Lineáris és "index" gépek
Az egyik legkorábbi ilyen lángelme William Austin Burt volt, aki 1829-ben létrehozott egy, ahogy ő nevezte a "typewritor"-t, azaz írógépet. Hogy valóban Burt gépe volt-e az első ilyen masina, a mai napig vita tárgyát képezi, mert egy másik, hasonló gép szintén akkoriban látott napvilágot: azt Pellegrino Turri építette nagyjából Burttel egy időben. Egyesek még azt is állítják, hogy az elsőnek járó koronát Henry Mill érdemelné, aki a legkorábbi írás-gépet még 1714-ben alkotta meg.
Mindezen gépek apró lépéseket képviselnek csupán a fejlődésben: több bennük a lehetőség, illetve annak megmutatása, mint a tényleges segítség az írás könnyebbé és gyorsabbá tételéhez. Számos korai úttörője volt a témának, de kereskedelmileg számottevő sikereket egyikük gépe sem tudott elérni. Ha vetsz rájuk egy pillantást, azt is megérted, miért (apropó, többségüket "index írógépnek" nevezték) : a gépelést úgy tudtad elvégezni, hogy kiválasztottad a megfelelő betűt egy csúszkán, aztán leütötted, hogy nyomot hagyjon a papíron. Ezen korai szörnyecskéket lassúnak nevezni eufémizmus lett volna. Azzal, hogy megváltoztatták az ábécésorrendes csúszkát egy korongformára, már segített valamelyest, de nem eleget ahhoz, hogy ezen gépeket könnyen használhatóvá, vagy épp népszerűvé tegyék.
Itt egy lineáris írógép. Ha megnézed, rájössz, mért nem volt szegény sosem valami nagy bumm. Képzeld el, meddig tartana ezen bármit is legépelned!
Az 1890-es Victor: "Miss Jones, fogja ezt a levelet."
Az Írógömb, amitől elszáll az agyad
1865-ben készült el az a gép, amit a legtöbben az igazi, hatékony, és végre sikeres írógép igazi ősének tartanak: Rasmus Malling-Hansen kreálmánya, az Írógömb. Nemcsak hogy hatékony volt, de kétséget kizáróan elegáns, mi több, kifejezetten szép, nézz csak rá. Sárgaréz félgömb a betűkkel egy félhenger felett, amely a papírt gördítette. A korábbi sikertelen modellekkel ellentétben ennek a darabnak a kivitelezése finom volt és míves, és stílusában inkább hajazott egy úriember elegáns zsebórájára, mintsem egy irodai munkagépre. Így ez az írógömb már kereskedelmi forgalomba is kerülhetett. Lehet, hogy még ezt sem volt túl egyszerű használni, de hogy az asztalodon jól mutatott, ahhoz kétség sem fér!
Hansen gömbjének bizonnyal megvoltak a maga hiányosságai - mint például a tény, hogy nem volt valami olcsó, valamint hogy a gömb kialakítása miatt a gépírónő vagy -úr addig nemigen látta, mit ír, míg el nem készült, és ki nem szedte a papírt a gépből -, ám ez nem tartotta vissza a legjobb eladási ráták elérésétől. Ami a legfurcsább volt a gömbben, hogy az őutána elterjedt szinte minden írógép QWERTY billentyűzetkiosztásával ellentétben az ő betűi úgy voltak elhelyezve, hogy a gépelést inkább a gépelő, semmint maga a gép számára könnyítsék meg.
A QWERTY szomorú, különös története
Apropó, ha még nem tudnád, hogyan is alakult ki ez az elrendezés, most elárulom neked. Amiatt volt rá szükség, mert különben a hagyományos ábécésorrendben lévő betűkkel az akkori júzer túlságosan gyorsan gépelt volna: gyorsabban, mint amit a gép kezelni lett volna képes. Hát gyorsan összekeverték a betűket, így téve boldogabbá a masinát a gépelés hatékonyságának a rovására.
Egy érdekes apróság, adaléknak a száraz tények mellé. Volt egy bizonyos személy, aki szintén érdeklődött eme nagyszerű újítás iránt, és romló látásának kisegítéséül szánta volna a gömb használatát. Ez a bizonyos író nem volt más, mint Nietzse, aki használni használta ugyan Hansen szerkenytűjét, de meg sohasem szerette - érdekes elképzelni az Imígyen szólott Zarathustra szerzőjét, amint a billentyűkön klimpírozik.
Gömbök minden méretben és formában
Hansen nem állt meg első szerkezete megépítése után. Egész sorozat új gépíróeszközt épített az évek során a gömböc után, nézzétek meg e szerény válogatást.
Miniatűrben is létezik:
A titkosíró-gömb Alexis Kohlstól, kb. 1883-ból:
Egy másik lenyűgöző forma: zongora-stílusú írógép Amerikából, Hammond gyártmány, 1880:
Végül aztán más, olcsóbb, könnyebben használható és előállítható masinák is születtek, írók, titkárnők, irodai alkalmazottak és már emberek generációit óvva meg a toll és papír használatától, a maszatos és olvashatatlan kézírás megfejtésének gyötrelmeitől. Hansen és elegáns írógömbje ugyan már idejétmúlt, mégis jó újra ránézni ebben a QWERTY-igában senyvedő, modern gépelő-világban, és elgyönyörködni a találmány nagyszerűségében.
Hiszen annyira szép!
