Viszlát, Windows: a Linux átállás tapasztalatai

|

Van úgy, hogy betelik a pohár, és le szeretnénk szállni a Windows-vonatról. Kérdés, hogy mire lehetne egyáltalán átszállni és hogyan. A lehetőségekről és tapasztalatokról szól ez az összeállítás.

Hirdetés

Vitathatatlan érdemeket szerzett, és tagadhatatlanul hatalmas fejlődésen ment át pályája során a Windows, sokak számára mégis eljöhet az a pillanat, amikor évtizedeken át felgyülemlett sérelmektől fűtve kimondják: elég, soha többet Windowst! Ma már nem a kék halál, hanem a tervezők emberi változástűrő-képességtől elrugaszkodott újításai, a nehezen megzabolázható frissítések, a rendszer minden erejét felemésztő háttértevékenységek vagy az erőteljes kártevő-támadások állhatnak a döntés mögött. No és az is előfordulhat, hogy valakinek már nincs "kedve" drága Windowst venni az új gépéhez, keres inkább valami ingyenes megoldást.

Hirdetés

Régóta várják már az asztali Linux hívei, hogy eljöjjön a pingvinesek éve, vagyis jelentősen megnövekedjen a Linuxot futtató munkaállomások és laptopok száma - a Windows rovására. Erről idén sem tudunk beszámolni, pedig nem tétlenkednek a kernel és a különféle alkalmazások, disztribúciók fejlesztői, egyre jobban használható Linux kiadások jelennek meg. A böngészők kifogástalanul működnek Linux alatt is, így akár a Microsoft Office online változatán is dolgozhatunk, ha az egyre fejlődő LibreOffice nem felelne meg speciális igényeinknek.

Hirdetés

A Windows alatt megszokott nagy szoftvercímeknek (jellemzően Adobe termékek) egyre jobb minőségű alternatívái érhetők el, egynémely verziókat pedig Wine alatt lehet futtatni. Jó néhány ingyenes natív játék mellett ott a Steam rengeteg, Linux alatt is futó címmel, és persze a Wine ezen a téren is sokat segíthet. A hardcore játékosok talán nem térnek át, és a kreatív szoftvercsomagok professzionális felhasználói is jobb, ha még Windows alatt kipróbálnak alternatívákat, de a legtöbb embernek munkára, szórakozásra és alkalmi játékra alkalmas lehet a Linux.

Azért mielőtt váltanál, nem árt tisztában lenned a tipikus nehézségekkel. A többmonitoros konfigurációk és a különféle hangeszközök kezelésében sajnos még most is előfordulnak fennakadások, ebben ma még jócskán megbízhatóbb és kényelmesebb a Windows. A legtöbb telepítés után minden részegység működik, de gondok lehetnek egyes grafikus meghajtóprogramok beszerzésével és telepítésével (Nvidia grafikus chipek előnyben). Néhány új fogalomnak is érdemes utánanézni, például hogy milyen mappastruktúrát használnak a Linuxok, mik azok a telepítőcsomagok és a tárolók, milyen lehetőségeket nyújtanak az egyes grafikus környezetek. Habár az alkalmazások kezelése eléggé magától értetődő, azért a tanulásban segíthet, ha minél több a hasonlóság a Windows és a kiválasztott disztribúció, illetve grafikus felület között. Ennek érdekében kerestünk hat lehetséges célállomást, hat disztribúciót, amelyeket mindenképp érdemes számításba vennie annak, aki váltani készül.

Hirdetés

Különvélemény

Az alábbiakban Spányik Balázs kollégánk saját tapasztalatait osztjuk meg.

Májusban elhatároztam, hogy adok egy hónapnyi esélyt a Linuxnak. Az fel sem merült, hogy majd kernelt fordítok vagy kriptikus fájlokban konfigurálok bármit, a sima "dobozos" felhasználói élményre voltam kíváncsi; tart-e már ott, hogy egy irodai Windows-felhasználó csak úgy hipp-hopp átváltson rá. Majdnem.

