Hirdetés

PC-tuning: memóriabővítés okosan

|

A túl kevés RAM jellegzetes tünete a több program indulásakor jelentkező idegesítő lassulás, az SSD/HDD állandó használata. Összeszedtük, mit érdemes vásárolni a bővítéshez.

Hiába az eltelt hosszú évtizedek, a modern PC-k elsöprő többsége mind a mai napig a Neumann- vagy a Harvard-architektúra szerint épül fel. Mindkét modell lényegi része három fő alkatrészt tartalmaz: a vezérlőegységet, a számítási egységet és az úgynevezett operatív memóriát, amelyben a feldolgozott adatok és a feldolgozás szabályait tartalmazó programok is tárolódnak. Függetlenül attól, hogy milyen kiegészítőket és más komponenseket aggatunk rájuk, ezeket az elemeket természetesen valamennyi PC-ben, okostelefonban és noteszgépben megtalálhatjuk, és ezek tulajdonságai, sebessége alapvetően befolyásolja azt is, hogy mennyire lesz jól használható az adott eszköz.

Hirdetés

Jelen írásunkban e fő hármas egyikével, az operatív memóriával fogunk részletesebben foglalkozni: megismertetünk legfontosabb tulajdonságaival, megnézzük, hogy mi kell ahhoz, hogy ne fogja vissza a többi alkatrészt, legfőképpen pedig azt, hogy ha cserélned, vagy bővítened kell, akkor miként érdemes ennek nekifogni.

Memóriaalapok

A bevezetőben említettekből is látszik, hogy ahhoz, hogy számítógéped rendesen tudjon működni, a memória kapacitásának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a feldolgozandó adatok és a programok is elférjenek benne. Ezenfelül az is fontos, hogy minél gyorsabb legyen, különben a feldolgozó és irányító egységeknek, azaz a CPU-nak kell majd rá várni. A ma operatív memóriaként használt megoldások általában a RAM-ok - ez a betűszó a Random Access Memory rövidítése, amely magyarul véletlen elérésű memóriát jelent, és arra utal, hogy a RAM tartalma tetszőleges sorrendben olvasható.

Aki vásárolt már PC-be vagy notebookba való memóriát, tudja, hogy a RAM-ot mi úgynevezett modulok képében kapjuk kézhez, ezeken a modulokon pedig a tulajdonképpeni adattárolást végző chipek találhatóak. Amikor azt kell eldöntened, hogy milyen és mennyi memóriát vásárolj, akkor tulajdonképpen ezeknek a chipeknek és a moduloknak a tulajdonságait kell figyelembe venned. Mielőtt azonban ezt megtennéd, először azt fontos felismerni, hogy ideje megejteni ezt a vásárlást, mert kevés a rendelkezésre álló rendszermemória mérete.

Tünetek

Ha számítógépedben 4 GB-nál kevesebb memória van, és nem Windows XP-t vagy valamilyen kis gépigényű Linux disztribúciót futtatsz, akkor érdemes elgondolkoznod a memória bővítésén. Van azonban egy olyan szempont, amellyel még 2019-ben is találkozhatunk időnként, ez pedig a 32 bites Windows operációs rendszerek és x86-os processzorok esetében előálló 4 GB-os korlát. Ez főleg régi PC-ken jelentkezik. Közkeletű tévedés, hogy ezt a Windows e verzióinak 32 bites volta okozza, a hardver ugyanis már hosszú idő óta képes az úgynevezett PAE (Physical Address Extension) segítségével akár 64 GB memóriát is az OS rendelkezésére bocsátani, a Microsoft azonban ezt az otthoni felhasználóknak szánt verziókban csak korlátozottan engedélyezi. Ez pedig végeredményben azzal jár, hogy a 32 bites Windows-változatok legfeljebb 4 GB RAM-ot látnak, ennél többet feleslegesen építesz be a számítógépbe. Ilyen helyzetekben tehát elkerülhetetlen az áttérés a 64 bites világba (természetesen amennyiben a hardver ezt lehetővé teszi), ami sajnos legalább egy teljes rendszer-újratelepítést is jelent.

Visszatérve tehát a bővítésre, a túl alacsony memóriamennyiség jele a számítógép nagy mértékű lassulása, ami a HDD-vel szerelt noteszgépekben a leglátványosabb, a hiányzó RAM-ot ugyanis az operációs rendszer a háttértáron létrehozott virtuális memóriaként szolgáló állománnyal igyekszik pótolni. Mivel a HDD sebessége különösen véletlenszerű adatelérés esetén csapnivaló, akár perceket is várhatsz egy-egy alkalmazás indulására, dokumentumok megnyitására vagy a Windows leállítására. Kevésbé látványos, de így is érezhető a lassulás az SSD-vel szerelt gépekben: bár ez a meghajtótípus véletlenszerű elérésben sokkal jobb a merevlemezeknél, a RAM-mal még mindig nem versenyezhet, ráadásul az élettartam és a notebookoknál lényeges energiafogyasztás szempontjából sem jó az állandó terhelés.

