Hologram helyett: Készítsen egyszerűen térhatású fotót!

|

A Microsoft Photosynth első hallásra sokat ígérő szoftver a térhatású látvány előállítására. Nem kell hozzá sem 3D-s tervezőprogram, sem vizsga ábrázoló geometriából, csak sok-sok fénykép és türelem.

A Microsoft Live Labs és a Washingtoni Egyetem együttműködéséből született Photosynth a maga nemében mérföldkőnek tekinthető a térhatású fényképezés és a képmegosztás területén. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy mi a csuda ez az egész – tulajdonképpen egy teljesen új virtuális médiummal van dolgunk. Nem videó, nem sztereó kép, nem anaglif, nem hologram, de még csak nem is panorámakép. Egyáltalán nem hasonlít ezekre.


A kész synth-eket böngészve jön rá az ember igazából, hogy mi ez az egész


A „synth” egy olyan virtuális, háromdimenziós látvány, amelyet a szoftver szokásos fényképek alapján generál. Az eredmény sajátos élményt nyújt. Ki tudja, miért, de leginkább a korai 3D-akciójátékokat világát juttatja az ember eszébe.

A felhasználó szempontjából a Photosynth alapjában véve nagyon egyszerű, könnyen megérthető működésű termék. A dolog két fő részből áll. Az egyik az új synth-ek készítése, a másik a 3D-megjelenítés. Akár böngészni akarjuk az interneten a meglévő alkotásokat, akár magunk szeretnénk egy új synth-et készíteni, mindenképpen le kell tölteni a PhotosynthInstall.exe állományt a photosynth.net-ről és telepíteni kell a szoftvert. A Photosynth az Internet Explorer 7-es vagy Firefox 3-as verzióival képes teljes mértékben együttműködni, régebbi böngészőkkel a leírás szerint gond lehet.

Mielőtt belefogunk a munkába, érdemes körülnézni a Photosynth honlapja környékén. Könnyebb megérteni, hogy miről van itt szó, miután megnéztük a feltöltött példákat!

Egyesítsük képeinket!

Az induláshoz szükség lesz a Windows Live ID-nkre. A böngészéshez ez nem kell, de új synth készítéséhez muszáj. Aki rendelkezik MSN Hotmail, vagy Messenger hozzáféréssel, annak csak be kell írnia a meglévő azonosítóját és jelszavát, viszont annak, akinek nincs ilyen, feltétlenül regisztrálnia kell. Ha először használjuk a szoftvert, akkor készíteni kell egy új profilt is a Photosynth weboldalán, ami mindössze abból áll, hogy meg kell adni egy felhasználói nevet, és opcionálisan egy rövid leírást magunkról. Miután mindezen túljutottunk, végre kipróbálhatjuk a programot.


Egy új synth elkészítéséhez csak ki kell választani a képeket


Egy új synth készítéséhez mindenekelőtt kell egy fotósorozat. A fotózott téma lehet akár egy tárgy az asztalon, egy szobabelső vagy akár az egyiptomi piramisok. A szoftver honlapján hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogyan érdemes fotózni. Hozzáférhető itt egy angol nyelvű útmutató is Photosynt Photography Guide néven (PDF-ben letölthető), feltétlenül érdemes áttanulmányozni. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen témát hogyan érdemes fotózni, mik az alapvető szabályok, és mik azok a témák, amelyekkel a program nem tud megbirkózni. A lényeg, hogy a térhatású leképezéshez egy csomó képet kell készíteni a választott tárgyunkról, különböző irányokból.

Ezeket a képeket a Photosynth elemzi. A képrészletek hasonlósága alapján kiszámol egy háromdimenziós pontfelhőt, majd a referenciapontok alapján elhelyezi a kétdimenziós képeket a térben. A hasznos tudnivalók közül indulásnak elég annyit ismernünk, hogy ne próbáljunk mozgó dolgokat leképeztetni, és a fényképeinknek sem kell egy forrásból származniuk. A nagypapa beszkennelt fekete-fehér képeit nyugodtan vegyíthetjük a téma – mondjuk egy épület – friss fotóival.

Miután elindítottuk a szoftvert, az Add Photos gombra kattintva válasszuk ki a képeket. Második lépésként az ablak jobb oldalán megjelenő fotókból ki kell választani egyet, amit a szoftver majd a synth bélyegképének elkészítéséhez használ (kattintás a képre, majd a Use Selected Photo gombra), legvégül adjunk nevet a készítendő synth-nek. Címkéket is rendelhetünk hozzá, illetőleg leírást is, de ezek nem kötelezőek. Végül a feldolgozást a Synth gombbal lehet elindítani.


