Az arany középút
Nem szép kifejezés, de létezik jó néhány program, amelyre szakmai körökben csak úgy hivatkoznak, hogy "RAM-zabáló". Ez azt jelenti, hogy a program - sokszor teljesen indokolatlanul, csupán programozói hanyagság miatt - egyszerűen nem tud betelni a rendszermemóriával, és minden szabad megabyte-ot lefoglal magának. Nem is kell itt feltétlenül egzotikus programokra gondolni, elég, ha a Google Chrome böngészőt, a kép- és videószerkesztő programokat (például Photoshop) vagy esetleg a játékokat említjük.
Méréseinkből azonnal kiderült, hogy a 4 GB ma már édeskevés még általános felhasználáshoz is. Az eredmények ráadásul nem is mindig tükrözték a jelentősen lerontott felhasználói élményt. A 2×4 GB-os memóriakonfiguráció általános célra már sokkal jobban megfelel, amit jól mutat a fürgébb rendszerindulás és a gép jelentősen jobb összteljesítménye. Ez a kiépítés ráadásul nem is kerül túlzottan sok pénzbe, így kijelenthetjük, hogy 2021-ben már a belépőszintű, egyszerű PC-kben is indokolt a 2×4 GB rendszermemória.
Amennyiben sok böngészőfüllel dolgozol, mellette zenét hallgatsz a háttérben, megy a levelezés és a chatprogramok, az adatmentés, a felhőkapcsolat és a vírusvédelem, a 8 GB is hamar elfogyhat - és akkor még el sem indítottál játékot vagy kép- és videószerkesztő alkalmazást. Amennyiben magadra ismertél, a 16 GB-os kiépítésben gondolkozz, amely komolyabb multitasking esetén érezhető előnnyel fog járni számodra.
Tesztünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egy- vagy kétcsatornás kiépítés között mekkora szakadék tátong a teljesítményt tekintve. Nem ért meglepetésként, hogy a szintetikus méréseknél akár a kétszeres gyorsulást is sikerült megtapasztalnunk, ám a gép összteljesítménye látványosan nem javult. Azért nagyobb különbséget mérhetünk tartósan leterhelt, professzionális programokat és memóriaigényes játékokat futtató PC-n, de szabad szemmel nehéz lesz megmondani, hogy egy, avagy két modulból tevődik-e össze a 16 GB. Persze ha teheted, inkább két 8 GB-os modult válassz, processzorod ekkor fog ideális sávszélességen hozzájutni az adatokhoz.
A 32 GB-os kiépítés napjainkban ma is drágának számít, a Kingston Fury Renegade RGB DDR4-3600 szett például 70 ezer forintot kóstál, ami még egy közép-felső kategóriás PC esetében is tekintélyes összeg. Ekkora mennyiséget akkor érdemes választanod, ha játék és általános felhasználás mellett napi szinten használsz profi szerkesztő-, tervező- és fejlesztő-szoftvereket, akár 40-50 fül is nyitva van böngésződben, a háttérben pedig megszámlálhatatlanul sok - számodra fontos - applikáció fut.
Ennél a kapacitásnál lemértük azt is, mennyit számít az, ha az olcsó és lassabb DDR4-2133/2400/2667-modulok helyett DDR4-3200/3600-as rendszermemóriát választasz. A tesztek eredményei igen beszédesek: nem csupán a szintetikus mérésekben teljesít látványosan jobban egy ilyen PC, de gyorsabban indul el a Windows, javul a többszálú utasítás-végrehajtás, nagyobb lesz az összteljesítmény, játékok alatt pedig érezhetően megtáltosodik a konfiguráció. Nem is kérdéses hát, hogy megéri a gyorsabb, legalább a CPU-dba integrált RAM-vezérlőhöz passzoló DDR4-3200 vagy akár DDR4-3600-as memóriamodulokat választani.
Ezt hozza a DDR5
Hónapok kérdése, és megérkezik az Intel Alder Lake platform, amely immáron a DDR5 memóriaszabványt támogatja. Ezzel együtt a DDR4 búcsúja is megkezdődik, de itt nem pár hónapról, sokkal inkább évekről van szó.
A DDR4-DDR5 hatalomátvétel lassú lesz, ám ezúttal komoly változások várhatók, amelyek előreláthatóan jelentős hatást gyakorolnak a PC-k teljesítményére is.
Az új szabvány megalkotásakor fő szempont volt, hogy a sokmagos CPU-k számára minden eddiginél nagyobb sávszélesség szükséges, ezért amellett, hogy a DDR5-modulok nagyobb kapacitásban készülnek, modulon megoldott dupla csatornás felépítésűek. Ez azt jelenti, hogy egy DDR5 RAM modul nem 1×64 bites, hanem 2×32 bites, vagyis párhuzamosan kezelhető. Ez máris dupla sávszélességet jelent, két modul esetén pedig ez a szám értelemszerűen ismét duplázódik, elérve a négycsatornás adatszervezést. A feszültség nem csökken jelentősen (1,2 volt helyett 1,1 volt), viszont megjelenik a modulszintű ECC hibajavítás, a kezdeti sebesség pedig 4800-6400 MT/s lesz (millió adatátvitel/másodperc), de ha összeadjuk a fejlesztéseket, látható, hogy a DDR5 komoly teljesítménybeli ugrást fog eredményezni.
Még egy fontos változás jár a DDR5 szabvánnyal, mégpedig az, hogy a feszültségszabályzó átkerül az alaplapról a RAM NYÁK-lapjára. Ez néhány tekintetben előnyös lesz, ám számolnunk kell azzal, hogy drágulnak a memóriamodulok, nagyobb lehet a minőségbeli szórás, és nem mellesleg nagyobb hőtermelésre is fel kell készülnünk.
Ha szívesen olvasnál további érdekes és hasznos cikkeket, akkor szerezd be a 2021/09-es PC World magazint, amely mellé ajándékba jár néhány remek szoftver és egy PC-s játék is.
