteni képes Adobe Acrobat 3D Toolkittel (amelynek összetettségét jelzi, hogy elektronikus kézikönyve több mint 500 oldalas), majd ezt az állományt beolvastatjuk az Acrobat 3D-vel.

Arra is lehetőségünk van, hogy az Adobe 3D OCX (OLE Control eXtensions) moduljával 3D-s rajzokat illesszünk be Word-, Excel- és PowerPoint-dokumentumokba, majd ezeket a PDF Writerrel átalakítva, a térbeli grafikákat szövegkörnyezetben jeleníthessük meg.


A JavaScript programokkal interaktívvá is tehető 3D-s képeket tartalmazó PDF-állományok megtekintéséhez legalább 7.0.7-es verziószámú Adobe Readerre van szükség. Ezzel nemcsak hogy megnézhetjük a 3D-s PDF-eket, de -- kihasználva azok térbeliségét és vektorosságát -- nagyíthatjuk, forgathatjuk, mozgathatjuk is őket, választhatunk a 15 renderelési mód, valamint az előre definiált nézetek közül, megváltoztathatjuk a világítás és a háttér színét, valamint megtekinthetjük a teljes modell fastruktúrájú felépítését is.

Alig néhány nappal az Adobe Acrobat 3D piacra lépését követően az interneten megjelentek az első bemutató PDF-ek, azonban kíváncsian várjuk az igazi interaktív termékismertetőket, dokumentációkat, összeszerelési (vagy éppen szétszerelési) leírásokat. A lehetőség immáron adott, kérdés, hogyan fognak ezzel a technológiával élni a különböző cégek.