Hosszabb-rövidebb számolgatás után megszületik a mű


Az egyszerű felület mögött bonyolult matematikai algoritmus lakik. A feldolgozás a felhasználó saját számítógépén történik, sebessége nagyban függ a gép teljesítményétől és a képek számától. Tapasztalataink szerint egy közepes synth-nél nyugodtan elmehetünk egy kávéra, amíg a gép számol. A számítást csak egyszer kell végigvárni, viszont az elkészített synth utólag már nem módosítható. Csak úgy lehet változtatni, ha töröljük és újrakezdjük az egész procedúrát. Éppen ezért érdemes eleinte kevés képpel próbálkozni és kitapasztalni a dolgot. A kevés kiindulási kép mellett szól az is, hogy a feldolgozás meglehetősen memóriafaló, s ha elfogy a virtuális memória, akkor lőttek az egésznek.

Miután a program kiszámolta a synth-et, automatikusan megkezdi a feltöltést a Microsoft szerverére. Ilyenkor a hálózati kapcsolatunk sebessége lesz a fontos. Készüljünk fel rá, hogy ez sem lesz fél perc.

Pörgés ezerrel

A synth-ek böngészése lényegesen gyorsabb, mint a feltöltés. Ennek magyarázata a Seadragon technológiában rejlik, ami egy adott képet több méretben tárol, és mindig azt használja, amelyikre éppen szükség van. Ettől a böngészés hatékonysága lényegében független lesz a sávszélességtől.


A térképen is lehet böngészni, már hazai témájú synthek is fellelhetők


Az egérrel vagy a fentebb említett Guide legvégén leírt billentyűkkel lehet forogni, mozogni a virtuális térben, rázoomolni az egyes részletekre. Az egérkurzort mozgatva fel-felvillannak az egyes képek szélei. Ha kattintunk, akkor az adott kép felé fordulunk. Mi tagadás, elég zavaros az egész látvány. A térben elhelyezett sík képek felbukkannak, forognak, áttűnnek egymásba. A kép szélén lévő nyilakkal is lehet navigálni. A képen feltűnik néha egy tórusz, amire kattintva szintén forgathatunk, és válthatunk nézetet. Ezt akkor használja a Photosynth, amikor érzékeli, hogy egy tárgyról több irányból készült felvétel. A tórusznál fogva elvben ezt a tárgyat lehet forgatni, de persze vele együtt forog az egész mindenség. Megmarkolhatjuk a képet az egérkurzorral is, síkban mozgatva azt, az egérgörgővel mozoghatunk a mélységi irányba, azaz ki- és bezoomolhatunk a látványba.


Eleinte inkább csak sejteni lehet, hogy mit csinál az ember, semmint tudni, és egészen el lehet szédülni az összevissza forgásban. Kicsit nyugisabb, ha nem mi magunk próbálkozunk a téma körbejárásával, hanem elindítjuk az automata vetítést a jobb felső sarokban lévő navigációs fürtön található lejátszógomb nyilacskájával. Ez szépen körbevezet a térben a képeken. Természetesen az egyes képkockákat külön is meg lehet nézni, és van indexképes nézet is. Ez sem igazán kiforrott, lényegében semmi több pozitívumot nem lehet róla mondani, mint azt, hogy van.

A böngészőablak Edit gombjával csak a megjegyzést lehet szerkeszteni, a képeket – mint már említettük – nem. Az ablak alsó szélén is van néhány ikon. Itt lehet HTML-oldalba beágyazható iframe-kódot generálni a synth-hez, illetve linket kérni a megosztáshoz. Lényeges, hogy synth-eket geotaggelni is lehet a földgömbre kattintva. Az így pozicionált és megosztott synth ezek után megjelenik az Explore -> Map Explore oldalon levő térképen is.


Virtuális „túra” a Gízai-fensíkon


Quo vadis, Photosynth?

A térképet böngészve az elkészített synth-ek magas száma igazolja a szolgáltatás népszerűségét, pedig a dolog egyelőre még igencsak kísérleti stádiumban van. Ugyanakkor most még nem nagyon látjuk előre a szoftver sorsát. Lehet, hogy csak egy érdekes játék marad az egész? Nem lehet tudni. Vannak hírek arról, hogy a jövőben integrálják a Microsoft Virtual Earth projektjébe. A képek térbeli megjelenítésének ez a módja bizonyosan kihívást jelent majd a Google számára is. A Google Earth képes ugyan domborzatot, 3D-s modelleket, állóképeket és panorámákat megjeleníteni, de olyat, mint a Photosynth, nem.

Kérdés, hogy hosszabb távon jelentős lesz-e a közönség érdeklődése az új médium iránt, vagy győznek a hagyományos képek. Meglehet, a figyelem fenntartásához az is szükséges, hogy a jelenlegi weboldalból valami komolyabb dolog fejlődjön ki. Nincs feltétlenül szükség olyan képfeltöltő honlapra, mint a Picasa Web Albums vagy a Flickr, lehet ez egy közösségi portál is. Az is elképzelhető, hogy a turizmusban, az oktatásban vagy a tudományos dokumentációkban talál helyet magának a Photosynth. Utóbbira vannak már szép példák, mondjuk régészeti leletek „körbejárható” bemutatói. Akármi is lesz a Photosynth végső célja, érdemes kipróbálnunk, de legalábbis néhány már kész galériával megismerkednünk!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!