A 2010-es években indult az amerikai űrügynökség mai napig futó küldetése a Marson, mely a Curiosity marsjáró egységnek köszönhetően sok olyan munkát végzett a bolygó felületén, amik folyamatosan újabb és újabb információval szolgálnak a titokzatos égitestről. A radióizotópos termoelektromos generátorral működő jármű már tizenkettedik éve végez adatgyűjtést a NASA programjának keretében.
Kisebb meghibásodások persze előfordultak ez idő alatt a marsjáróval és a vele "kötelékben" dolgozó Perseverance-szel és Ingenuity-val. A normál esetben munkájukról adatokat küldő eszközök azonban napok óta süketek és némák, nem kommunikálnak a földi irányítással. Aggodalomra azonban nincs ok, egy természeti jelenség miatt tervezett leállást hajtott végre a NASA.
A jelenség két héten keresztül (melynek most vagyunk kb. a felénél) technikai szünet nélkül is megakadályozna minden Földről indított kommunikációt. A Mars és a Föld olyan pozíciót ért el pályáján, hogy a Nap ellentétes oldalára kerültek. Ilyenkor a NASA szerint kockázatos megpróbálni parancsokat küldeni a Marson lévő műszereiknek, mert a Napból érkező interferencia káros hatással lehet rájuk és ez akár tartós meghibásodást is okozhat.
Az ebből adódó lehetséges problémákat szeretné elkerülni a NASA a tervezett leállással, melynek ideje alatt nem adnak ki parancsot az eszközöknek és adatokat sem kérnek le, amíg a bolygók megfelelőbb pozícióba nem kerülnek. Ilyen együttállás a Marson kétévente fordul elő, és bár a roverek az időszak nagy részében képesek lesznek alapvető frissítéseket küldeni haza, arra a két napra, amikor a Nap teljesen eltakarja a Marsot, ezt is mellőzni fogják.
A szünet november 11-én kezdődött és november 25-ig tart. Az eszközök a leállás ideje alatt is működni fognak, sőt adatokat is gyűjtenek majd, csak ezeket nem fogják továbbítani a Földre.
