Egyszerű a matek: a 4K az bizony rengeteg, 3840x2160 pixel, és ez a sok pixel nagyon szép, tűéles képet ad - sokkal élesebbet, mint az 1920x1080 vagy a 2560x1440. Az élek nem olyan recések, lépcsősek, a színek, színátmenetek, az apró részletek mind-mind sokat dobnak a látványon, ámde
aki azt gondolta, a 4K ára mindössze annyi, amennyi a monitor vagy tévé árcédulájára van írja, az sajnos téved.
Ahhoz, hogy hirtelen 4x több pixel simogassa a retinádat, sok minden másnak is teljesülnie kell, és ha még mindez teljesül is, akkor sem biztos, hogy felhőtlen lesz az örömöd. És akkor a különböző paneltípusokról még nem is beszéltünk.
A 4K itt van és elérhető áron
Aki ma venne tévét és kirázza a hideg a 4K-tól (a 8K-tól meg egyenesen sikítófrász jön rá), annak nagyítóval kell keresnie egy-egy FHD modellt az alsó házban - merthogy a 4K-felbontás a TV-k világában ma már nem luxus, teljesen hétköznapi, még akkor is, ha tartalomban nem feltétlenül kapsz mindig, mindenhol 4K-t. A tévék vezérlése viszonylag jól kezeli a felskálázást, így azért valamivel mindenképp jobb a képminőség, mintha FHD-n néznéd.
A monitoroknál már nem ilyen egyértelmű a 4K-s modellek dominanciája, pedig a PC-k kiváló forrásai az UHD-tartalmaknak. Merthogy amint 4K-s kijelzőt kapcsolsz a gépedre, az felismeri, natívan kezeli és onnantól kezdve nagyobb a munkafelületed, a játékok szépen felskálázódnak 4K-s felbontásra és akár videót is vághatsz UHD-ben.
Már régóta elérhető sokféle 4K-s monitor, ám ezek sokáig vagy nagyon-nagyon drágák voltak, vagy TN-panellel kellett beérned, aminek a képminősége, betekintési szögei nem éppen ideálisak - főleg nagyobb képátló esetén. A változás nem is olyan régen indult be: egyre csak érkeznek az IPS-es, illetve VA-paneles 4K-monitorok 100 ezer forint környékén - erre kiváló példa az általunk is tesztelt Philips 288E2UAE.
Nem hoz forradalmat, temérdek sokkal jobb 4K-s monitor van a piacon, ám ez olcsón nyújt egészen jó képminőséget és rengeteg pixelt. Az "elég jó" minőség pedig általános célra már megfelel. De annak sem kell szomorkodnia, aki ezt a minimális szolgáltatáskészletet kevesli: nem sokkal többért némi HDR-t is kap gamer külsővel (Asus TUF monitorok), vagy ha a munka az elsődleges cél, a Philips Type-C dokkolós, webkamerával szerelt kijelzőt is kínál elérhető áron.
A 4K valódi ára
De a 100 ezer forintból még csupán egy monitorra futja. Merthogy játéknál meg is kell azt hajtani, amihez a mai középkategóriás videokártyák sem mind elegendőek. Egy RTX 3070-nel már beleugorhatsz a 4K-s natív felbontásba, de ha a 60 Hz-es képfrissítés, vagy a közepes részletesség hallatán ideges leszel, jobb, ha inkább az RTX 3080-ra, vagy fölé lősz. És itt jön az első komoly gond: merthogy ezek a videokártyák a mai, vérzivataros időkben még kéz alatt is 500 ezer forint felett vannak.
És akkor még a körítésről nem is szóltunk. A 700-800 wattos tápegység lazán 40 ezer forintot kóstál, a 6-8-magos, fejlett CPU 100 felett lesz, minimum 16 GB RAM-ra és 1 TB-os NVMe SSD-re is be kell ruháznod, a túlméretezett hűtésről, jól felszerelt alaplapról és a perifériákról nem is beszélve. Persze ezek nagyrészét akkor is meg kell venned, ha FHD, vagy WQHD-felbontásban szeretnél játszani, ám a gyors felsorolásból különösebb matek nélkül is kijön, hogy
a 4K felára ma minimum 500 ezer forint.
És ezért még nem biztos, hogy kompromisszummentes 4K-élményt kapsz: szinte biztos, hogy nem kell aggódnod a 144 Hz-feletti sebesség miatt, a HDR külön kihívás lesz és még csak nem is egy prémium panellal szerelt monitort választottál mondjuk local dimminggel, QLED-del, vagy a legújabb csúcstechnológiával, a mini LED-del.
TV, mint monitor
Konzoloknál az a furcsa, ha valaki monitorra kapcsolja a gépet, csak hát éppen az a helyzet, hogy az előző generációs konzoloknál hiába volt könnyen elérhető és elterjedt a 4K-felbontás, túl nagy falat volt a sok pixel. A PS5-nek és az Xbox Series X-nek már nem az, viszont a TV-gyártók arra is ráéreztek, hogy a PC-seket is ideje betámadni, ezért a prémium panellel szerelt modelleiket elkezdték kisebb képátlóval is készíteni. Erre jó példa a 48 colos LG OLED, ami szuper jó képminőséget ad, és ha nagy az asztalod, akár oda is felteheted - a játékélmény garantáltan lehengerel.
