Hirdetés

Válassz jó televíziót: mutatjuk, mire figyelj!

|

HDR+, UHD, netán HDMI 2.1 - vajon neked melyik a fontosabb? Cikkünkből kiderül, hogy milyen televízió illik a nappalidba.

Hirdetés

Nagy erőkkel készültek a tévégyártók a 2020-as évre, hiszen két jeles sportesemény alapján remélhették, hogy tömegek rohannak majd a boltokba új készülékeikért. Pechükre lehet, hogy ebből a vásárlási lázból semmi sem valósul meg, hiszen már bejelentették, hogy egy évvel elcsúsztatják a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a nyári olimpiai játékokat is. Ettől függetlenül a tévék elkészültek, megérkeztek a boltokba, és talán mondanunk sem kell, hogy a 2020-as modellek minden tekintetben felülmúlják elődeik képességeit. Ezek mind remek vételek lehetnek, pláne, ha a sorozatokat és a filmeket a lehető legjobb minőségben szeretnéd élvezni a karanténban. Cikkünkben megmutatjuk, melyek azok a paraméterek, specifikációk, amelyekre tévéválasztás előtt érdemes kiemelten odafigyelned, hogy elkerüld a gyakori csapdákat.

A méret is lényeg

Mielőtt belevágsz a tévékeresésbe, határozd meg azt az összeget, amelyet hajlandó vagy az új készülékre elkölteni. Ezután a kínálatot átböngészve döntsd el, hogy mekkora felbontás mellett teszed le a voksod. Véleményünk szerint ha új tévét keresel, kerüld el a full HD-modelleket, főleg, mivel ezek immár csak a legolcsóbb ársávban találhatók meg. A skála másik végén a 8K-s termékek állnak, amelyek jelenleg még tartalomhiánnyal küzdenek, ráadásul áruk is rendkívül magas, így az arany középutat az ultra HD (más néven UHD, azaz 4K) jelenti.

A felbontás mellett kardinális kérdés a tévé mérete. 250 ezer forint környékén már lehet találni 55, illetve gyengébb 65 hüvelykes modelleket, amelyek hatalmasnak tűnhetnek azok szemében, akik tíz évvel ezelőtt még 40-42 hüvelykes eszközökbe ruháztak be. Tény, hogy a nappalikat egyre inkább eluralják a méretes kijelzők, de nem érdemes egy kis panellakásba bezsúfolni egy 65 colos tévét, miközben egy nagyobb szobában akár az 55 hüvelykes modell is kicsinek hathat.

Hirdetés

Szakértők szerint full HD mellett a panel átmérőjének másfél-két és félszereres hosszánál található meg az optimális nézői távolság, míg az ultra HD esetén 1-1,5-szeres szorzóval tanácsos számolni a nagyobb felbontás miatt. Azaz a kanapét körülbelül 150-200 centiméterre jó elhelyezni egy 55 hüvelykes tévétől, 65 hüvelykhez pedig 200-250 centiméteres táv dukál.

A HDR zűrzavar

Nem sokkal a 4K-technológia megjelenése után a HDR is megérkezett a tévékészülékekbe, amely egy logikus evolúciós lépés volt, hiszen hiába a négyszeres felbontás, ha az egyes pixelek nagyjából hasonló színeket tudnak felvenni. A 8 bites színtárolási eljárással ugyanis színenként (vörös, zöld és kék) mindössze 256 színárnyalatot tudtak tárolni, amely valamivel több mint 16 millió színárnyalatot jelentett. A HDR érkezése azonban magával hozta a 10 bites színtárolást, amely összesen már több mint egymilliárd szín megjelenítését tette lehetővé, 12 bit esetén pedig 68 milliárdnál is nagyobb lett a variációk száma. Ehhez egy fejlettebb panelre volt szükség, valamint nagyobb fényerőre, jobb kontrasztteljesítményre. Legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont a HDR minősítés minimum követelményeit túl alacsonyra állították be, így csupán minősítés alapján nehéz választani a készülékek között, amikor egy 200 ezer és egy 900 ezer forintos készüléken is ugyanaz a plecsni virít. A helyzetet súlyosbítja, hogy néhány gyártó (például a Samsung és a HDR10+ vagy a HiSense HDR) önálló szabványt alkotott, amelynek leginkább saját készülékeik tudnak megfelelni. Ebből a zűrzavarból valamelyest kiemelkedik a Dolby Vision szabvány, amelynek elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni (például 12 bites színtárolás, képkockánként történő metainformáció-továbbítás), így ennek pecsétje tényleg csak a legjobb készülékekre kerülhet rá.

HDMI-különbségek

Hirdetés

A nagyobb felbontás és a több színinformáció természetesen nemcsak a feldolgozóprocesszort és a megjelenítő panelt terheli le, hanem azzal párhuzamosan sávszélesség-növekedési probléma is jelentkezett a portoknál, amelyet a hagyományos, 1.4-es HDMI-portok nem tudtak ellátni. A HDMI 2.0 már meghozta az UHD, a HDMI 2.0a pedig a HDR tartalmak továbbításának lehetőségét, a sort a dinamikus metainformáció, valamint a 8K felbontás kezeléséhez is értő HDMI 2.1 zárja. Érdemes utóbbi két csatlakozási lehetőséget keresni, illetve megnézni, hogy firmware-frissítéssel azok újabb verzióra válthatók-e. Mindazonáltal minél több HDMI-port van, annál jobb, hiszen ma már a legtöbb eszköz azon keresztül fog csatlakozni a tévédhez. Ezenfelül természetesen érdemes már előre számba venned mindazokat az eszközöket, amelyeket csatlakoztatni akarsz a készülékedhez, akár előre megtervezve a kapcsolási rajzot, nehogy később érjenek meglepetések.