A Windows Feladatkezelőjének [Teljesítmény] fülén is ellenőrizheted, hogy érdemes-e a memóriabővítésen gondolkoznod, itt ugyanis láthatod a RAM kihasználtságát. Ha ez tartósan 80-90 százalék felett van, nem árthat plusz gigabyte-okat vásárolni.

Sok mindentől függ, hogy mennyi az ideális memóriamennyiség, de kijelenthetjük, legyen szó bármilyen felhasználási célról, egy Windowsra épülő számítógépbe legalább 4 GB szükséges, de ha több feladatot szeretnénk elvégezni pár egyszerű alkalmazás futtatásánál és némi korlátozott netezésnél, akkor 8 GB érezhető gyorsulást eredményez. Az átlagfelhasználók szoftverei közül különösen a böngészők eszik a RAM-ot; ha sok fület nyitsz meg egyszerre, a Google Chrome akár 4-6 GB-os szeletre is igényt tarthat. 8 GB felett már nem egyértelmű a gyorsulás: multimédiás, grafikus, videós felhasználáshoz, játékokhoz azonban érdemes 16 GB-ban gondolkodni. Ennél többre jelenleg nem nagyon van szükség, a pluszpénzért cserébe a hétköznapi felhasználó már nem kap érdemi gyorsulást.

Generációk

Miután megállapítottad, hogy bővítés szükséges, először fel kell mérned, hogy jelenleg milyen RAM van a gépedben. Ezt a burkolat felnyitása nélkül is megteheted például az ingyenes CPU-Z vagy a HWInfo segítségével. A CPU-Z szoftverben a [Memory] és az [SPD] füleken, a HWInfóban pedig az ablak bal oldalán, a [Memory] részt megnyitva szerezhetsz meg minden lényeges információt. Az első, amit tudnod kell, hogy mennyi és milyen méretű modulok vannak a gépedben - ebből kiderül, hogy van-e még szabad memóriafoglalat az alaplapon, és hogy milyen típusra lesz szükséged.

Fontos tisztázni, hogy DDR, DDR2, DDR3 vagy DDR4 RAM dolgozik-e a gépedben. Amennyiben DDR (vagy akár "sima" SDRAM), akkor lehet, hogy célszerűbb az egész számítógépet lecserélni, ha valódi gyorsulásra vágysz, mert annyira régi technológiáról van szó. A DDR és DDR2 esetében ráadásul a beszerzés is inkább internetes, használt hardverekkel foglalkozó oldalakról történhet, számítástechnikai boltokban csak elvétve találkozunk már velük. A DDR3 és különösen a DDR4 azonban még aktuális technológiának számít, így mindkettő megvásárolható üzletekben is. Kissé más a helyzet a notebookokban, táblagépekben, okostelefonokban előforduló DDR3L és LPDDR3 esetében, amelyek alacsony fogyasztású változatok. Közülük az előbbi egyszerű modul képében is megvásárolható, az LPDDR3 azonban az alaplapra forrasztott formában jelenik meg, így itt nincs mód a bővítésére.

A különböző generációkba tartozó modulok egymással nem kompatibilisek, tehát nem cserélgethetők. Ezt a modulok kialakítása fizikailag is gátolja (lásd képünket), de logikai és elektromos különbségek is vannak, így például a DDR-SDRAM 2,5 volton, a DD4-SDRAM pedig 1,2 volton működik, tehát utóbbi foglalatában előbbi azonnal tönkremenne.

(kattints a képre a nagyobb változatért)

Ha már tudod, hogy alaplapodon négy foglalat van, és ebből kettőt két 2 GB-os DDR3-modul foglal el, akkor gyorsan kiderül az is, hogy a bővítés alighanem legegyszerűbb módja további két darab 2 GB-os DDR3 egység vásárlása. Hogy ezek milyenek legyenek, abban a sebességre utaló jelzés segít, amely lehet DDR3-1333 vagy PC3-10600 formátumú. Ez a kettő ugyanazt jelenti, a lényeg, hogy a DDR3 után álló szám a működési órajelre, a PC3 után álló pedig a sávszélességre utal. Mivel a DDR3 a működési órajelének 64-szeresét kínálja a MB/s-ban kifejezett sávszélességben, a DDR3-1600 és a PC3-12800 egyenértékű. Természetesen nem feltétlenül muszáj egyforma sebességű RAM-okat vásárolni, de jó, ha tudod, hogy az átviteli sávszélességet mindig a leglassabb egység fogja meghatározni, így mi azt javasoljuk, hogy inkább maradj az egyforma specifikációknál.

A frekvencia/sávszélesség mellett a sebességre utaló másik adat a latencia vagy időzítés, amelyet általában egy három-négy számból álló számsorral jelölnek, de előfordul, hogy csak ennek az első adatát, a CAS latencyt (CL) adják meg. Ezzel kapcsolatos tévhit, hogy minél kisebb, annál jobb: mivel az adatkérés és -kiolvasás között eltelt idő az órajel és a latencia szorzata, egy DDR3-1066 7-7-7-es modul valójában lassabb, mint egy DDR3-2133 11-11-11-es.

Mint sok számítástechnikai alkatrész, így általában a memória fenti paramétereinek módosítására, tehát tuningra (azaz modulod magasabb órajelen és/vagy alacsonyabb késleltetéssel üzemeltetésére) is van lehetőség. Ezeket a paramétereket az alaplap UEFI-beállításaiban lehet módosítani, de egyes, a RAM-szabványokkal foglalkozó szervezet, a JEDEC által meghatározott és az adott modulnál bevethető kombinációkat a gyártó a modulra kerülő apró SPD-chipben is elment. A képen látható például az, hogy esetünkben DDR2-667, DDR2-800 és DDR2-1066-os beállításokon is üzemeltethető a modul, egyre növekvő latenciával. Az utolsó oszlopban a nem szabványos, még nagyobb sebességű Enhanced Performance profil értékét láthatod (a kép AMD-s rendszeren készült, inteles hardverrel az Extreme Memory Profile, azaz az XMP-adatok jelennek meg itt), amelyhez viszont már magasabb működési feszültség is tartozik.

Csatornák száma és díszítések

Sok esetben előfordul, hogy választhatsz: a bővítésre egy nagyobb vagy több kisebb modult használsz. Az árbeli eltérésen túl a kettő közötti választást az is befolyásolhatja, hogy két (vagy éppen négy) egyforma kapacitású modullal kihasználhatod a kétcsatornás (egyes CPU-knál három- vagy négycsatornás vezérlővel találkozhatsz) memória-hozzáférés jelentette teljesítménytöbbletet. Ez megduplázza a rendelkezésre álló sávszélességet, amelynek hatása érezhető a gép átlagteljesítményében is. Elsődlegesen persze a szükséges szabvány, órajel és időzítés alapján dönts, fontos az árfekvés is, illetve gondold végig, hogy a későbbiekben szeretnéd-e még tovább bővíteni a rendszert. Több gyártó is élettartam-garanciát ad moduljaira, ami hasznos extra, és később, az eladáskor is többet ér egy ilyen memória.

Az autók színéhez hasonló fontossággal bírnak a modulokra szerelt hűtőbordák és RGB fények: ha úgy érzed, hogy nem világító komponenst már nem szabad vásárolni, széles kínálatból választhatsz. A hűtőborda egy fokkal hasznosabb, különösen tuning vagy zsúfolt ház esetén jó szolgálatot tesz a passzív hűtés a memóriamodulokon, ráadásul a fizikai behatásoktól is védi a NYÁK-lapot.

Fogalommagyarázat

CAS, CL

Az időzítés másik elnevezése, valójában a Column Access Strobe Latency rövidítése. Minél kisebb egy modul CL-értéke, annál gyorsabb lehet - de ez csak egy adott szabványon és órajelosztályon belül igaz.

DDR RAM

Double Data Rate, azaz dupla adatsebességű memória. Látszólag az üzemi órajel kétszeresével működő memória, amelyben az órajel fel- és lefutó éle is szállít adatokat.

DDR2, DDR3, DDR4

Egymás utáni RAM-generációk, amelyek többek között sorban folyamatosan növelik az elérhető adatátviteli sebességet. Fontos, hogy nem kompatibilisek egymással, így nem lehet egymás közt cserélgetni őket.

Időzítés

A különböző késleltetések (CAS, tRCD, tRP) órajelciklusokban kifejezve. Például így: CL5-5-5.

JEDEC

A - többek között - memóriaszabványok kidolgozásával foglalkozó szervezet.

Latency, késleltetés

Az adatkérés és az adat kiolvasása között eltelt idő.

SPD

Serial Presence Detect, a memóriamodulra kerülő apró EEPROM-chip, amely a modul tulajdonságait tartalmazza az alaplap számára.

XMP

Intel eXtreme Memory Profile: a JEDEC-féle szabványokon felüli, kiterjesztett profilok az SPD-chipben.

A cikkben említett szoftverek megtalálhatók a PC World magazinban, a PC World Plus Ingyenes menüpontjában.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.