De nem minden rózsaszín a TV-k világában: a rengeteg képjavító rutin a késleltetést, az input lagot látványosan rontja, és csak az újabb modellekben jelent meg az a fajta üzemmód, ahol ezeket le lehet kapcsolni. A másik gond, hogy míg a PC-s világ kb. 5-10 éve megküzdött már az adaptív képfrissítéssel, vagyis a VRR-rel, addig a TV-gyártók csak most tapasztalták meg, hogy nem is olyan egyszerű megoldani villogás, képhibák, inkompatibilitási kellemetlenségek nélkül mindezt. Merthogy ehhez HDMI 2.1 szükséges, vagyis új hardver, új vezérlés, új panel, új játékkonzol - és megfelelő szoftveres támogatás a játékok részéről.
A pixelszámon túl
A 4K-t nem csak nyers erőből lehet elérni, ahogy azt a cikk elején a TV-adásoknál is említettük: a PC is képes a felskálázásra, sőt, nem is akármilyen felskálázásra. Az Nvidia DLSS 2.0-ja például mesterséges intelligenciát és speciális hardvert vet be arra, hogy az alacsonyabb felbontáson kiszámított, majd 4K-ra felskálázott kép tűéles és szép legyen.
Ehhez azonban nem csupán egy nagyon drága GeForce RTX videokártya, hanem a játék motorjának megfelelő támogatása is szükséges, ami egyelőre csak kevés AAA játékról mondható el. Az AMD szintén dolgozik hasonló megoldáson, de a követelmények ebben az esetben is hasonlók lesznek. Ebben a technológiában nagy lehetőség rejlik, főleg úgy, hogy 2022 a videokártyák sem válnak olcsóbbá.
A konzolok és PC-k irányából ott van még a látványt szintén látványosan javító valós idejű sugárkövetés, vagyis ray tracing technológia, ám ezzel az a gond, hogy nagyjából felére esik a képkockaismétlési szám, ha bekapcsolod, ami az amúgy is megterhelő 4K-felbontás esetén a fájdalmas 30 fps környékére ránthatja be a sebességet.
A másik oldalon, a monitorok, TV-k világából közelítve ott a HDR, amihez eleve kiváló panelre van szükség, ám amikor egy IPS/VA-panelre mondják azt, hogy HDR-képes, még nem biztos, hogy az látványos lesz, pláne akkor, ha hagyományos WLED-háttérvilágítás mellett ígérik mindezt. A jó HDR-hez OLED-kijelzőre van szükség, vagy local dimmingre és mini LED háttérvilágításra, ahol az egyes pixelek maximális fényereje az 1400 nitet is elérheti, a panel teljes fényereje pedig 1000 nit körül van - miközben a kontraszt lehetőleg minél nagyobb, ha ugyan nem végtelen.
Az FHD-WQHD-dilemma
A 4K csodás és a natívan, mindenféle skálázásoktól mentesen megjelenített UHD-játék lenyűgöző látványt garantál - ezt nem is vitatjuk. Az elefánt a szobában a 4K-felára, ami 2021-ben a videokártyák őrült árai és a konzolhiány mellett csak még elborzasztóbb. Ha valami nem úgy alakul, ha valamit véletlenül alulméretezel vagy kifelejtesz a képletből, a képminőség máris romlik, a sebesség csapnivaló lesz, az önfeledt játékélmény helyét pedig átveszi a bosszankodás, szitkozódás és az az érzés, hogy téged alaposan megvezettek a 4K-hisztériával. Hiszen ha már vagy 7-8 éve velünk van az UHD, akkor miért nem lehetett ennyi idő alatt tökéletesre csiszolni és elérhetővé tenni a gamerek számára is?
Ha visszaválasz full HD-re, vagy WQHD-re, lemondasz némi munkaterületről, a kevesebb pixel miatt vesztesz a részletességből és talán homályosabb, rosszabb is lesz a képminőség. Azonban a sebesség, amit nyersz vele, lehetővé teszi, hogy bekapcsolj extra képjavító algoritmusokat, mint például a valós idejű ray tracing, a 144+ Hz-es adaptív képfrissítés (VRR, G-Sync, FreeSync), vagy a még alaposabb élsimítás.
És ha kevesebb pixellel is beéred, akkor nem csupán a PC-d lehet szerényebb teljesítményű (például GeForce GTX 1660S-sel szerelt), a monitor is olcsóbb, vagy ha ugyanannyiba kerül, akkor értékelhető HDR-t és 144 Hz-nél jobb képfrissítést is kapsz.
Van esetleg tipped, javaslatod a témában? Oszd meg velünk kommentben! Ha pedig többre vagy kíváncsi, akkor kövesd a Game Pass Online Fesztivált, amelynek éppen mai adásában a kijelzők és monitorok kérdéseiről lesz szó, élőben nézheted ma este 19:00-tól, vagy utólag is felvételről bármikor:
