GIMP-trükkök IV. – Élesített farkasfogak
Sorozatunk előző részében az érzékeny dolgokon lágyítottunk. Most az ellenkezője következik: legyen éles minden fontos részlet!
Az Adobe Photoshop CS2 egyik lényeges újítása a Smart Sharpen szűrő volt, amely láthatóan jobb élesítést tett lehetővé, mint a hagyományos megoldások. A GIMP-ben nincs ilyen funkció, de egy kis trükkel hasonló eredményt lehet elérni. Most mindkét (Photoshop és GIMP) módszert bemutatjuk.
Megjelenése után a különféle internetes fórumokon hosszas viták folytak arról, vajon hogyan működik a Photoshop Smart Sharpen (a magyarban Szelektív élesítés) szűrője. Szárnyra kapott olyan hír is, miszerint ez egy vak dekonvolúciós szűrő lenne, vagyis valami olyasmi, mint amivel például a Hubble-űrtávcső képeit javították, miután a főtükör hibája kiderült. Nos, különféle tesztábrákon tanulmányozva a szűrő viselkedését, úgy tűnik, hogy sem a Photoshop szűrője, sem a Nik Sharpener Pro nem ilyen módszert használ, hanem valami hagyományosabbat és egyszerűbbet.
Akárhogy is, az élesítés nem egyszerű mutatvány. Az alapkövetelmény az élek határozottabbá, kontrasztosabbá tétele - de csak annyira, amennyire azt a kép megköveteli. Nem jobban! Egy kellemes, lágy portrét vagy egy hajnali ködbe burkolódzott folyóparti tájképet túlélesíteni több mint bocsánatos bűn: hiba. Ne erőltessük hát az élesítést jobban, mint kívánatos! Jó, ha a tárgyak anyagszerűsége, textúrája is kifejezettebbé válik, de nem szabad a zajt, a szemcsésséget vagy a JPEG-hibákat felerősíteni. E két dolog eleve ellentmond egymásnak. Tipikus hiba még a kontúrok mentén jelentkező ragyogás, amelyet a túlzott élesítés okoz.
