Hirdetés

Megvan a legtávolabbi ismert galaxis

|

A hangzatos névvel bíró galaxis mindössze 700 millió évvel keletkezett az ősrobbanás után.

Hirdetés

Mióta ember az ember, azóta kíváncsi, hogy mi a franc van az égbolton, illetve azon túl, de míg a történelmi korok inkább misztikus, vagy vallási motívumokkal ruházták fel azt, amit éjszakánként (és néha nappal) láttak, addig a csillagászat tudománya érthető módon reálisabb magyarázatokkal szolgál. Természetesen néhány száz éve sem volt ismeretlen az asztronómia, de olykor az embert sajnos máglyára vetették a felfedezései miatt, mára azonban az égetési kedv gyakorlatilag szinte nullára csökkent (engem gyíkká változtatott, de már elmúlt).

Hirdetés

Mindenesetre a tudomány folyamatos újdonságokkal szolgál, most például a hangzatos nevű z8-GND-5296 galaxis formájában, amiről kiderült, hogy mindössze 700 millió évvel a nagy robbanás után keletkezett. Ez persze emberi léptékkel elképzelhetetlenül hosszú idő, ha átfordítjuk a végtelen űr nyelvére, akkor úgy számolhatjuk, hogy a jelenlegi 15 milliárdos fennállásának mindössze 5 százalékánál tartott, amikor az előbb említett galaxis keletkezett. Maga a megtalálás folyamata is megér egy misét, hiszen a Universitiy of California riverside-i asztronómusai a vonatkozó cikk szerint egy százezres galaxis adatbázisból indult ki, melyet a CANDELS projekt (Cosmic Assembly Near-infrared Deep Galactic Legacy Survey) tartalmazott, ami a Hubble űrteleszkóp közel 900 órás megfigyeléseiből jött létre.

Lényeg, hogy ebből addig bűvészkedtek, amíg leszűkítették a kört 43 galaxisra, innentől kezdve pedig a Hawaii területén lévő Keck földi teleszkóppal folytatták a vizsgálódást, mely igen érzékeny a az infravörös fényre, ami nagyon precíz méréseket tesz lehetővé a vöröseltolódással segítségével. Ez utóbbit az "elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését jelenti. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik. Az ellentétes jelenséget, amikor a hullámhossz rövidül, kékeltolódásnak hívjuk"." (Forrás: wikipédia) Így került a látókörbe a z8-GND-5296 melyben rendkívül gyors ütemben képződnek az új csillagok, hiszen a Tejútrendszer évi 2-3 darabjával ellentétben itt 330-ról van szó.

A vöröseltolódás mellett a hidrogénfelhők is segítséget nyújtottak a meghatározásban, hiszen ezek is támpontot adhatnak az adott galaxis korának meghatározásában, mint ahogyan azt a csillagászat.hu cikkében is olvashatjuk. Ugyanakkor a mostani felfedezés azt is jelenti, hogy a korai univerzum sokkal több fiatal galaxist tartalmazhatott, mint azt gondoltuk, illetve ezek a feltételezéseknél aktívabbak voltak. A következő generációs teleszkópok segítségével még többet fogunk majd megtudni ezekről a nagyon-nagyon távoli helyekről, így tehát a Giant Magellan Telescope, mely várhatóan 2018-ban kezdi meg működését, nagy szerephez juthat ebben a munkában is. Elhelyezéséhez egyébként 85.000 köbméternyi helyi anyagot kell eltávolítani a hegyből, ami azt jelenti, hogy ennyi matériát körülbelül 6.000 nyergesvontató tud elvinni, amennyiben az általában jellemző 25 tonnával pakolják meg őket.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.