Hirdetés

Hyperloop: vonatozás 1200 km/h sebességgel

|

A SpaceX alapítója forradalmasítaná a tömegközlekedést.

Hirdetés

Elon Musk nem hétköznapi álmodozó, hiszen a fizikából diplomát szerzett férfi első számítógépes játékával már 12 éves korában bezsebelt 500 dollárt, majd a Dél-afrikai Köztársaságból az Egyesült Államokba költözve meglehetősen korán milliárdossá vált. Az úriember nevét hazánkban a 2002-ben általa alapított SpaceX kapcsán ismerhetik a legtöbben, hiszen az ő cége által tervezett Dragon volt az első privát kézben lévő űrhajó, amely ellátmányt szállított a Nemzetközi Űrállomásra.


A 42 éves férfi Forbes által 2,7 milliárd dollárra taksált vagyona több alapvető forrásból származik: elsőként 1999-ben a Zip2 nevű tartalomkezelő rendszert fejlesztő cégét adta el 307 millió dollárért és 34 milliónyi részvényért az AltaVistának, továbbá ő volt az eBay-nek 2002 októberében 1,5 milliárd dollárnyi részvényért értékesített Paypal egyik alapítója is. Ezen felül a SpaceX, továbbá az egyelőre nem túl gazdaságos Tesla Motors mellett jelenleg ő a SolarCity főrészvényese is, amely az USA vezető napelemes rendszerépítője.


Mindezek alapján sejthető, hogy Elon Musk határozottan nem irracionális, hanem egy Steve Jobs-hoz hasonlítható üzletember: képes kiválóan felmérni a jövő trendjeit, majd ezeket meglovagolva igen sok pénzt összehordani. A legújabb projektjét nagy vonalakban már hónapokkal ezelőtt leleplezte, ám tegnap délután végre bővebb információkat is megosztott a nagy távolságú tömegközlekedés forradalmasítására kitalált megoldásáról.

Hirdetés


A Hyperloop legfrappánsabban talán harmadik generációs vonatként lenne jellemezhető: egy olyan zárt hálózatról van szó, amelyben utasokat szállító kapszulák irgalmatlan sebességgel képesek közlekedni. A jelenlegi elmélet szerint a szállítóeszközök elérhetik az óránkénti 760 mérföldes, avagy ~1223 kilométeres sebességet is.


Sejthető módon a kapszulák elektromágneses módszerrel működnének, a pályájukat képező csöveket pedig 15-30 méter magas tartóoszlopokra építenék. A csövek tetején a rendszer működéséhez szükséges áramot előteremtő napelemek kapnának helyet. Magukban a csövekben a légellenállás csökkentése érdekében rendkívül alacsony lenne a nyomás, a tájékoztatás alapján „a Földön megszokott töredéke”.


Az alumínium kabinok természetesen saját légellátó rendszerrel rendelkeznének, plusz nagy vész esetére oxigénpalackok is az utasok rendelkezésére állnának. A kapszulák gyorsulása sejthetően erősen szabályozott lenne, mivel az utazóközönség java valószínűleg nem vágyik tipikusan csak vadászpilótákat érő fizikai terhelések elviselésére.


Musk az elképzelt rendszerét elsőként San Francisco és Los Angeles közt építené ki, a kapszulák egyszerre 28 személyt szállíthatnának. Az indított kapszulák közt ~37 kilométer lenne a minimális távolság, legjobb esetben óránként akár 840 személyt is lehetne szállítani a specifikusan javasolt implementációval.

Hirdetés


A férfi maga erejéből egyelőre nem készül rögtön malterkeverésbe fogni, hiszen az USA két nagyvárosa közti Hyperloop megépítése a becslések szerint olyan 6 milliárd dollárba kerülne, míg a többek közt autók – vagy általánosságban véve kisebb rakomány – szállítására is használható verzió ~7,5 milliárdos költséggel járna.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.