Július első napján indult útjára az Euclid nevű űrteleszkóp, hogy másfél millió kilométeres útját követően, kevesebb mint egy hónapon belül munkába is álljon. Az Európai Űrügynökség (ESA) távcsöve az L2-es ponthoz érkezett még a nyár derekán, hogy a Gaia és James Webb nevű eszközökhöz hasonlóan, keringés közben felvételeket készítsen a világűrről.
A küldetés Euclid Kollaboráció néven fut, melyben az MTA révén, Kovács András is részt vesz az intézmény Lendület Program néven futó projektjének munkájában. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója reménye szerint munkájával hozzá fog járulni a sötét anyag és a sötét energia hat éven át tartó feltérképezéséhez.
A kutatóközpont közleménye szerint az általunk ismert világegyetem 95 százaléka ismeretlen, hiszen úgynevezett sötét komponensekből áll, melyekről nincsenek pontos információink. Létezésükről is csak a világűrben található más, ismert objektumok elhelyezkedéséből, mozgásából és gravitációs tevékenységeiből következtethetünk.
Az ESA tudományos igazgatója, Carole Mundell professzor szerint a galaxisokat összetartó és gyorsabb mozgásra kényszerítő sötét anyag "működteti" a világegyetem gyorsabb tágulását is. A július vége óta dolgozó teleszkóp lehetővé teszi, hogy minden eddiginél inkább együtt vizsgálja ezeket a jelenségeket. Az általa készített képek egyszer talán a nem túl távoli jövőben megválaszolhatják a modern kozmológia és fizika legjelentősebb kérdéseit is.
Még alig néhány hónapja állt munkába az Euclid, de a szakértők szerint már most minden korábbit meghaladó részletességű felvételeket köszönhetünk neki. Tulajdonképpen az elért eredmények minden előzetes elvárást túlszárnyalnak. René Laureijs, a Euclid projekt egyik vezető tudósa azt nyilatkozta, hogy végre képesek egyidőben milliónyi galaxist megfigyelni és működésüket tanulmányozni. Minden jel arra mutat, hogy az eszköz be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket, hiszen már most olyan képeket küldött, melyek elkészítése földi teleszkópokkal lehetetlen lett volna.
Az űrteleszkóp hat éven keresztül fogja majd 1 milliárd galaxis alakját és távolságát megfigyelni, akár évmilliárdokat visszatekintve a múltba. Így nyílik rá lehetőség, hogy az eddigi legnagyobb 3D-s térképet hozza létre a feltárt kozmoszról. Ennek a jövőben elkészülő dokumentumnak a statisztikai vizsgálatát fogja végezni Kovács András, akinek munkáját Szapudi István, a University of Hawaii professzora is segíti.
