Hirdetés

Megvan a legtávolabbi ismert galaxis

|

A hangzatos névvel bíró galaxis mindössze 700 millió évvel keletkezett az ősrobbanás után.

Hirdetés

Mióta ember az ember, azóta kíváncsi, hogy mi a franc van az égbolton, illetve azon túl, de míg a történelmi korok inkább misztikus, vagy vallási motívumokkal ruházták fel azt, amit éjszakánként (és néha nappal) láttak, addig a csillagászat tudománya érthető módon reálisabb magyarázatokkal szolgál. Természetesen néhány száz éve sem volt ismeretlen az asztronómia, de olykor az embert sajnos máglyára vetették a felfedezései miatt, mára azonban az égetési kedv gyakorlatilag szinte nullára csökkent (engem gyíkká változtatott, de már elmúlt).

Mindenesetre a tudomány folyamatos újdonságokkal szolgál, most például a hangzatos nevű z8-GND-5296 galaxis formájában, amiről kiderült, hogy mindössze 700 millió évvel a nagy robbanás után keletkezett. Ez persze emberi léptékkel elképzelhetetlenül hosszú idő, ha átfordítjuk a végtelen űr nyelvére, akkor úgy számolhatjuk, hogy a jelenlegi 15 milliárdos fennállásának mindössze 5 százalékánál tartott, amikor az előbb említett galaxis keletkezett. Maga a megtalálás folyamata is megér egy misét, hiszen a Universitiy of California riverside-i asztronómusai a vonatkozó cikk szerint egy százezres galaxis adatbázisból indult ki, melyet a CANDELS projekt (Cosmic Assembly Near-infrared Deep Galactic Legacy Survey) tartalmazott, ami a Hubble űrteleszkóp közel 900 órás megfigyeléseiből jött létre.

Lényeg, hogy ebből addig bűvészkedtek, amíg leszűkítették a kört 43 galaxisra, innentől kezdve pedig a Hawaii területén lévő Keck földi teleszkóppal folytatták a vizsgálódást, mely igen érzékeny a az infravörös fényre, ami nagyon precíz méréseket tesz lehetővé a vöröseltolódással segítségével. Ez utóbbit az "elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését jelenti. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik. Az ellentétes jelenséget, amikor a hullámhossz rövidül, kékeltolódásnak hívjuk"." (Forrás: wikipédia) Így került a látókörbe a z8-GND-5296 melyben rendkívül gyors ütemben képződnek az új csillagok, hiszen a Tejútrendszer évi 2-3 darabjával ellentétben itt 330-ról van szó.

A vöröseltolódás mellett a hidrogénfelhők is segítséget nyújtottak a meghatározásban, hiszen ezek is támpontot adhatnak az adott galaxis korának meghatározásában, mint ahogyan azt a csillagászat.hu cikkében is olvashatjuk. Ugyanakkor a mostani felfedezés azt is jelenti, hogy a korai univerzum sokkal több fiatal galaxist tartalmazhatott, mint azt gondoltuk, illetve ezek a feltételezéseknél aktívabbak voltak. A következő generációs teleszkópok segítségével még többet fogunk majd megtudni ezekről a nagyon-nagyon távoli helyekről, így tehát a Giant Magellan Telescope, mely várhatóan 2018-ban kezdi meg működését, nagy szerephez juthat ebben a munkában is. Elhelyezéséhez egyébként 85.000 köbméternyi helyi anyagot kell eltávolítani a hegyből, ami azt jelenti, hogy ennyi matériát körülbelül 6.000 nyergesvontató tud elvinni, amennyiben az általában jellemző 25 tonnával pakolják meg őket.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.