Milyen a paneled?

Jelenleg három rivális megoldás versenyez a piacon: a hagyományos LCD, a Samsung által előszeretettel használt QLED és az OLED. Az LCD számít jelenleg a legolcsóbbnak, és ezzel érhető el a legrosszabb színhűség, hiszen a folyadékkristályos képernyő igényli a háttérvilágítást, amely érkezhet oldalról, hátulról vagy zónánként. Utóbbi a legjobb, és ez leginkább az LCD-panelek fő hátránya miatt van így: nem képesek tökéletesen elnyelni a háttérvilágítást, így feketéik nem lehetnek igazán sötétek, és az oldalról vagy hátulról csíkban érkező fény is hajlamos túlvilágítani a nem releváns pixeleket. Ha például egy jelenetben a sötét égbolt közepén a Hold látszik, akkor az ég is világos lesz, amennyiben a panel oldalról akarja azt bevilágítani. Némileg trükkösebb a QLED, amely nevével az OLED-re próbál rímelni, pedig egy felturbózott LCD-technológiáról van szó, amely egy extra nanokristályréteget von a kijelző elé, hogy képes legyen megtörni a háttérvilágítást. E megoldás előnye a sötétebb fekete, valamint az is, hogy a panelek jobban megvilágíthatók, minek köszönhetően színpompásabb képek jeleníthetők meg akár HDR minőségben. A képzeletbeli trónon a háttérvilágítás nélkül működő OLED-et találjuk, mély feketékkel, ám kevésbé nagy fényerővel. Jellemzően a Samsung preferálja a QLED-et, míg az LG, a Panasonic és a Sony az OLED szekerét tolja.

Hirdetés

Nemcsak a panel technológiájára és az esetleges háttérvilágítás milyenségére kell azonban odafigyelni, hanem fontos szempont lehet a sportok szerelmesei és a konzolos játékosok számára a minél nagyobb képfrissítés. Természetesen e téren is állítottak nekünk, fogyasztóknak csapdát a tévégyártók. A legtöbb esetben vagy titkolják ezeket az értéket, vagy egy effektív képfrissítési számot adnak meg, amely eltér a panel natív tudásától. A trükk nagyon egyszerű. Alapvetően a hertzben megadott érték határozza meg, hogy egy adott panel másodpercenként mennyi képet tud megjeleníteni. Ez a legtöbb esetben 60 Hz, néhány csúcsmodellnél 120 Hz. A piacon és a dobozokon viszont könnyen lehet találkozni 200 és 240 Hz-es modellekkel is. Valójában a 120 Hz a maximum, amelynél egy szoftveres trükkel vagy megduplázzák a képkocka számát, vagy egy gépi intelligencia megpróbálja kiszámolni a közbülső képkockát, esetleg egy fekete képet szúr be két kép közé. E módon elméletben megduplázható és akár meg is négyszerezhető a képfrissítés, valójában azonban a hasznos információ ugyanannyi marad. Ez a megoldás az LG-nél a TruMotion, a Samsungnál a Motion Rate, a Sonynál pedig a Motion Flow XR, mely utóbbit például filmnézés közben érdemes kikapcsolni, hogy a felvételeket ne próbálja meg túlélesíteni a tévé, ezzel előidézve az úgynevezett szappanopera-hatást.

A legjobb vételek 

A legjobb 8K-tévé: Sony KD-85ZG9

Egyelőre rendkívül nagy a 8K felára. Az árak 700 ezer forinttól 22 millió forintig terjednek, bár utóbbiaknál a rengeteg pixel csak parasztvakítás. A ZG9-es sorozatnál nem kötöttek kompromisszumokat, a tévé képe remek, és a felskálázás is jól működik. Ára: 4 999 900 Ft

A legjobb 4K-tévé: LG OLED55C9PLA

Hirdetés

Jelenleg a világ egyig legnépszerűbb tévéje az LG C9-es szériája, nem érdemtelenül. A középkategórián belül OLED-panelt, egészen kiváló kép- és hangteljesítményt kínál remek, WebOS okostévéplatformmal. A legjobb vételnek számít jelenleg. Ára: 419 900 Ft

A legjobb megfizethető tévé: Samsung UE43RU7452

Kevesebb mint 150 ezer forintért ugyan nem várható el a legjobb kép- és hangteljesítmény, ám a 43 hüvelykes tévé funkcionalitása meggyőző lett: UHD felbontás, jó okostévéplatform és Alexa-támogatás is került a papíron HDR-es készülékbe. Ára: 141 900 Ft

A legjobb képteljesítmény: Panasonic Viera TX-65GZ2000E

Hirdetés

A legtöbb független teszten a legújabb Panasonic Vierának sikerült még az LG OLED-tévéit is maga mögé utasítania, ami bámulatos teljesítmény. A GZ2000 képe és hangja a lehető legjobb, ám okostévérendszerét már nehezebb dicsérni. Ára: 999 900 Ft

A legjobb nagy képernyős: Sony Bravia KD-77AG9

Borsosnak tűnhet az AG9 ára, de mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a kiváló képet és hangot közel kétméteres (196 cm) képátlón szeretné élvezni. A Sony OLED-panele remek, és a felskálázás is hatékony, ami nélkülözetlen ekkora méreten. Ára: 2 049 900 Ft

A legjobb gaming tévé: Samsung QE55Q70

Konzol mellé nem érdemes a lehető legnagyobb és legszebb képű televíziót keresni, hiszen a virtuális csatákban sokkal fontosabb a sebesség. A Q70 FreeSync-támogatással rendelkezik, alacsony inputlag-értékkel, 120 Hz-es natív képfrissítéssel. Ára: 259 990 Ft

Hirdetés

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.