Felső kategóriás notebookot használok dokkolóval, két monitorral és egy Bluetooth-fejhallgatóval. Ezekkel a Windows 10 kifogástalanul működik együtt. Ehhez képest az Ubuntu hangkezelése tragikus. Nincs alapértelmezett hangkimenet, mindenáron a dokkoló üres kimenetét favorizálja, a BT-fülest mono headsetként ismeri fel, és CB-rádió hangminőséggel szól belőle bármi. A monitorokat hol nem látja meg, hol felcseréli a sorrendjüket, ami legtöbbször abból adódik, hogy rendkívül bizonytalanul "ébred fel" alvásból: többször előfordult, hogy miközben nem volt kép, a háttérben újraindult. Kipróbáltam több disztribúciót is, a fagyások meglepően gyakoriak voltak, tehát hardvertámogatási oldalon volna hova fejlődni, különösen, hogy a Dell 2019 tavaszán még csak a 16.04-es Ubuntut támogatta.

Hirdetés

A szoftvereknél vegyes a kép. Hiányoznak a megszokott kis segédprogramjaim, és bár vannak hasonlók Linux alatt, az nem ugyanaz. Találtam viszont meglepően ügyes appokat ezen az oldalon is. A telepítések és a frissítések körül pont olyan mizéria van, mint a redmondi térfélen (tudnék mesélni). Játszani sem annyira sikerült - az Intel 620-as GPU támogatása tragikus.

A legfőbb tanulság, hogy nem szabad a megszokott Windows-élményt várni a Linuxtól. Meg kell próbálni megérteni a felületet, átvenni az új felhasználói élményt. Ami néha nem egyszerű, mert helyenként banális megoldásokkal kell küzdeni, de ez van. Végül letelt a hónap, és maradtam. Kitartóan keresem, hogy pontosan mi is volna nekem ebben jó.

Mire váltsunk? Linux kiadások körképe

Hirdetés

Linux disztribúciókból akad bőven, ezért most összegyűjtöttünk hatot, hogy megnézzük a legfontosabb tulajdonságokat, előnyöket és hátrányokat. Nézzük, mi vár, ha Windows alól szabadulva ezekre váltanánk!

Chalet OS

Xubuntu alapokra építkeztek a ChaletOS készítői, céljuk egy olyan, Windows 7-re hasonlító asztali Linux kialakítása volt, amely gyengébb, a Windows 7-hez korban méltó hardvereken is elfogadhatóan fut. Valóban, a rendszer nem támaszt túlzott hardverigényeket, és a Style Changer for ChaletOS segítségével több Windows-szerű bőrből is lehet válogatni.

Az XFCE eleve egy jól átlátható és kezelhető felületet ad, amit a Windows-hangulatú sablonok kiegészítenek a megszokotthoz hasonló színekkel, tálcaelrendezéssel. Widgeteket is hozzá lehet adni a panelhez és az asztalhoz, van "Start menü" és My Computer ikon, ennél tovább azonban nem terjed a hasonlóság. Sokat segíthet ugyanakkor a Start Point!, ahol tucatnyi támogató (how-to) videó, appajánló és számos segítő cikk elérhető angolul.

Hirdetés

A részleges nyelvi támogatás kicsit megnehezíti a magyar nyelvű telepítést, de parancssorra nincs szükség. A legfrissebb letölthető verzió (16.04) is több éves már, és egyelőre nem ígértek újabbat, viszont a frissítések felhozzák a rendszert a 18.04-es Ubuntu szintjére. Ez elég nagy ugrást és több mint egy gigabyte-os letöltést jelentett, amire korrekt módon figyelmeztetett is az operációs rendszer, viszont az Ubuntu frissítő és a Disztribúciófrissítés egyszerre akart futni, ami egy kezdőt bizony összezavarna. Az összbenyomás a kisebb hibák ellenére sem rossz, jó lenne, ha a fejlesztők kibillentenék alvó állapotából ezt a disztribúciót.

