Hirdetés

A legalattomosabb Black Friday trükkök

|

Számos módszer van, amelyekkel igyekeznek bennünket vásárlásra ösztökélni az áruházak, mi pedig összeszedtük a legrafináltabb és leggyakoribb próbálkozásokat, hogy ki tudjátok védeni azokat.

Hirdetés

Általánosságban véve két dolog miatt remeghet a fogyasztók pénztárcája, amikor közeleg az év vége: az egyik a karácsony, a másik az azt megelőző fekete péntek, vagyis a Black Friday. Az Egyesült Államokból eredő kifejezés a hálaadást követő péntek elnevezése, és az ünnepi bevásárlási szezon kezdetét jelenti a 60-as évek óta, de a 2000-es évek végére világszerte meghonosodott; Magyarországon is - idén november 26-ra esik.

Csakhogy az utóbbi években már nem csupán az esztendő utolsó előtti hónapjában, hanem szinte az év bármely időszakában előszeretettel éltek az áruházak a Black Friday és az ahhoz hasonló hívószavak alkalmazásával, és ezek a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GVH) információja szerint nem állnak márkanév- vagy egyéb oltalom alatt, így szabadon használhatók bármikor.

A vásárlásnak viszont évszaktól függetlenül, minden esetben körültekintéssel kell párosulnia, ugyanis a GVH és a fogyasztóvédelem büntetései ellenére továbbra is előfordulnak tisztességtelen praktikák, hibás vagy hiányos termékek, azaz a fogyasztók megtévesztése. Megkeresésünkre a Gazdasági Versenyhivatal elárulta a leggyakoribb trükköket, amelyeket a kereskedők alkalmaznak a Black Friday kapcsán azért, hogy vásárlásra bírjanak bennünket, ezekről a saját tapasztalatainkkal és kutatásainkkal vegyítve olvashattok a továbbiakban.

Hirdetés

Szigorúan piszkos ügyek   

Bevett gyakorlat, hogy egyes akciós termékeket csupán "csaliként" hirdetnek meg nagyon alacsony készlettel, így könnyen bevonzhatják a vevőket, ezért a kosárba helyezés előtt fontos tájékozódni az adott tárgy elérhetőségéről és arról is, hogy az áruházlánc mely üzleteiben található meg. Gyakori az is, hogy a webáruházak szembetűnő módon tudatják, mennyire keresett a kiszemelt termék (például egy felugró ablak azt jelzi, hogy valami "különösen népszerű" vagy "jelenleg 33-an nézik"). Így próbálnak meg a tudatalattinkra hatni egy pszichológiai jelenség, a FoMO (Fear of Missing Out) segítségével, vagyis elérni azt, hogy úgy érezzük, kimaradunk valamiből, ha nem vásárolunk azonnal.

A sürgetésnek azonban nem szabad bedőlni, megfontoltan kell eljárni, amihez hozzátartozik a különböző ár-összehasonlító oldalak és appok okos használata is; ezeket használva persze szintén oda kell figyelni pár dologra.

Van, hogy az első helyekre nem a legkedvezőbb ajánlatok kerülnek, hanem a fizetett hirdetések, tehát a teljes listát javallott átböngészni, fokozott figyelmet szentelve a vásárlók véleményének, értékeléseinek és a termékleírásoknak is. Ha az eredetileg böngészett adatlapon nem kapunk kielégítő tájékoztatást, akkor itt érdemes ellenőrizni, hogy más boltoknál milyen specifikációk és a portékához járó kiegészítők vannak, elvégre a hiányosan feltüntetett adatok (például a magyar nyelvi támogatás meglétének, a szoftver verziószámának vagy a hardver típusának ködösítése), a csomag részét nem képező kellékek (mint a töltő, a kábelek vagy a fülhallgató) komoly fejfájást okozhatnak, ezeket pedig nem mindig tüntetik fel arra alapozva, hogy a kedvezmény mértéke torzítja az ítélőképességet.

Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy egy, már kifutott árucikket próbálnak-e a nagy kedvezmény hevében újnak beállítani, hiszen lehet, hogy máshol nagyobb teljesítményűt, modernebbet kapunk ugyanannyiért vagy akár alacsonyabb összegért cserébe. Kedvelt trükk, hogy valamit az akciót megelőzően mesterségesen megdrágítanak, ennek kapcsán pedig jövőre újabb segítséget remélhetnek a körültekintő vásárlók. 2022 májusától lép hatályba egy olyan jogszabály (48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet), amelynek köszönhetően - néhány kivételtől eltekintve - a kereskedőknek a kedvezményes ár mellett eredetiként az elmúlt harminc napban alkalmazott legalacsonyabb összeget kell feltüntetniük.

Gondolkodom, tehát veszek

Apropó, kereskedő. Nem elfelejtendő, hogy ha egy, már nem megbízhatónak bizonyult online boltban történik a vásárlás, akkor óvatosan - de nem rémeket látva - adjunk bizalmat.

Bár internetes vásárlás esetén a fogyasztót többnyire megilleti a termék átvételét követő 14 napon belüli elállási jog, a panaszkezelésnél vagy a garanciaérvényesítésnél azonban nem mindegy, hogy ki a másik fél, főleg, ha utóbbi egy külföldi cég.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján ellenőrizhető, hogy a bolt követett-e már el korábban jogsértést, és ha igen, milyen mértékűt (panaszt tenni pedig a GVH weboldalán lehet). Nem elbagatellizálandó a szállítás kérdése sem, mivel a szolgáltatás költségét nem mindig tüntetik fel, és nem mindegy, hogy személyes átvételről, csomagpontról vagy futárról van szó, ahogyan az sem, hogy előre kell-e fizetni a termékért, vagy lehetőség van utánvétre, amelynek során ellenőrizhető az áru épsége is. A fogyasztók legfőbb fegyvere tehát, ha az akciós áru megvásárlása előtt tájékozódnak, és megbizonyosodnak a következőkről:

  • A leértékelt termék ára valóban kedvezményes-e, beleszámítva a járulékos költségeket is, mint a kiszállítási díj.
  • Más áruházakban olcsóbb-e a termék/szolgáltatás?
  • Mekkora a megtakarítás mértéke az eredeti árhoz képest?
  • A leírások és specifikációk megfelelnek-e a gyártó oldalán vagy másutt olvasható információknak?
  • Milyen tapasztalatokkal rendelkezik az adott áruval kapcsolatban a többi vásárló?
  • Megbízható-e a bolt/áruház, ahol vásárolnánk?

Sok sikert!

Rekordbüntetések

A GVH a legnagyobb versenyfelügyeleti bírságot a Black Friday kapcsán az Alza.hu üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára szabta ki 2020 nyarán: 892 millió forintot. A webáruház ugyanis az akciós időszakokra nagymértékű, "akár 80 százalékos" kedvezményeket ígért a fogyasztóknak a különböző felületeken megjelentetett reklámjaiban. Ehhez képest a vizsgálat azt állapította meg, hogy a hirdetésekben megjelölt mértékű kedvezmény a webáruházban elérhető több mint 80 ezer termék közül összesen néhány ruházati és játékcikkre, karórára és telefontokra vonatkozott. Említésre érdemes az eMAG webáruház jogsértő gyakorlatának ügyében idén májusban hozott döntés is, amely bár az Alzáénál alacsonyabb, 200 millió forintos bírságról szólt, de közel négymilliárd forint, minimális értékű jóvátételi csomag végrehajtására kötelezte az üzemeltetőket, aminek keretében 3000 forint értékű kupont kaptak az eMAG érintett fogyasztói.

Ha szeretnétek hasonló hasznos cikkeket olvasni, akkor vegyétek meg a 2021/11-es PC World magazint, amihez ajándék szoftverek és PC-s játék is jár. 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.