Megjelent a hobbifotósok svájcibicskájának, a Zoner Photo Studiónak legújabb verziója sok apró és néhány jelentősebb újdonsággal.

Nem viccelt a fejlesztő cég, amikor a képek vízjelezésére és feliratozására alkalmas Watermark Studio program elnevezésében az Easy (magyarul könnyű, egyszerű) szócskát használja, pedig rengeteg hasonló tudású program látott már napvilágot.

A saját képeink az egyik legféltettebb kincseink közé tartoznak. Viszont ha az interneten szeretnénk közkinccsé tenni valamelyiket, akkor jobb valamilyen módon védeni a fotókat. Ennek egyik módja a vízjelezés.

Kevés olyan grafikai program létezik ingyen, amely rétegeket használ és egyszerűen kezelhetjük. Most egy újabbról adhatunk hírt, a Fotografixról.

E programban szinte minden megtalálható, amire egy hobbifotósnak szüksége lehet.

Újratervezték a népszerű képnézegető, -menedzselő és –szerkesztő, az ACDSee főként profi és igényes amatőr fotósoknak szánt változatát. Full extrás, roncsolásmentes fotószerkesztő lett a legendás képnézegetőből.

Drága program, de egy pillanatfelvételből „igazi”, klasszikus fotót készíthetünk vele.

100 dollárért varázsol a színekkel és a fényekkel a Light Crafts (RAW) fotófeldolgozója.

A GIMP-ben találunk egy érdekes szűrőt, a Konvolúciós mátrixot. Egy mátrixot kell megadni neki, meg néhány paramétert, amelyek hatására történik valami a képpel. De vajon mit is csinál ez a szűrő?

A korrektorok, púderek mellett digitális trükkökkel is lehet fokozni egy arc szépségét. Olcsóbb, és kevésbé macerás ez az eljárás, mint a plasztika beavatkozások.

A vörösszem-effektus eltüntetése mindennapos feladat, előbb-utóbb minden kezdő fotós rákényszerül. A trükköt továbbfejlesztve színes kontaktlencséket készítünk. Végül bemutatjuk, hogyan lehet a szem színeit fokozni, imponáló, mély benyomást keltő szemeket varázsolni, illetve a szem alatti táskákat eltüntetni.

Legutóbbi GIMP-trükkünkben különféle szőrzeteket rajzoltunk emberek fejére, direkt erre a célra készített ecsetekkel. Érintőlegesen említettük a saját ecsetek készítésének technikáját is, most ebben mélyedünk el alaposabban.

A digitális fényképezőgépek tág határok között képesek a fehéregyensúly beállítására. A filmesnél ugyanezt a papírképek nagyításakor végezték el több-kevesebb sikerrel, vagy felvételi szűrőt használtak. Mi most a GIMP-pel mutatunk be néhány megoldást.

A vágás talán az egyik legrégebbi és legalapvetőbb képmódosítás. A szakcikkek mégis igen kevés figyelmet szentelnek neki, talán mert első nekifutásra nagyon egyszerű dolognak tűnik – sőt talán feleslegesnek is.

A digitális montázskészítéssel egy egész könyvet meg lehetne tölteni. Most a teljesen kezdőknek mutatunk be néhány fogást GIMP-pel.

Sorozatunk előző részében az érzékeny dolgokon lágyítottunk. Most az ellenkezője következik: legyen éles minden fontos részlet!

Az előző részében elmagyaráztuk, hogy mikor érdemes, és mikor nem fényképfelvételeinket RAW formátumban elkészíteni, ám a kész képek feldolgozására nem tértünk ki részletesen. Most pótoljuk e hiányosságot.

A jó idő beköszöntével ismét többen veszik elő fényképezőgépüket. Visszatérő kérdés, hogy JPEG-ben vagy RAW-ban használjuk-e a kamerát. Ez mindig a helyezettől és a feladattól függ. Ahhoz, hogy helyesen tudjunk dönteni, végig kell rágni magunkat néhány elméleti kérdésen.