+ kezdőknek bátorító megjelenés és segítség, gyors
- az extra tartalmak csak angolul elérhetők, alvó disztribúció

Manjaro Linux

Érdekes módon a parancssoros guruknak szánt Arch Linux szolgál a Manjaro alapjául, ennek ellenére utóbbi mégis szóba jöhet Windows-felhasználók számára is. Telepítése előtt érdemes figyelembe venni, hogy a Manjaro a folyamatos frissítési modellt követi, azaz nem kell akár fél évet várni arra, hogy a legújabb fejlesztések bekerüljenek a csomagokba. Így - ha instabil vagy tesztelői tárolót választasz forrásul - nagyon hamar kipróbálhatod a Linux újdonságait, de megnő annak az esélye is, hogy belefutsz valamilyen hibába. A kockázaton enyhíthet, hogy létezik magyar felhasználói közösség is.

Hirdetés

Három grafikus asztali környezethez (XFCE, KDE Plasma és GNOME) választhatsz 64 bites telepítőcsomagot, 32 bites változatban azonban csak az XFCE támogatott, mi ezt próbáltuk ki. (Mindemellett rengeteg más ablakkezelő is telepíthető a rendszerre.) A telepítés sima ügy, már a Live rendszer Manjaro Hello tájékoztatópanelja is átállítható magyarra. Az alapértelmezett alkalmazáskészlet eléggé szerény (Midori böngészőt kapunk, LibreOffice külön telepíthető). Érdekes módon az irodaicsomag-szekcióban a Microsoft Office online alkalmazásaihoz vezető linkeket találunk. Nagyon szép a felület, de sajnos standard források mellett is adódhatnak problémák, gyakran kell a PGP csomagaláírásokkal és kulcsokkal küzdeni, és jó ideig eltart, míg az ember a forum.manjaro.org és a terminál segítségével végigküzdi magát ezen.

Hirdetés

+ szép, naprakész rendszer, minimal változatban Raspberry Pín is
- kezdőknek riasztó, tanulásra lesz szükség

Elementary OS

Ubuntu alapokra és saját, Pantheon elnevezésű grafikus környezetére épít a gyorsaságra és rendezett megjelenésére is kényes disztribúció. Csupán 64 bites kiadása elérhető, ennek ellenére az egyik legfürgébben reagáló rendszer, amivel tesztünk során találkoztunk. A készítők filozófiája az egyértelműség: nem arra koncentráltak, hogy aprólékos beállítási lehetőségeket nyújtsanak, hanem egy egységes, munkaképes felületet. A Pantheon a GNOME-ra épül, felül található a tálca és az alkalmazáskereső menü. A megjelenés vázához tartozik az Epiphany böngésző és a Code szövegszerkesztő is, ahogy a fájlkezelő, a zenelejátszó, a terminál, a Pantheon Mail és az asztali naptár is, nem említve pár egyéb kiegészítőt. A fájlkezelő és a dokk együtt már egyértelműen idézik a macOS rendszerek logikáját, ahogy az ablakok bal sarkában elhelyezett bezárógombok is.

Tetten érhető az Ubuntu-örökség is, a csomagformátumok megegyeznek, és az Ubuntu tárolóit is használja a rendszer, amely a hosszan támogatott (LTS) kiadásokra épít. A telepítő szintén sokban emlékeztet az elődrendszer bevált darabjára, itt is jó dolgozik. Ugyan egyáltalán nem hasonlít a Windowsra a Pantheon (a macOS-re egy kicsit jobban), de nem is ez a lényege. Mindenkinek ajánljuk, aki olyan, könnyed, letisztult rendszert szeretne, amely a felhasználó lényegi kiszolgálásával foglalkozik.

Hirdetés

+ könnyed, gyors, egyszerűen használható
- a LibreOffice angolul telepíthető

A következő oldalon folytatjuk további Linux variánsokkal. Nyomd meg itt alul a kettes gombot és lapozz!

Oldalak: 1 2

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.